Utak a szívbetegségig

– Hazánkban a szív- és érrendszeri betegségek az összes halálozás több mint kétharmadáért tehetők felelőssé. A munkám során nyert napi tapasztalataim alapján állítom, ennek sajnos, még mindig a fő oka az általános tájékozatlanság és nemtörődömség – mondja dr. Záhony Zsuzsa, háziorvos, belgyógyász, kardiológus.

Túlsúlyos fiatalok, infarktus ötvenévesen?

Dr. Záhony Zsuzsa

– A szív ugyan csodálatos szervünk, kitartóan, megbízhatóan működik, ám a hosszú évek alatt elkövetett „bűneink” mégis végzetes károsodásokhoz vezethetnek – folytatja a kardiológus asszony. – Fiatal pácienseim között sok elhízottal és súlyosan elhízottal találkozom. Egyikük testtömeg(BMI-)indexe már jóval negyven fölött jár, ami rettenetes egy tizenhat éves lánynál, ráadásul nagyon magas a vérnyomása. Mégis, hiába próbálom rábírni, hogy diétázzon, fogyjon, mozogjon többet, nem tudom jobb belátásra bírni. Pedig sokkal korlátozottabbak lesznek így az esélyei, már most a nagy rizikócsoportba tartozik, néhány évtized, netán néhány év múlva felléphet nála cukorbetegség, megjelenhetnek szívpanaszok.
A fiatalok betegeknél mindig ajánlott a szív meghallgatása, a szívfejlődési rendellenességek kizárása, a szívultrahang elvégzése, valamint kiegészítésképpen egy újfajta vizsgálat, az arteriográfiás mérés, melynek segítségével már gyermekkorban is kiszűrhető néhány később súlyosabbá váló elváltozás. Emellett elhízottaknak, cukorbeteg felnőtteknek, magas vérzsírszinttel küszködőknek is különösen ajánlott az arteriográfos vizsgálat, melyet sajnos, a társadalombiztosítás nem támogat, pedig az általános szűrések közé nagyon jól beilleszthető. Ezenkívül általában a szívultrahangot és a panaszoktól függően a huszonnégy órás EKG-n vagy a szintén huszonnégy órás vérnyomásmérésen való részvételt javasoljuk, sőt, terheléses EKG-ra is szükség lehet.

Veszélyes változókor

– A nőknél a szívbetegségek jellemzően a klimax után jelentkeznek – figyelmeztet dr. Záhony Zsuzsa. – A változókor után a szervezetben a női hormonok csökkennek, és a koszorúér-betegség iránti addigi védettség megszűnik. A hölgyek kedélye rosszabbá válhat, hajlamosabbak lehetnek a depresszióra, rosszabbul reagálnak a stresszhelyzetekre. A vérnyomás emelkedhet, s a rosszabb pszichés állapot hajlamosabbá tehet a szívbetegségek kialakulására.
Ilyenkor a hölgyek figyeljenek azokra a tünetekre, amelyek addig nem voltak, netán erőteljesebben érzi őket! Az egyik, változókorban lévő páciensem nem járt rendszeresen orvosnál, mire hozzám került, nagyon rossz állapotba jutott lelkileg, alkoholt is fogyasztott nagyobb mennyiségben, zajlott a válópere, ráadásul megszűnt az állása, nem csoda, hogy mellkasi fájdalmakra panaszkodott. Nagyon gyors kivizsgálást követően pár napon belül megtörtént a koszorúsér-betegség diagnosztizálása, s műtétre került sor. A beavatkozás sikeres volt, szinte kicserélődött a beteg, visszanyerte a kedélyét, ma már újra sínen van az élete. Egy másik, középkorú nőbetegem túlsúllyal küzdött, magas vérnyomás-értékeket produkált. Részletes kardiológiai kivizsgálásra küldtem. A diétát fegyelmezetten betartotta, sokat mozgott, lefogyott. Aztán a névnapomra gyönyörű virágot hozott, s mondta, hogy biztos nem emlékszem már rá, de azóta rendszeresen sportol, és rendeződött a vérnyomása. Sajnos azonban nem ez a jellemző.

Hatvan felett is van esély!

– Attól, hogy valaki már a hetven körül és afelett jár, még lehet fizikailag kielégítő, jó állapotban, s ma divat is, hogy az idősebb korosztály is adjon magára. A korral inkább csak fokozódnak az addig elkövetett hibák, egyszerre jelentkezhet többféle panasz – magas vérnyomás, cukorbetegség stb. –, s ha valakinek volt alapbetegsége, ez az évek múlásával bizony már kerülhet előrehaladottabb állapotba – mondja Záhony doktornő.




– Az évi egyszeri kivizsgálás időseknél is a minimum, a háziorvos dönti el, mennyire gyakori és milyen kivizsgálás szükséges. Egy hetven fölötti hölgy egyértelmű panaszokkal jelentkezett nálam, szerencsére viszonylag hamar sikerült műtétre előjegyeztetni, koszorúsér-tágítást végeztek rajta. Nagyon nem akart menni, mégis, mégis, már a műtőasztalról hívott, hogy jól van, és sikerült a műtét. Egy másik, hetven körüli betegem nagyon típusosnak tűnő, koszorúér okozta mellkasi fájdalmakra panaszkodott. A kivizsgálás is azt erősítette, hogy el kell végezni a szívkatéterezést és nagy valószínűséggel az értágítást. Ugyan a vérnyomása csak enyhén volt magas, a súlya is normál tartományba tartozott, nem dohányzott, csakhogy nagyon keveset mozgott! Fontos tudni tehát, hogy a rizikófaktorok összeadódnak, elég csak egy-két negatív tényező megléte a panaszok kialakulásához! Ám az időben felismert és jól kezelt betegség akár az életet is meghosszabbíthatja.

Rajtunk is múlik!

A szív- és érrendszeri betegségek a multifaktoriális betegségek közé tartoznak, kialakulásukat tehát számos tényező okozza, illetve okozhatja. Ezek között vannak mindannyiunk által befolyásolható tényezők, azaz rajtunk múlik, hogy megteszünk-e mindent azért, hogy a hibákat elkerüljük. Saját magunknak tartozunk azzal, hogy évente egyszer elmegyünk egy általános, akár belgyógyászati, akár célzottan szív- és érrendszeri vizsgálatra. Ez általában vér- és vizeletvételt és EKG-n való részvételt jelent, a leletek ismeretében pedig eldönti a háziorvos, hogy milyen irányba küldjön tovább, ha szükséges.
A túlsúlyosaknál, magas vérzsírszinttel rendelkezőknél a legfontosabb a diéta, a mozgás, a zsírok és cukrok megszorítása a táplálkozásban, a gyümölcsök, zöldségek előnyben részesítése. Lényeges a dohányzás elhagyása, hiszen a nikotin emeli a vérnyomást és a pulzusszámot, valamint növeli a szív munkáját. A testmozgás a szívnek és az ereknek is jót tesz, ráadásul endorfint, azaz „boldogsághormont” szabadít fel. A stressz ellen egy-egy pihentető hétvége, baráti csevegés, szaunázás, de akár némi kerti munka is jól jöhet. A magas vérnyomás megterheli a szívet, az ereket, az erek falfeszülését, a mész lerakódását okozhatja. Bizonyos betegségek – például vesebetegség, cukorbetegség – meglétekor minél inkább a megengedett 140/90-es maximum alá kell vinni a vérnyomást.

Mi az a BMI-index?

A testtömegindex-kalkulátor segítségével megtudhatjuk, hogy testsúlyunk ideális, elhízottak, vagy kórosan soványak vagyunk-e. Ezt tartják a legmegbízhatóbb kiszámítási módszernek. A testmagasság, a testsúly és az életkor alapján történik a számolás. 20-25-ös BMI-indexszel a normál, 25-30-cal a túlsúlyos, 30-35-tel az elhízott kategóriába tartozunk, 35 fölötti index esetén pedig kóros elhízásról beszélünk. (18 alatti szám esetén kórosan soványak vagyunk.)

Teszteltük a magyar találmányt, az arteriográfot

Hogy milyen állapotban vannak az ereim, nem tudtam pontosan, ám mivel a derék ülőmunkának (meg a finom falatoknak…) hála, folyamatosan mindig harcolok a súlyom ellen, és ügyelnem kell a vérnyomásomra is, gondoltam, kifejezetten jól jön, ha szembesítenek a tényekkel. Így aztán könnyen bólintottam, hogy igen, én próbáljam ki a szerkesztőségben az új magyar találmányt, az arteriográfot. Hogy mi ez? A kardiológus asszony szerint az érelmeszesedésnek már a korai fázisait is felismerhetjük a használatával, tehát még tünet- és panaszmentes időszakban kiszűrhetők a később súlyos bajokat okozó elváltozások.




Bevallom, kicsit azért féltem, hátha fájdalmas, de az orvos megnyugtatott: semmivel nem rosszabb, mint egy szokásos vérnyomásmérés. És valóban! Kényelmes székbe fektettek, lábamat felpolcolva, akár relaxációhoz is készülődhettem volna. A legfontosabb adatok (TAJ-szám, életkor, súly, magasság, dohányzom-e?) feljegyzése után a karomra tényleg egy vérnyomásmérő-szerű szerkezet került, mindössze annyi volt a különbség, hogy egy számítógéphez csatlakoztatták. Rám szóltak, hogy ne mozogjak, feküdjek nyugton, és maradjak csendben (a kényelmes bőrszékben fekve amúgy is sokáig pihiztem volna szó nélkül…), és már indult is a mérés. Hiába koncentráltam, semmi különöset nem éreztem, pedig vártam, hogy a beígért „pulzushullámok” majd gerjesztenek bennem is valamit, de csak nyugodtan hevertem tovább. A végén még szinte sajnáltam is, hogy mindössze pár percig tartott, vége lett a relaxációnak, de hát jött a következő páciens, én pedig átvonultam egy másik szobába, hogy a kardiológus asszony nyugodtan, négyszemközt kiértékelhesse nekem a kapott eredményt. A papír addig értelmetlen betűcsoportjai megvilágosodtak: megtudtam, hogy az artériák rugalmasságát mértük a kacifántos nevű augmentációs indexszel és az aorta pulzushullám terjedési sebességének pontosításával. A két hullám állapotából arra is választ kaptam, hogy most milyen állapotban vannak az ereim, s mi valószínűsíthető néhány év múlva.
Szóval, semmi szuri, semmi kínzás. Ha nincs különösebb panaszom, nekem is, mint bárki másnak, egy év múlva újra itt a helyem. Akkor is szeretnék nyugodt lenni magam felől.