A Megatánc után bizonyíthattál a Sztárok a jégen című műsorban is, és az egymást követő fordulókban tisztán kirajzolódott számomra az a Karsai Zita, aki bevállalja a belőle áradó szenvedélyt és szexualitást. Valóban ilyen vagy?
Szerintem igen. Ha szerelmes lennék, ugyanilyen szenvedéllyel élném meg, mint ahogyan a táncot.
Hiányzik a szerelem?
Jó lenne újra átélni, de ez vagy jön, vagy nem. Erőltetni, siettetni nem lehet. Már négy éve nincs komoly kapcsolatom, ennyi idő alatt senkivel sem találkoztam, aki megdobogtatta volna a szívemet. A legelső barátommal első látásra alakult ki köztünk a nagy érzelem, a második pedig szép lassan alakult szerelemmé. Amikor vele megismerkedtem, nagyon fiatalok voltunk én mindössze tizennyolc éves , és az elejétől tudtuk: nem tarthat örökké a kapcsolatunk. Hét év után fáradt el a szerelmünk, de a lezárás is nagyon szép volt, barátságban váltunk el. Azóta nem volt komolyabb kapcsolatom. Nem is várom az áramütést, mert ez vagy jön, vagy nem. Én csak a nagy érzelmeket vállalom, a szerelemben nem alkuszom, hiszen a langyos víz nem nekem való. Sok nő rágörcsöl a párkeresésre, mert képtelen társ nélkül élni. Én nem ilyen vagyok, talán azért sem, mert tizennyolc éves korom óta önállóan élek.
Tinédzserként már tudtad, hogy a tánc lesz az utad?
Sokáig versenyszerűen művészi tornáztam, tizennyolc évesen iratkoztam be a Pécsi Balett művészeti iskolájába, és akkor már sejtettem, hogy tánc nélkül nem tudok majd élni. Miután elvégeztem a sulit, hívtak egy tévés műsor tánckarába, majd színházi munkákat kaptam, és az éjszakába is belekóstoltam.
Ez konkrétan mit jelent?
Hotelshow-ban, diszkókban dolgoztam.
A diszkókban meg tudja mutatni egy képzett táncosnő a tudását?
Nálunk nagyon furcsán gondolkoznak erről, azt hiszik, a gogó-tánc arról szól, hogy állnak a lányok a rúd mellett, és vonaglanak. Külföldön képzett színházi táncosoknak sem ciki diszkótáncot vállalni. Én is gyakorlóterepnek fogtam fel a diszkók színpadát, ahol fejleszthettem az improvizációs képességeimet. Később külföldön is táncoltam szórakoztatócentrumokban, tavaly hat hónapot például Mallorcán töltöttem egy ilyen központban, ahol nappal sört csapoltam, aerobikot tartottam a tengerparton, este kilenctől hajnali négyig pedig táncoltam a vendégeknek. Idén is visszavárnak, de úgy döntöttem, hogy nem megyek. Nagyon kemény a munka, az éjszakázás duplán öregíti az embert: aki sokáig csinálja, testileg elfárad, lelkileg pedig kiég. Mindig tudtam, hogy ebből ki kell majd szállnom, mert nagy baj lehet belőle. Láttam magam körül kiégett embereket, akiket az éjszakázás tett tönkre.
Akkor pont jókor jött számodra a Megatánc.
Azért volt jó, mert a táncos szakmától kaptam elismerést, dicséretet, megerősítettek abban, hogy ez az én valódi utam. Én már évek óta színházban gondolkodom: abban, hogy egy jó táncos darabban kapok majd egy klassz karakterszerepet. És végre elmondhatom, talán társulattá érik a Megatánc-csapat, ugyanis elkezdtük a közös munkát Barta Dórával, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetőjével, és remélem, sok helyre hívnak majd így együtt is fellépni bennünket.
 |
Kemény nő vagy?
Nagyon érzékeny vagyok, mint mindenki, aki a Halak jegyében született, de megoldom egyedül a problémáimat. Rengeteget edződtem az elmúlt években. Már tizennyolc évesen megtanultam, hogy harc az élet, hogy a mi szakmánkban alkudozni, cigánykodni kell a normális gázsiért ebben kemény lettem, és a kommunikációs képességem segített mindig, hogy elérjem, amit szeretnék.
Mikor sírtál utoljára?
Talán két napja ? Nem emlékszem pontosan. Szoktam sírni, de inkább dühből, mint fájdalomból. Ha feldühödöm valamin, sokszor sírással vezetem le a feszültséget.
Furcsa, hogy egy ilyen nőies nő, mint te, nadrágban és sportcipőben jár.
A nőiességet nem lehet valakiből egy ruhával vagy egy új frizurával kicsalogatni. Vagy van kisugárzásod, vagy nincs. Egyébként azért nem járok tűsarkúban és szoknyában, mert kényelmetlennek találom.
Jól gondolom, hogy most értél igazi virágkorodba?
Huszonnyolc éves vagyok, és többször éreztem már, hogy virágkoromat élem. Például 1997-ben, amikor leérettségiztem, és jött a tánc, vele a szabadság aztán 2003-ban, amikor részt vehettem a Thália Színházzal egy nagyszabású táncos darabban. Mindkétszer kiegyensúlyozottnak, harmonikusnak éreztem magam, lelkileg is nagyon jól voltam. Most még pörgök a verseny után, túl gyorsan történt velem minden. Talán majd nyárra feldolgozom ezeket az élményeket, és remélem, hogy akkor újra átélhetem azt a korábbi harmóniát.
