Tinik a városon kívül

Alig pár hete bandáztam egy jót a pesti srácokkal… Szerettem őket is hallgatni, figyelni… Jó volt látni a nagy, szabadságba húzó szívüket, érezni azt a széles nyitottságot – amely bár pillanatokra összezár már, ahogy közeledik a „felnőttség” -, az egybetartást. Fejbevágott viszont a szó, amivel szinte mindannyian jellemezték a világot: „szar”. Egy idézettel akartam most kezdeni, egy városi fiútól – a faluról. De csapok a homlokomra: én is épp ezt gondoltam akkoriban, lázongóan, magatartásból kettesen, tizenévesen, nagyvárosian… Hogy falun megőrülnék. Hogy falun megáll az élet, és ahol áll az élet, ott mozdulatlanok az emberek is, a mozdulatlanság pedig maga a halál… Azt hittem én is, mindent tudok, pedig semmit sem tudtam. És most találomra böktem a térképen… Nyugat- Magyarország, ezerfős település a határ mellett. Köztudattan az ország fejlettebb régiója. Vámosszabadi. Falunap van. A helyi tinikkel szívjuk a friss, dalos levegőt, a „kultúr” tövében. Gondolkodunk, életről, szerelemről, örömről, jövőről, családról, félelemről, boldogságról… Ugyanarról, mint néhány hete a budapesti srácokkal…

(Jövő héten folytatjuk riportsorozatunkat a kamaszokról.)

A teljes riportot a Nők Lapja június 20-án megjelenő Nők Lapjában olvashatjátok!

Még több az e heti Nők Lapjából: • Varnus Xavér, aki mindenkit ismer » • Angyalka olykor bemos » • Ki a te szexgurud? » • Nekünk írták, Darvas Ivánról írták » • Fantasztikus regény a falusi papnőtől » • Pirulák, receptek, remények » • Tinik a városon kívül » • És színre lép az ellenállhatatlan újkrumpli » • Egyiptomban mosolyogni kell »