Ha a múlt héten azt írtam, hogy dr. Pat klinikája Bangkok egyik riasztó részén helyezkedik el, akkor most visszavonok mindent. Dr. Thep rendelője ugyanis mindent alulmúl: egy zavaros, piaci, büdös, koszos részen található. A sarokban tolószék áll, a polcokon rengeteg antibiotikumos doboz található, a falon nem túl tiszta akvárium díszeleg, a gyógyszeres dobozok között áldozati és vallási díszecskék sorakoznak. Elsőre az jut eszembe: ez maga a káosz, el innen, de végül mégis beóvakodom. A recepción két nő is ígéri, doktor Thep mindjárt itt lesz, s közben kapkodják az egyfolytában csöngő telefonokat. Este hat óra van, és Thep pár perccel később előkerül a műtőből. Utcai ruhában fogad és mezítláb.
Húsz éve nyitottam meg a klinikámat magyarázza, miközben behozat magának a piacról egy adag levest egy nejlonzacskóban, és elkezdi enni. Több mint ötszáz nemátalakító műtétet, háromezer mellimplantációt végeztem, és a többi szépségműtétben is nagy a rutinom sorolja szerénytelenül, s közben hozat nekem egy kávét. A fogadószobája ámulatba ejt, és komolyan elgondolkodom, egyáltalán leüljek-e, és ha igen, hová: a szakadt huzatú, lomtalanításra váró fotelbe, az asztalon, a földön szakkönyvek sokasága hever, a nőgyógyászat alapjaitól az urológiai kézikönyveken át a plasztikai sebészeti kisokosokig, mindezek tetején egy golflexikon, amelyen pedig egy tekercs vécépapír díszeleg. Látszik, hogy a helyiségben port nemigen töröltek és nem is túl sokszor takarítottak az elmúlt húsz évben. A kávéra mutat, de eszembe jut egyik barátnőm tanácsa: ha zugsebészetet látogatok Bangkokban, nehogy bármit is elfogadjak! Mert szerinte elkábítanak és kiveszik majd a veséimet, meg minden átültethető szervemet, és soha többé nem kerülök elő. A szerveim védelmében félretolom a könyvkupac tetején billegő kávéscsészét, és megkérdezem doktor Thepet: van-e egyáltalán orvosi diplomája? És plasztikai sebészi szakvizsgája?
Az exkluzív riport-sorozat második részét a Nők Lapja augusztus 1-én megjelenő, 31-es számában olvashatjátok!