“Az Isten nem lehet ott mindenütt,
ezért megteremtette a nagymamát.
(Hűtőmágnes-igazság 2007-ből)
Épp a Thomas vonatok között matatok egy játékboltban hüledezem az árakon , amikor beviharzik egy középkorú nő.
Nekem valami Gordon kellene hadarja, majd sietősen hozzáteszi , nem szabad elkésnem a munkahelyemről, szigorú a főnök!
A Gordon vonat elfogyott feleli az eladólány flegmán, a nő mégis hálásan néz rá.
Eszerint ön tudja, hogy mit akarok venni! Remek. Mert én csak azt tudom, hogy az unokám már harmadszor pötyögi a telefonba: Gojdont szejetnék
Csak Emilym és Spencerem van hangzik a válasz.
Nincs egy Lajcsija vagy Józsikája? nevet a nő, majd amikor látja, hogy a lány nem veszi a lapot, legyint. Ha megvettem anno a lányomnak azt a rémes-drága Barbie-t, akkor most megkockáztatok egy Emilyt!
Milyen helyes nő! A fene se gondolná, hogy unokája van mondja a pénztárosnő, miután a vevő kiviharzott a boltból.
Ő is csak egy bolond nagyi feleli a morózus eladó, és egy csöppet sem zavarja, hogy én (a bolondok képviseletében) a közelében állok.
|
Baráth Maya kis “lovagjával”, Mátéval |
Más vagyok, de éppúgy szeretek!
Jó kis történet nevet Baráth Maya, aki naponta tíz-tizenkét órát dolgozik a hirdetési szakmában, miközben büszke nagymama. Undok volt az eladólány, de azért van valami igazsága. Én ezt joggal mondhatom, hiszen magam is a kicsit bolond nagyik csapatát gyarapítom. Ha Máténak kell valami, az mindenekfelett fontos! A születése óta valahogy átrendeződött a világ: ő került a középpontjába. Most például, tudod, miért rohanok? Mert meg kell rendelnem a hidegtálakat meg a tortát, hiszen a hétvégén tizenvalahányan leszünk a kétéves születésnapján. És ki más vinné a harapnivalót, ha nem a mammma?
Úgy tudom, remekül főzöl, mégis mással készítetted el?
Az időmmel gazdálkodni kell! Nem fért bele
Bár azt gyorsan hozzáteszem, hogy hétvégeken azért szinte mindig nálunk van a fiatalúr. És akkor főzhetek kedvemre! Egyébként is szívesen etetem a családomat meg a barátaimat, Máté jelenlétében pedig külön élvezem, hogy ugyanolyan az ízlése, mint az enyém. Sok hús, csípős, fűszeres
Alig mertem bevallani a lányomnak, hogy már hét hónapos korában megkóstoltattam vele a kolbászt. Amióta ő megvan, gyakran gondolok a saját nagymamámra. Ő szabályos nagyi volt, a családjáért élt. Nem jártam óvodába, mert vigyázott rám, nem voltam napközis, mert minden nap meleg ebéddel és rengeteg szeretettel várt. Ma is emlékszem a kedvenc menümre: paradicsomleves, rakott krumpli
Kilencvenöt évig élt, aztán szépen elaludt. Imádtam! Én más vagyok, de nagyon sokat tanultam tőle. Szeretni éppúgy tudok, mint ő!
Keretes!
Ha a nagyi fiatal
Sokaktól hallottam már, hogy a nagymamaság öregít. Bizony, olyan riportalanyom is volt, aki eltitkolta a kollégái előtt korunk legostobább parancsának engedelmeskedve, miszerint mindenáron maradj fiatal! az élet tán legnagyobb ajándékát: nagymama lett! Neki és sok más ismerősömnek gyakran emlegetem Árvai Magdi kolléganőnket, aki negyvenéves volt, amikor megszületett az imádott unokája. Ő is húszévesen szült, a lánya is
Pontosan emlékszem, mennyire aggódott, és milyen boldog volt! Emlékszem, hogy az unokája fotói kézről kézre jártak a szerkesztőségben. Öreg lett ő ettől? Netán kortársává vált annak a nagyinak, aki hetvenfelé jár, és az unokája érettségijére vagy esküvőjére készül? Ugyan már! Dolgozott-dolgozik ezerrel
Mivel nehezen állt rá, hogy mindezt elmeséljem nektek, a történet koronáját csak röviden említhetem: az is megesett ám az unoka érkezése után három évvel, hogy Magdi férjhez ment! Szóval esküvője volt a nagyinak
Ebben a szép történetben legislegjobban Réka kisasszony (Magdi unokája) járt: van egy fiatal édesanyja, egy fiatal nagymamája, és még egy nagypapát is kapott
ajándékba.
A modern nagyikról még többet olvashatsz a Nők Lapja augusztus 8-án megjelenő, 32-es számában!