A Gödöllői Királyi Kastély a Nők Lapja és a Duna Televízió támogatásával pályázatot hirdet Erzsébet királyné 2007. címmel. Keressük azt a Sisi királynéra hajazó, 18-35 év közötti hölgyet, akinek arca, egész lénye, kisugárzása legjobban emlékeztet Erzsébet királynéra, és az Erzsébet Királyné Emlékév reprezentatív alkalmain szívesen szerepelne a királyné hasonmásaként!
Most biztosan mindenki felteszi a kérdést, miért lett 2007 Erzsébet Királyné Emlékév?
Az apropót az adta, hogy Erzsébet királyné éppen százhetven évvel ezelőtt született, majd húsz évvel később Magyarországra látogatott, s végül száznegyven esztendeje magyar királynévá koronázták válaszol F. Dózsa Katalin művészettörténész, az emlékév programsorozatának kurátora. E neves alkalmak kapcsán úgy gondoltuk, felelevenítjük Erzsébet királyné emlékét. Ennek a csúcsát jelenti majd az Erzsébet-hasonmás verseny. Keressük azt a fiatal nőt, aki megjelenésében képes megidézni az egykori császárnét, és a jövőre kezdődő újabb programsorozaton szívesen megszemélyesítené Erzsébetet. Gödöllő, Sisi kastélyaként, tudatosan felvállalja, hogy a magyarországi Sisi-kultusz központja legyen. Jövőre lesz százharminc éve, hogy megszületett Erzsébet magyar kislánya, Mária Valéria, ezért 2008 témája a királyné és a magyarok lesz. Természetesen a verseny győztesével szerződést kötünk, azonkívül számtalan ajándékban részesül majd. De nem feledkezünk meg a többi résztvevőről sem.
Milyen feladatai lesznek a modern Sisinek?
Szeretnénk például, ha a reprezentatív alkalmakon viselné a számára elkészített, a történelmi festményekről mindenki számára ismert fejedelmi ruhákat, ellátná a műsorvezetői tisztet, és egész lényével, kisugárzásával olyan harmonikus, meghitt légkört teremtene, amilyet a kortársak visszaemlékezései alapján csak Erzsébet császárné tudott.
Ehhez nagyon kell ismerni a kort, és nem utolsósorban Sisi személyiségét
Pontosan. Éppen ezért gondoltunk arra, hogy bevonjuk a médiát is a keresésbe, és nem utolsósorban a pályázók felkészítésébe. Természetesen nem kívánunk mélyreható történelmi ismereteket. Aki figyelmesen elolvassa azt a négy ismertető cikket, amely Erzsébet Királyné Emlékév sorozat címmel a Nők Lapjában szeptember végéig megjelenik, s a legvégén kitölti a legfontosabb információkat tartalmazó összefoglaló tesztet, bízhat benne, hogy átmegy a szűrőn.
Milyen képességeket követel meg a feladat?
A felkészültségen kívül mérni fogjuk a kommunikációs képességet is, hiszen a nyertesnek alkalmanként a médiában is képviselnie kell majd az emlékév ügyét. Valamint az sem hátrány, ha a pályázó jól beszél egy vagy két idegen nyelvet.
A legfontosabb azonban nyilván a külső hasonlóság.
Még ezt sem mondanám. Amihez ragaszkodunk, az csupán a hosszú, barna haj, és a karcsú, magas termet. Erzsébet királynéról feljegyezték, hogy bárhol megjelent, királynői alkatával kimagaslott a többiek közül, és mindenütt magára vonta a figyelmet. Az más kérdés, hogy ő szívesen elbújt volna a rászegeződő tekintetek elől
Azt tartják, annak idején ő volt a világ legszebb asszonya.
Erre a vélekedésre szívesen rá is játszott. Érdekes, hogy kezdetben jelentéktelen külsejűnek tartotta magát. Nem is értette, Ferenc József miért őt, és nem a nővérét választotta hitveséül. Nem volt tisztában azzal a hihetetlen bájjal és kellemes kisugárzással, amely ellenállhatatlanul vonzóvá tette őt. Csak akkor kezdett rádöbbenni, hogy szépsége mekkora fegyver lehet a kezében, amikor 1857-ben hazánkba látogatott. A magyarok őszinte rajongással vették körül, és annyit dicsérték, hogy végre elhitte magáról: szép. 1860-ban, Madeira szigetéről már egy magabiztos szépasszony tért haza a bécsi Hofburgba, hogy újra meghódítsa alattvalói szívét.
Tudjuk, milyen méretekkel rendelkezett Sisi?
Hihetetlenül karcsú volt. A leánybúcsún viselt ruha derékbősége alig érte el az ötven centimétert. Ha ehhez hozzávesszük a tekintélyes nyolcvanöt-kilencven centis mellbőséget, Brigitte Bardot-t meghazudtolóan formás, nőies alak bontakozik ki előttünk. Nem is beszélve a 172-173 centiméteres testmagasságról, amely annak idején legalább öt-hét centivel túllépte az átlagot. Annak idején a nők a fennmaradt ruhákból ítélve sokkal alacsonyabbak lehettek, mint manapság.
Mi lehet e rendkívüli magasságnövekedés oka?
Nagyon egyszerű. A gyerekek csecsemőkoruktól fogva sokkal jobban, ásványi anyagokban, fehérjékben gazdagabban táplálkoznak, így jó tíz centivel magasabbra nőnek, mint akár száz-százötven évvel ezelőtt. Éppen ezért a pályázati kiírásban sem Sisi eredeti magassága, hanem annál öt-hat centiméterrel több, 175-180 cm szerepel. Modell alkatú lányt keresünk tehát.
Erzsébet élete végéig megőrizte karcsú alakját. Mi volt a titka?
A rendszeres mozgás. Ebben az értelemben messze megelőzte a korát. Naponta lovagolt, és ha tehette, több órát gyalogolt, hegyet mászott. A kastélyában tornaszobát rendeztetett be. Volt hintagyűrűje, bordásfala. Feljegyezték róla, hogy reggelenként függeszkedés közben olvastatott fel magának, és előfordult, hogy fejjel lefelé lógva fogadta az anyósát, Zsófiát, annak legnagyobb rémületére. Ebédnél előszeretettel mondott le a húsadagjáról, hogy el ne veszítse formás alakját. Így történhetett meg, hogy még Stefánia lánya eljegyzésén, negyvennégy évesen is a világ legszebb asszonyának számított, holott akkoriban egy ilyen korú nőt már rég az öregasszonyok közé soroltak.
Használt szépségápoló szereket is?
Hajjaj! Az udvari patikussal kevertetett magának arc- és kézkrémeket, uborkás, olajos, mézes pakolásokat tett az arcára, éjszakára pedig nyers hússzeleteket, mert ettől remélte a kellő hidratálást. De legfőképpen a tisztasággal védekezett az idő múlása ellen. Kedvenc időtöltései közé tartozott a fürdés.
A hajkorona mennyiben fontos a pályázó számára?
Annyiban, hogy ez volt Erzsébet legfőbb ékessége. Dús, eleven, majdnem bokáig érő gesztenyeszínű hajzuhatagát nem egy festményen megcsodálhatjuk. Ő maga is tisztában volt a természet e rendkívüli adományával, és igyekezett ápolni azt. Naponta többször végigkefélte, és kéthetente egy egész napot szánt arra, hogy megmossa, majd tojásos, konyakos pakolással puhává, csillogóvá varázsolja. A hajkoszorú, amelyet fodrásznője ez után font, és tekert duplán a homloka köré, legendássá vált.
Apropó, legenda. Remélhető ma még, hogy a fiatal lányok ismerik, és szeretik Erzsébet királynét?
Romy Schneider Sissi című filmben nyújtott nagy sikerű alakítása után ez nem lehet kérdés. Nincs az a serdülő lány, akinek a bestsellerlistáján az Elfújta a szél után közvetlenül ne ez a film állna. Mi azonban most nem a filmbeli Sisi, hanem a magyarok rajongott Erzsébet Királynéjának hasonmását keressük. A nagyvonalú, vonzó szépasszonyt, aki szerette ezt az országot, és megtett minden tőle telhetőt az itt lakókért.
