„Miért kell mindig pisilnem?”

Pedig az időben elkezdett, egyénre szabott terápiával a betegség gyógyítható, illetve az életminőség javítható.

 Talán azért hallunk keveset erről a betegségről, mert maguk az érintettek, akik e kórral küzdenek, szégyellik a problémájukat, vagy megunták, hogy orvostól orvosig járnak, és mégsem javul az állapotuk. Pedig nem kevés nő küszködik a fájdalmashólyag-szindrómával, csakhogy, sokszor nem ismerik fel orvosaik (időben) a betegséget, mert a tünetek esetleg más betegségre is jellemzőek lehetnek.
 – A fájdalmas hólyag-szindróma legfőbb tünete a hólyagtáji-alhasi fájdalom, amelyhez gyakori, általában sürgető vizelési inger csatlakozik minden napszakban, tehát éjszaka is – magyarázza dr. Tenke Péter, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház urológiai osztályának vezető főorvosa. – A betegek egy része a háziorvosnál, nőgyógyásznál jelentkezik, és az orvosok általában hólyaghurutra gyanakszanak. Csakhogy a fájdalmashólyag-szindróma esetén a vizeletvizsgálat eredménye legtöbbször negatív: esetleg vér található a vizeletben, de gennyet és baktériumot nem tartalmaz a minta. Ennek ellenére, az orvosok gyakran antibiotikumos kezelésben részesítik a beteget, akinek ettől természetesen nem múlnak el a panaszai, ezért esetleg újabb és újabb antibiotikumokat adnak neki, ahelyett, hogy továbbküldenék urológiai kivizsgálásra. Hólyagtükrözéssel ugyanis pontosan felismerhető a betegség (és kizárható például a hólyagdaganat lehetősége). Rendkívül fontos, hogy a páciens időben orvoshoz kerüljön, hiszen a mielőbb megkezdett kezeléstől akár teljes gyógyulás is várható.
 

Gyanújelek  A következő panaszok megléte esetén felvethető a fájdalmashólyag-szindróma gyanúja:  – tartós alhasi fájdalom,  – éjjel-nappal gyakori, sürgető vizelési inger, a beteg három órán belül többször megy vécére, – fájdalmas vizeletürítés, – negatív a vizeletvizsgálat eredménye (a panaszok ellenére), – a tünetek antibiotikumos kezeléstől nem enyhülnek.

Kiket érint, és hogyan vizsgálják?

A betegségben elsősorban a nők érintettek. A gyakori vizelési ingerrel küszködő nők egyötödének a fájdalmashólyag-szindróma okozza a vizelési problémáit! A krónikus prosztatagyulladással kezelt férfiak húsz százalékánál sem derül ki, hogy a fent említett kórkép okozza a panaszokat, és nem a prosztata gyulladása. Hólyagtükrözéssel a gyanított kórkép diagnózisa megerősíthető, ilyenkor az urológus a hólyagnyálkahártya különböző területein vérerekben gazdag területeket lát, amelyek feszülésre (hólyagtöltésre) bevéreznek(ez a betegség legjellegzetesebb tünete).

Mi okozza?

 A hólyag falának védőrétege biztosítja, hogy milyen anyagok juthassanak át az alatta lévő nyálkahártyán, illetve ez a védőréteg csökkenti a baktériumok megtapadási esélyét. Ha a védőréteg károsodik, akkor megváltozik a nyálkahártya áteresztő-képessége, és a vizelet bizonyos anyagai bekerülhetnek a sejtekbe. Ez a folyamat allergiás reakciót indít el a nyálkahártyában, és ott olyan anyagok szaporodnak fel, amelyek ingerlik az ideggyököket. Így, az allergiás gyulladás talaján alakul ki az alhasi fájdalom, illetve a gyakori, fájdalmas vizelési inger.

Mi a teendő, ha megállapítják a betegséget?

1. lépés: életmódváltoztatás

 – Nem lehet pontosan tudni, hogy mi okozza a hólyagnyálkahártya védőrétegének károsodását, ezért a kezelés sem egyszerű – közli szakértőnk. – A legfontosabb, hogy a beteget felvilágosítsuk, miként változtathat életmódján, hogyan enyhítheti a tüneteit. Az első teendő az étrendi változtatások beiktatása: érdemes csökkenteni a folyadékbevitelt, és át kell állni fűszer-, alkohol- és koffeinmentes étrendre. A fokozott kismedencei idegi érzékenység mérsékelhető kismedencei tornagyakorlatok, valamint relaxáció és masszázs, illetve enyhe fájdalomcsillapítók alkalmazásával. A beteget rá lehet szoktatni, hogy ne szaladjon a vizelési inger jelentkezésekor rögtön a vécére, hanem például két órát tartsa vissza a vizeletét, mert így növelhető a hólyag kapacitása, és nem romlik olyan gyorsan a páciens állapota.

dr. Tenke Péter

2. lépés: gyógyszeres kezelés

 Ha a fenti változtatások nem vezetnek eredményre, akkor el kell kezdeni a gyógyszeres kezelést. Elsőként gyakran antidepresszánsokat írnak a betegeknek, hiszen a szorongás és a stressz csökkentésétől javulás várható. Sor kerülhet az allergiás gyulladást enyhítő antihisztaminok alkalmazására, illetve a fokozott hólyagingerlékenységet csökkentő tabletták szedésére.
 – Ha a szájon keresztül szedhető gyógyszerek hatástalanok, akkor megtanítjuk a beteget arra, hogyan adhat magának közvetlenül a hólyagjába, katéteren keresztül különböző oldatokat – mondja Tenke doktor. – Ezeket a gyógyszeres oldatokat önkatéterezéssel beadja magának a beteg, húsz-harminc percig a hólyagjában tartja, és azután kiüríti a vizeletét. Az eljárás alkalmazásával a tünetek akár fél-egy évre is visszaszorulhatnak.

3. lépés: idegstimuláció, megfeszítés, műtét 

Ha a gyógyszeres, illetve katéteres kezelés sem csökkenti a kismedencei fájdalmat és a vizelési panaszokat, akkor gyakran idegstimulációs kezelést alkalmaznak, amelyektől várható, hogy a szakrális idegek ne reagáljanak a hólyagproblémára a korábbi „hiperérzékenységgel”. Ha ez sem hozza a kívánt eredményt, akkor is van megoldás: feltöltik és megfeszítik a hólyagot, hiszen ezzel az eljárással növelhető a hólyag kapacitása, s így ritkábban jelentkezik a fájdalmas vizelési inger. Ettől az eljárástól várható, hogy fél-egy évre csökkennek a tünetek, és jobb életminőség alakul ki.

A betegség súlyosságától függően, később sor kerülhet a hólyag nyálkahártyájának elektromos vagy lézeres kezelésére, amelyekkel roncsolják a hólyag érzékelő sejtjeit, így enyhülnek a panaszok. Legsúlyosabb esetben, amikor valaki már öt-tízpercenként jár a vécére, akkor végső megoldásként sebészileg eltávolítják a hólyag „tetejét”, és bélből „sapkát” készítenek rá, vagy az egész hólyag eltávolítására is sor kerülhet, s ilyenkor bélből képez új húgyhólyagot az urológus-sebész.

Időben megkezdett kezelés = gyógyulás

Mivel minden beteg más kezelésre reagál, így a fájdalmashólyag-szindróma gyógyítását illetően nincs egységes terápiás elv. A legfontosabb, hogy időben megfelelő szakemberhez kerüljenek az érintettek.
 – A korán megkezdett kezeléssel esetenként teljes gyógyulás érhető el, más esetben pedig – a megfelelően betartott diéta, tréning és egyéb kezelés hatására – nem romlik a beteg állapota – teszi hozzá Tenke főorvos. – Azonban, ha a fájdalmashólyag-szindrómával küszködő páciens nem kap időben megfelelő kezelést, akkor az életminősége drasztikusan romlik, s előbb-utóbb olyan állapotba juthat, hogy a fájdalmai és a sűrű vizelési inger miatt már szinte kimozdulni sem mer otthonról. Nem célszerű megvárni ezt a súlyos állapotot, hanem már az első gyanújelek esetén urológus szakorvoshoz kell fordulni.

Nők Lapja-fórum Tenke Péterrel Olvasóinktól rengeteg kérdés érkezett az elmúlt hónapokban urológus szakértőnkhöz a női kismedencei problémákkal kapcsolatban. Ezért fórumot szervezünk, amelyen dr. Tenke Péter többek közt a fádalmashólyag-szindróma, a krónikus hólyaghurut, a vizeletinkontinencia és egyes, szexuális aktussal kapcsolatba hozható fertőzésekről is beszél. • Helyszín: Sanoma Budapest Zrt. 1037 Bp. Montevideo u. 9. • Időpont: 2007. szeptember 28. 18 óra. A férőhelyek korlátozott száma miatt kérjük, hogy jelentkezzenek be előzetesen az e.fejos@sanomabp.hu e-mail címen.

 

Még több az e heti Nők Lapjából: • Tenyér, ha viszket…» • „Anyu, meleg vagyok!” » • Goda Krisztina új filmre készül »  • Gombócból nem árt meg a sok! » • Boldog öregkor a nyugdíjasok állatoknak » • „Miért kell mindig pisilnem?” » • Szántó Dávid megvalósította álmát – Soma írása »