Szabó Zsuzsi, a Zabhegyező játszóház művészeti vezetője már a telefonban is olyan kedves és figyelmes, hogy úgy érezzük, egyből rá mernénk bízni a gyerekeinket. Belépünk a Budapest negyedik kerületi, két pici üzlethelyiségből kialakított gyerekbirodalmába, ahol elvarázsol a lányok kacagása, a meseszép rajzok a falon, a lelkes, talán még nem is nagykorú ifi srác, akinek egy hároméves odaadó szeretettel csüng a nyakában. Így csak akkor tűnik föl, hogy balesetveszélyesek a székek, az asztalok, hogy nincsenek polcok, a szekrényajtók leesve, mikor arról kezdünk beszélgetni, mire van még szükségük ezeknek a gyerekeknek.
Amire szükség lenne: Asztalok, székek Ragasztó Tempera, festék Kézműves kellékek Tea, cukor, aprósütemények |
Nagyon ránk férne egy tisztasági festés is mutatja a falakat Zsuzsa. Rég tervezzük, de eddig nem volt rá keret. Játszóházunk idén októberben volt tizenhat éves, azóta az önkormányzat támogatásából és pályázatokból tartja fenn magát, mert belépőt nem kérünk. Ehhez ragaszkodunk, hogy bárki jöhessen, ne számítsanak az anyagiak. Mindennap vannak szakköreink, amelyeket a gyerekek igényeihez igazítunk. A főzőszakkör nagy kedvenc, de vannak kézműves és mozgásfoglalkozások is. Az alapanyagot mi vesszük meg, és a játszóházat működtető Zabhegyező Egyesület alapelve, hogy bármit föl lehet használni játéknak, ma például teafilter papírokból készítettünk virágokat. Az itt fölcseperedett nagyobbak, az ifik nap mint nap lejönnek segíteni, rájuk mindig, mindenben számíthatok. Vannak gyerekek, aki a családi háttér miatt rosszkedvűen jönnek be, vannak, akiket egész nyitva tartás alatt itt hagynak, nyáron reggeltől estig, előfordul, hogy étel-ital nélkül. Bár sajnos, közvetlenül támogatni nem tudjuk a családokat, annyit tehetünk, hogy eltereljük a gyerek figyelmét a gondokról: egy kis odafigyelés, egy kis törődés, az együtt játszás élménye sokat segít.
Ha szeretnél nekik segíteni, szavazzatok rájuk itt!