10 kérdés és válasz az állatszõr-allergiáról

1. Csak a szőrös állatok okozhatnak allergiát?

Nem! A háziállatok tolla, pihéje, nyála, ürüléke, bőrük elhalt és lepergő hámsejtjei, illetve a bőrükben található váladékképző-mirigyek nedvei mind tartalmaznak olyan fehérjekomponenseket, amelyek túlérzékenységi, azaz allergiás reakciót válthatnak ki.

2. Milyen panaszok esetén gyanakodjunk állatszőr-allergiára?

Tartósan fennálló orrváladékozás, orrdugulás, tüsszögés, orr- és szemviszketés, nem bakteriális eredetű kötőhártya-gyulladás, bőrviszketés, és -kiütések esetén forduljunk orvoshoz, mivel valószínűleg valamilyen allergén szüntelenül jelen van otthonunk levegőjében.

3. A tünetek alapján megállapítható az állatszőr-allergia?

Nem! Hiszen a fenti panaszok egyéb túlérzékenységet, például virágpor- vagy háziporallergiát is jelezhetnek. A szakorvos bőrteszt segítségével állítja fel a pontos kórismét. A teszt során a bőr alá fecskendeznek vagy a megkarcolt bőrre cseppentenek az egyes allergéneket tartalmazó hígított oldatból – rendszerint az alkar hajlító oldalán, egymás alatt végzik a próbákat. A bőr erőteljes pirossága jelzi, mely oldatra, azaz melyik anyagra túlérzékeny a páciens.

4. Öröklődik-e az állatszőr-allergia?

Nem, de az allergiás hajlam viszont örökölhető. A statisztikai adatok tanulsága szerint, ha az egyik szülő allergiás, a gyermek 40 százalékos valószínűséggel lesz maga is beteg, s ha az édesapa és az édesanya is érintett, az utódok 60 százaléka szenved túlérzékenységtől. Hogy a hajlamból lesz-e betegség, az sok dologtól függ, amelyek egy részét még nem ismerjük. Ám vannak provokáló tényezők, amelyek nagyban hozzájárulhatnak, ilyen például a levegő szennyezettsége, vagy a szoptatás korai feladása, ilyenkor ugyanis a csecsemő anyatej helyett állati eredetű, testidegen fehérjéket kap, s ez a találkozás túl korai számára.

5. Ha jön a baba, száműznünk kell a háziállatot?

Nem! Tudományos kutatások igazolják, hogy azoknál a kisgyermekeknél, akik kutya vagy macska mellett nőnek fel, kisebb bármilyen allergia kialakulásának veszélye. E jelenséget úgy kell elképzelnünk, ahogyan a védőoltások működnek: a pici adagban állandóan jelenlévő allergénhez hozzászokik az immunrendszer, s így később más anyagra sem reagál túlérzékenységgel. Vigyázat! Kialakult allergia esetén viszont nem létezik hozzászokás az allergénhez. Tehát, akinek kutyaszőr-allergiája van, az ne fogadjon örökbe egy kutyust, mert nem lesz tőle jobban, csak betegebb!

6. Meg lehet gyógyulni az állatszőr-allergiából?

Nem. Az allergiás betegségekből nem lehet végleg meggyógyulni, mai tudásunk szerint. Diagnosztizálása és kezelése mégsem felesleges, hiszen a korszerű készítmények tünetmentessé tehetik a betegséget. A fejlesztéseknek köszönhetően az antiallergiás szereknek is egyre kevesebb a mellékhatásuk: a mellékvesehormont tartalmazó szteroidokat például már van lehetőség helyileg használni – például orrsprayként –, így azok nem szívódnak fel, és nem hatnak az egész szervezetre. S az antihisztaminoknál, amelyek korábban aluszékonnyá tették a betegeket, ma már nem kell tartani ettől a kellemetlen melléktünettől.

7. El lehet hagyni a tüneteket enyhítő gyógyszereket?

Nem, vagy legalábbis nem tanácsos. Ugyanis az az allergiás állapot jelentős rosszabbodásához vezethet. Nézzünk egy példát: aki az allergiát kísérő orrdugulást nem kezeli, az kénytelen a száján keresztül venni a levegőt. A légvételek során az allergizáló anyag egyre mélyebbre jut a légutakban. Tehát nemcsak az orr, hanem a légcső és a hörgők nyálkahártyáját is irritálja már, azok pedig megduzzadnak, és fokozott váladékképzéssel válaszolnak, így a folyamat végül asztmához vagy fulladásos köhögési rohamokhoz vezethet.

8. Aki asztmás, az nehezebben kap levegőt?

Nem! Éppen ellenkezőleg, asztmánál mindig a kilégzés nehezített. Ilyenkor a hörgők nyálkahártyája duzzadt, bő nyákot termel, és a hörgők falában található simaizomszövetek görcse lép fel, mindez szűkíti a légutat. S kifejezetten kemény fizikai munkát jelent a betegnek kipréselni a levegőt a csökkent átmérőjű utakon, így kilégzéskor jellegzetes sípoló hangot hallunk.

9. Ha megválunk háziállatunktól, elmúlnak a panaszok?

Nem feltétlenül! Az allergiát okozó, akár mikroszkopikus nagyságú részecskék a levegőbe kerülnek, s annak közvetítésével otthonunk minden négyzetcentiméterén ott vannak. Így a fűtő- és légkondicionáló készülékeink éppúgy, mint a bútorok huzata, a szőnyegek, a függönyök, de a tapéta is még évekig onthatják magukból az allergéneket! Tehát ezek alapos tisztításáról is gondoskodnunk kell.

10. Ha nem tudunk megválni házi kedvencünktől…

Néhány tipp:
● döntsük el, mely helyiségekben tartózkodhat az állat, a hálószoba mindenképpen tiltott zóna legyen!

● alapos portalanítás és porszívózás naponta ajánlott, nem csupán a szőnyegeké, hanem a kárpitoké is!

● a dohányfüst, a kozmetikai sprayek és fertőtlenítők szaga mind irritálja az allergiás beteg légútjait, kerüljük ezeket!

Még több az e heti Nők Lapjából: • Oroszlán Szonja és Christopher » • Áldás és átok a szépség » • Már nem vagyok lány, de még nem vagyok fiú » • Galuska, csipetke és a többiek » • Kicsi is, nagy is » • Izing Klára kutyahoroszkópja »