Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az elmúlt években az ezotéria iránt egyre többen érdeklődnek. Ennek jó oldala, hogy számunkra kitágul a világ, érthetővé válnak bizonyos dolgok, ám vannak veszélyei is, ha nem jó szándékú vagy nem hozzáértő „mester” karmai közé kerülünk.
Hazánkban az elmúlt években sok jós, guru, csodatévő tűnt fel, rengeteg ezoterikus könyv, kártya, zenemű, szoftver és egyéb kellék jelent meg, az egykori titkos tudás maradványai iránt soha nem volt akkora az érdeklődés, mint mostanság.
– Az ezotéria akkor lesz népszerű, amikor az emberek csalódnak az anyagi világban – mondja Tarr Bence László kulturális antropológus, a SZINTÉZIS Szabadegyetem képzési tevékenységért felelős vezetője. – Ha ott nehezebben érünk el sikert, akkor olyan világ felé fordulunk, ahol belső – lelki – gazdagodásra van lehetőségünk.
– Vagyis azok az emberek érdeklődnek az ezotéria iránt, akiknek nincs lehetőségük jobb anyagi körülmények között élni?
– Ez durva túlzás lenne, de a széles tömegeket valóban ez tereli erre az útra. Viszont azt vettem észre, hogy aki nagyon sikeres a külső világban, és megszerezte azokat a javakat, amelyekre áhítozott, akkor lelki gazdagságra, a belső világának feltárására kezd el vágyakozni, és az ezotéria felé fordul. Tehát hogy kit, mi indít el ezen az úton, változó. Az ezotéria csapdája abban rejlik, amikor valaki megismerkedik egy irányzattal, és felismeri, hogy ezek tényleg működő mechanizmusok, akkor már a felszínes bepillantáskor olyan nagy élmény éri, hogy rögtön azt hiszi, megértette az egészet.
| Jó tanács a spirituális fejlődéshez vezető útról
Ha foglalkozni kívánunk az ezotériával, akkor a kitartás mellett olyan intézményeket keressünk fel – iskolákat, ezoterikus klubokat –, ahol hiteles emberektől sajátíthatjuk el a tudást. Így elkerülhetjük a csalódást, a káoszt, és az ezotéria valóban gyönyörű spirituális utat mutathat, amely eljuttathat bennünket a célhoz, amelyet nevezhetünk megvilágosodásnak, megszabadulásnak, vagy kozmikus tudattal való egyesülésnek. |
Belépő vagy beavatott?
– És azt gondolja, hogy beavatott lett?
– Igen, miközben nem beavatott lett, hanem belépő, és Magyarországon nagyon sokan maradnak a belépők szintjén, azért, mert azt hiszik, hogy ezeket az ősi bölcsességeket elsajátíthatják, például egy hétvégi tanfolyamon, nyári táborban, vagy ha a témáról elolvasnak néhány könyvet. És a legnagyobb baj abból van, ha ezekből az emberekből ezoterikus, életvezetési tanácsadók lesznek, akik éppen olyan felszínes segítséget tudnak csak nyújtani, mint amilyen tudással ők rendelkeznek.
– Úgy tapasztaltam, hogy az emberek nagyobb részének nincs szüksége másra, hiszen általában az a kérdésük, hogy mikor jön a nagy szerelem, mikor lesz pénze. De a mélyebb asztrológiai elemzésre, amellyel a felszín mögé láthatnának, jobban megismerhetnék önmagukat, az életüket, kevesebb az igény.
– Igen, pedig ez lenne a lényeg. De hát ezek a kérdések – mikor jön a pénz és a szerelem – tökéletesen tükrözik napjaink kereskedelmi szemléletét, és jelzik, hogy miért ez a nagy érdeklődés az ezotéria iránt. Az instant világban instant lehet az ezotéria, mert ezt diktálja a fogyasztói szemlélet.
– Az ezotéria is nagy üzlet lett.
– Igen, üzlet is lett belőle, bár Magyarországon ebből igazán meggazdagodott embereket – egy-két könyvkiadót leszámítva – még nem láttam. De Nyugaton szedtek már össze ebből komoly vagyont, igaz, ők korábban kezdték.
| A belső körtől napjainkig
Az ezotéria a görög esoteras szóból származik, amely belső kört, olyan zárt kört jelent, melynek tagjait egykor az egyiptomi főpapok választották ki. Nekik adták tovább azokat a titkos tanításokat, amelyek a mikro- és makrokozmosz legmélyebb értelméről szóltak, és amelyekről senkinek sem beszélhettek. Később az ezotéria alacsonyabb színvonalon terjedt tovább, és az egykori titkos tanításoknak csak a töredéke vált ismertté. Aztán a középkorban az ezotériát betiltották, művelőit boszorkányság vádjával illették, és üldözték. Az ezotéria újabb eszmélése a 19. század közepén kezdődött, majd a 20. század végétől egyre nagyobb teret hódít, napjainkban a reneszánszát éli. |
15 évet kellene tanulni!
– Az utóbbi években azt tapasztaltam, hogy többen, akik elveszítették az állásukat, az ezotériából élnek. Találkoztam olyan kártyavetővel, aki a lányával egyszerre lett munkanélküli, vettek egy tarot könyvet, meg két csomag kártyát, közös vállalkozásba fogtak, mindketten jósolnak. Talán még sohasem éltek olyan jól, mint most.
– Az ezotériának több szintje van, ez a legalacsonyabb. Ha valakinek azt mondják, hogy végezzen el egy komoly, négy-öt éves asztrológiai iskolát, majd utána járjon folyamatosan konzultációkra, előadásokra, amelyeken továbbképezheti magát, és szerezzen tízéves gyakorlatot, mert csak ezután lesz olyan tapasztalati bázisa, hogy komoly tanácsokat adhat, akkor a mai világban erre nagyon kevesen vállalkoznak. Pedig ez egy módja lenne az ezotéria magasabb szintjének művelésére. Arról nem is beszélve, hogy aki valóban ezoterikus képességekkel, ismeretekkel rendelkezik, eljut a szellemi fejlettségnek arra a szintjére, hogy a tudását nem pénzért árusítja. Mert az ezotéria nem az anyagi javakról, a megélhetésről szól, hanem a létezés mélyebb összefüggéseinek feltárásáról, önmagunk és mások számára a segítségnyújtás szintjén. Gyorstalpalókon nem lehet hozzáférni az igazi mélységeihez.
Amikor beteggé tesz…
– A praxisomban találkoztam olyan betegekkel, akiket az ezotéria juttatott a pszichiátriára – mondja Kiszely Márta klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta. – Egy tenyérjós a szívbeteg kisfiú szüleinek azt jövendölte, a gyermekük 30 éves koráig fog élni. Ezt a fiú is tudta, és amikor közeledett a 30. születésnapja, annyira felerősödtek a szorongásai, hogy elveszítette a realitásérzékét, nem tudott másra gondolni, csak a halálra, és majdnem megbetegedett. Ám amikor betöltötte a 30. születésnapját, mintegy varázsütésre, elmúltak a problémái, és ma már 50 éves.
Vannak emberek, akik nehezen tudják feldolgozni, ha nem következik be a jóslat. Például az egyik páciensnek azt jövendölte a kártyavető, a párkapcsolata tökéletesen működik, ám a férje egy hét múlva váratlanul elköltözött, beadta a válópert. Ő pedig nem értette, hogy miért mondták ezt neki, mi történt. Folyton ez járt a fejében, ettől még nagyobb nyomás nehezedett rá, ami erős beszűkült tudatállapotot hozott létre, és fennállt az öngyilkosság veszélye. Gyógyszerrel kellett őt kezelni, és pszichoterápiás segítséget nyújtani, mert csak így tudott megszabadulni a kínzó gondolatoktól.
