Jelenleg az iparosodott országok lakosságának húsz-harminc százaléka szenved allergiás tünetektől, de ez a szám évről évre rohamosan emelkedik. Az okok között az egyre több allergénen és a levegő szennyezettségén kívül az örökölhető hajlamot tartják számon, de a legújabb kutatások szerint környezetünk stresszhatásai is nagy százalékban hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.
Mit is nevezünk allergiának?
Azt a jelenséget, melynek során az ember immunrendszere túlzott reakciókkal felel a környezetében található anyagokra. Ezek az anyagok – nevezzük őket allergéneknek! – három módon kerülhetnek kapcsolatba a szervezettel. Belégzés, táplálékfelvétel vagy a bőrrel való érintkezés útján. Ilyenkor a szervezet egy speciális ellenanyagot, az úgynevezett IgE-t kezdi el termelni. Ezek az ellenanyagok kapcsolódnak a hízósejtekhez, amelyek különösen nagy számban találhatók a légutakban, a bőrben és az emésztőrendszerben. A hízósejtek számtalan kémiai anyagot bocsátanak ki, köztük a hisztamint, amely központi szerepet játszik az allergiás reakciók kiváltásában. Tavasszal és nyáron, amikor a levegőben hirtelen megszaporodnak a pollenek, leggyakoribb a légzőrendszer allergiás megbetegedése. Bárkit megtámadhat, akinek a felmenői között fordult már elő allergia, de igazolható genetikai hajlam nélkül is kitörhet rajtunk.
Melyek a tünetei?
 |
| Dr. Nékám Kristóf allergológus professzor |
Tüsszentési inger, orrfolyás, szemviszketés, könnyezés, súlyosabb esetekben nehézlégzés és sípolás, amely a későbbiekben asztmába torkolhat. Sokszor előfordul, hogy a szórványosan tapasztalt, enyhe tüneteket nem vesszük komolyan, és nem fordulunk orvoshoz. Okozhatja-e ez a betegség későbbi súlyosbodását?
– Mindenképpen érdemes idejében tudatosítani az allergiás tüneteket – válaszol Dr. Nékám Kristóf allergológus professzor, a Budai Irgalmasrendi Kórház Allergológia és Immunológia osztályának vezetője. – Még akkor is, ha eleinte nem feltétlenül igényelnek gyógyszeres beavatkozást. Sokszor már az is segít, ha a betegnek sikerül kiszűrnie, milyen pollenekre érzékeny a szervezete, és ezeket megpróbálja elkerülni. A másik, amit nehézlégzés és asztma esetén ajánlani szoktunk, a rendszeres úszás. Megtanít egy olyan speciális légzéstechnikát, amely erősíti a légzőizmokat. A különböző alternatív terápiák – sóbarlang-látogatás, akupunktúra, fényterápia – is nagyon hatékonyak lehetnek ebben az időszakban. Az enyhe tünetek kezelése azért is kívánatos, mert az allergiás reakciók során, a nyálkahártyán és a hörgőkön előbb-utóbb olyan károsodások keletkeznek, amelyeket a későbbiekben már nem tudunk megszüntetni. Természetesen, amíg valakit nem zavarnak a tünetei, semmi nem késztetheti arra, hogy felkeresse az orvost. Sajnos azonban az a tapasztalat, hogy az allergiás reakciók a tünetmentes időszakokban is tovább menetelhetnek a háttérben, és láthatatlanul egyre több szervet – tüdőt, bőrt, emésztőrendszert – támadhatnak meg.
Mikor támad?
Az első jel a csecsemőkori tehéntej-allergia lehet, állítja a szakember. Különösen megnövekszik rá az esély, ha a babák életük első hat hónapjában idegen fehérjével találkoznak. Ilyenkor az immunrendszer működése még nem stabilizálódott, könnyebben jön létre allergiás reakció. Ez a fajta ételallergia már előre jelezhet egy későbbi életkorban kialakuló légúti, esetleg bőrallergiát. A kisgyerekek között lényegesen nagyobb az asztmások száma, mint a felnőttek között, ebben vírusfertőzéseknek is nagy szerepe van. Viszont esélyük van arra, hogy egy részük a betegséget idővel kinövi. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt, amikor az allergia még nem volt ennyire jelen a köztudatban, gyakran előfordult, hogy a légúti allergia jeleit nem ismerték fel. Ma már egy több hétig tartó orrfolyás, szájlégzés az eldugult orr miatt, köhögés, de akár a gyerek indokolatlan fáradékonysága is intő jel lehet. Ilyenkor feltétlenül keressünk fel egy fül-orr-gégészt vagy tüdőgyógyászt, aki rendszerint allergiavizsgálatot is végez. Ekkor kiderül, vajon pollenek, atkák vagy macskaszőr okozta légúti allergiáról van-e szó. A következő allergiahullám a serdülőkor után várható, de harmincöt-negyven éves korig bármelyik fiatal felnőttön jelentkezhetnek a betegség, különösen a szénanátha tünetei. Valamilyen fokozott megterhelés, sport, erős pollenszezon vagy hosszan tartó stresszhelyzet szokta előhívni őket.
Milyen lelki okok állhatnak a háttérben?
 |
| Tóth Krisztina családterapeuta |
– A tudomány egyre inkább hajlik arra, hogy az allergia megjelenésében az örökletes hajlam és a környezeti terhelés mellett az illető pillanatnyi lelkiállapota is jelentős szerepet játszhat – mondja Tóth Krisztina családterapeuta, a Budai Allergiaközpont munkatársa. – Megfigyelhető például, hogy a tünetek első jelentkezését megelőzően szinte mindig történik valami jelentős esemény a beteg életében. Lehet ez egy közeli hozzátartozó elvesztése, vagy más váratlan történés, például munkahelyi nehézségek, kapcsolati konfliktusok, amellyel egyidejűleg tartós pszichés terhelés is fennáll. Ha az illető úgy érzi, képtelen megbirkózni ezekkel az erejét meghaladó gondokkal, kimerül, és könnyebben megbetegszik. Ez kisgyerek korban is hasonló módon zajlik le. Ha a gyermek nem tud megfelelni valamely közösségi vagy szülői elvárásnak, szorongani kezd. A szüleihez fordul, akik azonban nem minden esetben tudják feloldani ez alól, mert vagy hárítják a problémát, vagy maguk is szoronganak, teljesítmény-nyomás alatt élnek, és ilyenkor a kicsi betegséget produkál. Ezzel egyrészt tudomására hozza környezetének, hogy nem érzi jól magát, másrészt segítségért kiált: gyógyítsák meg! Ezt teszi a konfliktuskerülő felnőtt is. Azt hisszük, ő már szembe tud nézni a problémáival, de inkább átadná a felelősséget, és kívülről várja a megoldást. Csakhogy a tüneti kezelés nem gyógyítja a lelket, márpedig a probléma gyökere a legtöbb testi baj esetén ott keresendő. A gyógyszeres kezelés mellett tehát mindenképpen ajánlott pszichológus segítségét is igénybe venni. Eredményt természetesen csak akkor érhetünk el, ha a beteg maga is együttműködik abban, hogy felkutassuk a baj lelki hátterét. Az allergiás betegre jellemző, hogy nem küzd meg a konfliktusokkal akkor sem, ha azok egyébként könnyedén megoldhatóak lennének. Pedig ezeken a tapasztalatokon túl kell esnünk ahhoz, hogy megszerezzük a lelki immunitást. Ehhez nem árt, ha elsajátítunk néhány stresszkezelő és relaxációs technikát, amelyekkel csökkenthetjük szorongásainkat. Ezenkívül célravezető lehet egy feltáró terápia is, amelyhez azonban sokkal több idő szükséges.
Mire vigyázzunk a magas pollenszámú időszakokban?
|
Gyógyítható-e az allergia?
Az orvostudomány mai állása szerint nem, de a tünetei jól karbantarthatók. A gyógyszerek ma már anélkül segítenek, hogy súlyos mellékhatásoktól kellene tartanunk. A szénanátha kezelésében elsőként kell említeni a szájon át szedhető antihisztaminokat, amelyek ellensúlyozzák az allergiás tünetek tekintélyes részéért felelős hisztaminok hatását a szervezetben. Valamint a helyi gyulladáscsökkentő (szteroid tartalmú) orrsprayket és a szemcseppeket. Az asztma kezelésében a leghatékonyabbak a belélegezhető szteroidok, amelyek a mélyebb légúti gyulladásokat szüntetik meg. Ezeket esetenként tartós hatású hörgőtágítókkal kombinálják, amelyek ellazítják a légzőizmok görcsét, elősegítve ezzel a levegő beáramlását a tüdőbe. Rendelkezésre állnak még a fent említett alternatív gyógymódok, amelyek egyénenként különböző hatást érhetnek el. Minden olyan módszer üdvözlendő a terápiában, amely a betegnél beválik, és amely javítja az életminőségét és a teljesítőképességét.
Még több az e heti Nők Lapjából:
