Veszélyes nyár!

Vihar, tűz, kánikula

Bérczi László tűzoltó alezredes

– Nyáron a szélsőséges időjárás, a viharkárok miatt riasztják gyakrabban a tűzoltókat – állítja Bérczi Lászó tűzoltó alezredes. – Az utóbbi öt évben érezhető különösen, hogy az időjárás megváltozása miatt több munkánk van. Az esőzések, a fakidőlések okozta károk elhárítása, a műszaki mentés ilyenkor a legfontosabb feladatunk. Ez ellen sajnos, nem tudunk védekezni, és előre sem tudjuk, mikor és hová kell nagyobb erőket bevetnünk. Budapesten a nap huszonnégy órájában 300 tűzoltó áll készültségben. Idényjellegű feladatunk a vízi balesetek körüli mentés is. A mostani nyáron eddig három embert találtak meg a tűzoltó búvárok. Az ilyenkor gyakoribb szabadtéri rendezvények körül is több munkánk akadhat. A balesetveszélyt gyakran maguk az emberek idézik elő. Előfordult már, hogy valaki alkohol hatása alatt felmászott egy hídra, az ő mentése is a mi dolgunk volt, hogy élve megúszhassa a kalandot. Különösen vigyázni kell a tűzgyújtási szabályok betartására. Kánikula idején a minisztérium általános tűzgyújtási tilalmat rendelhet el, ilyenkor kijelölt tűzrakóhelyen is tilos tüzet gyújtani. A legfontosabb szabály azonban az, hogy a legkisebb mécsest se hagyjuk magára, mert a legfőbb ellenség nem a tűz, hanem az idő! A szikrát még időben elolthatjuk, később már sokkal nehezebb dolgunk lehet. Nem tudjuk elégszer elmondani, hogy egy csikket sem szabad eldobni úgy, hogy nem győződtünk meg arról, hogy tökéletesen eloltottuk-e. De tüzet okozhat egy üres üveg is, ha szerencsétlenül esik rá a fény. Ezekre különösen az erdőtüzek megakadályozása miatt volna fontos különösen figyelni. Sajnos, a tűzeseteknél a szándékosságot sem szabad kizárni, évről évre ezek miatt is számolni kell katasztrófákkal.

Bicikli, motor és hőség

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat sajtószóvivője

– Nyáron a többnapos kánikula az, ami a leginkább veszélyes az emberek egészségére – nyilatkozta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat sajtószóvivője. – Ilyenkor több riasztást kapunk. Minden évszaknak megvannak a jellegzetes megbetegedései és balesetei. A kánikula az időseket és a szívbetegeket veszélyezteti leginkább. Az utóbbi évek hőségriadójának következtében viszont pozitív változásokat is tapasztalunk. Ha előre jelezzük, hogy igen meleg idő várható, az emberek átszervezik az életüket, és nem mennek nagy megterhelést jelentő programokra. Az egészségesek is gyakrabban lesznek rosszul, tömegben várakozva, hivatalokban, zsúfolt tömegközlekedési eszközökön.

A jellegzetes nyári programok sem veszélytelenek, ha nem figyelünk. A természetes vizeken az örvények és a kiszámíthatatlan vízmélység a veszélyes. Fejesugrásnál még mindig gyakorta előfordul, hogy nem győződnek meg az emberek arról, elég mély-e a víz, s ez nyaki gerincsérülést, bénulást okozhat. Újabban a vízi sporteszközök is veszélyforrást jelentenek, ha ezeket ott használják, ahol strandolók is vannak. Az évszak kezdetén a biciklis és a motoros balesetek száma növekszik ugrásszerűen. A biciklis balesetek a gyerekeket veszélyeztetik, akik ilyenkor a hirtelen jött szabadság kezdetén biciklire pattannak. A motorokon viszont általában fiatal felnőttek ülnek, akik versenysebességgel közlekednek, a versenyzők tudása nélkül. Ezek a balesetek végződnek leggyakrabban halállal, ezért jó volna, ha nem próbálnák ki a motorozók a maximális sebességet. A gyerekekre is különösen vigyázni kellene ilyenkor. Hasznos volna, ha vidéki nyaralás előtt a szülők felhívnák a figyelmüket arra, hogy az adott helyen milyen veszélyek leselkednek rájuk. Egészen konkrétan kellene elmagyarázni nekik mindent. Sok baleset elkerülhető volna ezzel.

Örvény és tudatlanság

Évről évre rémisztő statisztikákat kapunk arról, hányan fulladtak vízbe. Ráadásul, gyermekkorban a második leggyakoribb halálok a vízi baleset. Hogy ebből minél kevesebb legyen, a bójákkal kijelölt strandokon az üzemeltető köteles folyamatosan megfelelő vizsgával bíró mentőőrt alkalmazni. A nyári főszezonban legnépszerűbb állóvizünknél, a Balatonnál ötven helyen találkozhatunk a Vízimentők Magyarországi Szolgálatával (VMSZ). Ez a legnagyobb, hazánkban működő vízimentő-egység. Mentőőreit arról ismerhetjük fel, hogy piros nadrágot viselnek, valamint fehér pólót „VMSZ” felirattal és vörös kereszttel. Ahol nem ők vannak szolgálatban, ott is sok helyen találhatók elsősegélynyújtó helyek, más, nem egyenruhás civil vízi mentők.

Szedlák Péter, a VMSZ szolgálatvezetője

– Elsősorban a Balaton mellett dolgozunk, de Esztergomban is vannak embereink – mondja Szedlák Péter, a VMSZ szolgálatvezetője. – A fürdőzők főként mélyvízi mentéseinkről ismernek minket. Nem sejtik, hogy parti tevékenységünk is van, amit strandi járőr és sekélyvízi csónakos mentőőr lát el. A járőrhöz tartozik a bokaficam kezelése, a sebkötözés is többek között, de azért a fő feladata a vízből való kimenekítés.

A járőr folyamatosan kémleli a vizet és a partot, felhívja a figyelmet az időjárás-változásra, vihar közeledtére. A sekélyvízi csónakos mentőőr, ha kell, kihívja a vízből a túl messzire merészkedőket. Sokan hiszik azt, hogy gumicsónakkal vagy vízibiciklivel bármeddig bemehetnek, és azzal biztonságban lesznek. Pedig nem, mert ezek a vízieszközök irányíthatatlanok, könnyen elsodródnak. A forró napon sütkérezők napszúrásával is mi foglalkozunk. Hiába mondjuk el évről évre, hogy délben ne feküdjön ki senki napozni. Tipikus az is, hogy valaki gumimatracról, vízi bicikliről felhevült testtel vízbe ugrik, és nekünk ki kell mentenünk, mert rosszul lett. Az is különös veszélyt rejt magában, ha a fürdőző nem ismeri elég jól a vizet, egy hirtelen mélyüléstől megijed. Például a Balaton déli oldalán a parttól 400-500 méterre több ilyen sáv is van.

A VMSZ segélyhívó száma: +36-30-383-83-83; vagy +36-87-568-168.

Perzselő napfény

– Bármennyire hívogat a strand a nyári kánikulában, délben is, ne kockáztassuk meg a fürdés kedvéért a bőrrákot. Az tévhit, hogy a vízben nem éghetünk le. Sokkal inkább ki vagyunk téve a leégésnek, mint máshol, mert a strandon víz és a homok visszaveri az UV-sugarakat. A tengerparton akár tíz fölé is emelkedhet az UV-index a forró napokon – mondja dr. Páldy Anna, az Országos Környezetegészségügyi Intézet főigazgató-helyettese – Minél fiatalabb korban és minél gyakrabban ég le valaki, annál nagyobb valószínűséggel alakul ki nála bőrdaganat. Az érzékeny bőrűeket, vagyis a világos bőrű, szőke, kék vagy zöld szemű embereket és a hat év alatti gyerekeket akár tíz perc alatt is megkaphatja a nap. A következmények igen súlyosak lehetnek, ezt onnan tudjuk, hogy ősszel egyre többen keresik fel a bőrgyógyászokat.

A felégés tünete bőrpír, kissé duzzadt, nyomásra érzékeny bőr. Amennyiben folyamatosan fáj és hólyagos is, akkor súlyos esetről van szó. Következménye lehet szeplők kialakulása az égés helyén, elsősorban a háton és vállon. Ebből később bőrrák jöhet létre.

Ha anyajegyünk változik: megvastagszik vagy vérzik, azonnal forduljunk orvoshoz.

Hogy ezeket a tüneteket elkerüljük, tartsunk be néhány szabályt. Vegyük komolyan a figyelmeztetést, ha azt halljuk a meteorológiai jelentésben, hogy erős vagy extrém UV-sugárzás várható. Tavaly több mint 30 napon volt nagyon erős sugárzás. Ilyenkor még véletlenül se menjünk napra 11 és 15 óra között, de még jobb, ha egészen négyig otthon maradunk. Ha mégis napra megyünk, mindig kenjük be magunkat legalább 15-ös fényvédő faktorú naptejjel, még a városban is.

Hordjunk széles karimájú kalapot, napszemüveget, hogy ne alakulhasson ki az erős sugárzástól szemünkön szürkehályog! De hogy ne csak a súlyos bajokat soroljam, az erős napsugárzás a herpeszt is kihozza. Ennek elkerülésére rendkívül jó UV-védős ajakírek kaphatók a boltokban.

Még több az e heti Nők Lapjából: • Gyönyörű nő két pompás férfival » • Hűsítő italok » • D. Tóth Kriszta: Erőpróba – publikummal » • A lebukás lélektana » • Sebestyén Balázs tényleg segít » • Ha egy leszbikus pár gyerekre vágyik… »