2008. Szeptember 03.

Új rovatunkban “angyalaink” segítenek

Orvosok, pszichológusok és segítőkész civilek fognak össze új akciónkban, hogy minél több emberen segíthessünk. Olvasóinktól támogatást és kéréseket is várunk, hogy beindulhasson "A mi őrzőink" rovat.

nlc

Mint a legtöbb nagy ötlet, A mi őrzőink rovat, vagy – ahogy magunk között hívjuk – az Angyalkommandó is egy egészen egyszerű gondolattal kezdődött, azzal, hogy a tavaly karácsonyi lapszámunkban mutassunk be segítőket. Olyan hétköznapi „angyalokat”, akik értünk dolgoznak, akik vigyáznak ránk. Gyorsan gyűltek a nevek, készültek a cikkek, Talabér Tamás fotós kollégánk fejéből pedig kipattant az ötlet, miért ne segíthetnének ezentúl mindenkinek a mi angyalaink?!

– Először azért aggódtam, hogy nem tudok időben mindenkit lefotózni, hiszen amíg egy-egy újságíró három „angyallal” beszélgetett, addig lefotózni az összest nekem kellett. Közben rájöttem, hogy ez mekkora előny, hiszen én voltam az egyetlen ember, aki mindegyikőjükkel beszélgetett, megismerte a történeteiket, a munkájukat. Innen már csak egy lépés volt az a gondolat, hogy valószínűleg ők maguk sem ismerik egymást, pedig ennyi segítőkész, önzetlen ember, ha összefogna, rengeteget tehetne.

A gondolatot tett követte, s már van is néhány különleges „angyali sikerünk”, ami pusztán annak köszönhető, hogy Tamáson és a tavaszi Nők Lapja Családi Hétvégénken összehozott találkozón keresztül megismerte egymást néhány segítőkész ember.

– Czimmermann Mártának, a Palota Scelrosis Multiplex Egyesület vezetőjének például Sági Erzsébet tudott segíteni. Erzsébet azért került az összeállításba, mert a vakoknak készített illatos verseket, de a Nyugati téri aluljáró hajléktalanjainak is rendszeresen segít. A férje egy nagyvállalatnál dolgozik, vezető pozícióban, s amikor meghallotta, hogy Mártáéknak, a kerekes székeik miatt milyen nehézségeik vannak, pillanatok alatt elintézte, hogy egy nyári rendezvényen ők is feljussanak a színpadra, és ne a nézőtér előtt kelljen előadni a műsorukat – meséli lelkesen Tamás, aki azt már nem árulja el, hogy ő maga is méltó az angyalságra. Ugyanis a szklerózis multiplexesek egyesülete az ő segítségével számítógéphez jutott.

Czimmermann Márta

– Én csak közvetítő voltam – szerénykedik kollégánk. – Megkértek, hogy készítsek néhány képet a szövetségnek, természetesen ingyen vállaltam a felkérést. Aztán, amikor megpróbáltam áttölteni a felvételeket a laptopjukra, kiderült, hogy gyakorlatilag használhatatlan a számítógép, de nincs pénzük jobbra. Ekkor hívtam fel a Reménysugár Alapítványt, akikkel jó a viszonyom, hogy tudnának-e segíteni. Néhány napon belül megérkezett a használható számítógép.

Olvasóink is szívesen jótékonykodnak

Soltész Ágnes

Angyalainkat először a Nők Lapja Családi Hétvégéjére hívtuk, ahol Soltész Ágnes (lapunk „angyala”) közreműködésével arról beszélgettünk, van-e létjogosultsága angyalaink segítő hálózatának. A válasz természetesen igen, s az is nagyon gyorsan kiderült, hogy a jelenlévő olvasóink is szívesen segítenek, amiben csak lehet. Nyilvánvaló lett: ha ennyien összegyűlünk, nincs lehetetlen kérés, mert mindenkinek van olyan tudása, amelyet a közösség érdekében felhasználhat. Érkezett felajánlás az internetezés megkönnyítésére; Takács Zoltán, a Nyíregyházi Állatpark munkatársa állatparki programokat ajánlott fel angyaltársainak és persze az ő pártfogoltjainak. A margitszigeti találkozónkon szóba került az is, hogyan alakulhatnának angyalaink hivatalos egyesületté. S bár ezzel egyelőre várnánk, most mégis útjára indítunk egy támogató rovatot, A mi őrzőink címmel.

Mostantól hetente találkozhattok segítőinkkel és tevékenységükkel lapunk hasábjain. Addig is arra kérjünk titeket, hogy ti is csatlakozzantok mozgalmunkhoz. Írjátok meg, milyen segítségre van szükségetek, ám azok jelentkezését is várjuk, akik bármiben támogatni tudnák a rászorulókat. Aki segíteni szeretne vagy segítséget kérne, a balazs.rkover@sanomabp.hu e-mail címen jelentkezhet.

A mi őrzőink

Íme, a névsor, ők huszonkilencen, akik valamennyien egy-egy jó ügyért dolgoznak, küzdenek nap mint nap. Azért, hogy tehessenek másokért önzetlenül, akkor is, ha nehéz, vagy már-már lehetetlen. Ezentúl minden héten találkozhattok velünk lapunk hasábjain. Lesz, amikor csak kérnek, olyan is, amikor adnának, és lesz, amikor az örömeikről, sikereikről számolnak majd be. Reméljük, ez utóbbiból olvashattok majd többet most induló rovatunkban.

– Mórucz Lajosné, védőnő, a Gólyahír Egyesület elnöke

– Bíró Zoltánné, A Tartósan Lélegeztetett Gyerekekért Alapítvány képviselője

– Leczki Sarolta, a Pannon Kutyás Kutató-Mentő Csapat vezetője

– Dr. Mezőfi Miklós, a Szent Imre Kórház orvosigazgatója

– Dr. Kóbori László, a Transzplantációs és Sebészeti Klinika orvosa

– Sági Erzsébet, aki illatos verseket „ír” vakoknak

– Kiss Éva, a Kerekegyházi Gyermek- és Felnőttvédelmi Alapítvány és a Máltai Szeretetszolgálat önkéntese

– Takács Zoltán, a Nyíregyházi Állatpark állatgondozója

– Dr. Kovács Réka, a Madarász Utcai Gyermekkórház Koraszülött- és Csecsemőosztályának szakorvosa

– Soltész Ágnes, a Nők Lapja Levélváltás rovatának vezetője

– Papp Zsuzsa, a Kék vonal Gyermek és Ifjúsági Telefonszolgálat Munkatársa

– Magyar Rozi, a mórahalmi nyugdíjasok gyámolítója