Évente több gyereket diagnosztizálnak autizmussal, mint cukorbetegséggel

Fontos lenne azonban, hogy ezzel minél hamarabb elkezdjünk foglalkozni: az autizmus spektrumzavart megélők száma ugyanis egyre nő, a társadalmi ellátórendszerek azonban nem készek arra, hogy befogadják őket.

Az autizmus nem látható állapot, és mivel nagyon sok formában nyilvánul meg, nehéz hozzá alkalmazkodni. Jelenleg közel 67 millió embert érint világszerte, Magyarországon pedig a gyakorisági adatok szerint 60 ezer embert. Évente több gyereket diagnosztizálnak autizmussal, mint cukorbetegséggel, rákkal vagy AIDS-szel együttvéve. A helyzetet ráadásul nehezíti, hogy jelenleg nem tudjuk pontosan, mi „váltja ki” az autizmus megjelenését az érintett emberekben.

Lemaradó oktatási rendszer

Évről évre egyre több autizmussal diagnosztizált gyerek kerül be az oktatási rendszerbe – 2002 óta megduplázódott a számuk -, miközben átlagos társaik száma egyre csökken. Ugyanakkor a szakképzés és az intézményi keretek változatlanok, ami nagyon súlyos következményeket vetít előre.

A kellő odafigyeléssel megfelelően integrálható és kiválóan fejleszthető diákok állapota és beilleszkedési készsége egy felkészületlen oktatási intézményben leromlik. A kevésbé integrálható autizmussal élő diákok pedig elutasítással és értetlenséggel találkozva méginkább ki lesznek taszítva környezetükből. Korszerű képzettséggel rendelkező oktatók hiányában az átlagos gyerekek sem értik és tanulják meg, hogyan lehet működő, pozitív kapcsolatot kialakítani autizmussal élő társaikkal és így nem lesznek toleránsak más segítséggel élő embertársaikkal sem.

A stratégia már elkészül

Az ellátórendszer meglehetősen szerteágazó és összetett intézményhálózatát egyrészt tovább kell fejleszteni, másrészt pedig új elemekkel kell gazdagítani. Ennek egyes lépéseit és folyamatait az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) az Országos Autizmus Stratégiában dolgozta ki.

A Stratégia egy öt évre szóló átfogó intézményfejlesztési terv, mely a diagnosztika, a szakemberképzés, oktatás, fejlesztés, foglalkoztatás, felnőttképzés és családtámogatás területén fogalmaz meg középtávon elérhető célokat és feladatokat. Az anyagban foglalt javaslatok a szociális, az egészségügyi és az oktatási tárcák tevékenységkörébe illeszkednek. A határozat értelmében 2008. július 31-ig kellett volna az érintett minisztériumoknak kidolgoznia az intézkedési terveket, ez azonban máig nem történt meg.

2009. április 2-án az AOSZ és a Concorde Csoport által alapított Mosoly Otthon Alapítvány a BenX című filmen keresztül kívánja felhívni a figyelmet a helyzet súlyosságára. A filmet a budapesti Kinóban, valamint az e-cinema rendszeren keresztül több vidéki városban műsorra tűzik ezen a napon.

Személyes történetek

„Azok a szavak, mint „tudni” és „érezni” vagy az olyanok, mint az „ez”, „valami”, „által” , azaz nem láthatóak, nem lehet őket megfogni sem, vagyis számomra nem volt fontos a jelentésük sem. Az emberek nem tudják megmutatni neked a „tudni”-t, és nem látható az sem, hogy az „érezni” hogyan néz ki. Megtanultam használni az olyan szavakat, mint „tudni”, „érezni”, de úgy használom őket, mint a vak a „látni” és a siket a „hallani” szavakat.” /Donna Williams – autista írónő/

„Hatalmas változáson mentünk keresztül, hatalmas emberismeretre tettünk szert, és elfogadtuk ezt az életformát. Sőt, tanítómesteremnek tekintem a gyermekem, mert ilyen rövid idő alatt ennyi bölcsességet és szeretet, nem tapasztaltam volna meg egy emberöltő alatt sem. Problémamegoldó képességem hatványozódott, minden helyzetben meg tudom találni a jót, és bármi is történik velünk, nem a véletlennek tulajdonítjuk. Ha nehézségekbe ütközünk, feladatnak tekintjük, és nem kesergünk már, mint azelőtt.” /Egy szülő/

„Nem értem a mostani társadalmat, minden a pénz, nem értékelik a jó dolgokat, nem foglalkoznak egymással az emberek, csak érdekből. Anya mondta, hogy nekem csak az a bajom, hogy túl “normális” vagyok, és hiába várnám ezt el mástól is! Pedig én szeretnék beilleszkedni, és megtalálni a helyemet.” /Egy autista lány/