Az öt esztendeje bemutatott Colt nemrég komolyabb átalakuláson ment keresztül. Legjobban a Lancer orrára hasonlító dizájn tűnik fel, pedig emellett rengeteg egyéb, kevésbé látványos részletében is megújult a Mitsubishi kisautója. Valamivel hosszabbra nőtt a Colt kasztnija, összementek a korábban hosszúra húzott hátsó lámpái és sajnos eltűnt belőle az előre-hátra tologatható második üléssor is.
Térérzet
Bár a korábban alkalmazott tologatható hátsó üléseknek nyomát sem találjuk a frissítés óta, ennek ellenére a helykínálattal nem lesz baja a Colt tulajnak. Még akkor sem, ha colos termetével valamiért hátul kell utaznia. A magasra épített karosszéria tekintélyes belmagassággal várja a hosszúkás embereket elöl hátul, és még térdben sem szűk a hátsó traktus. Apró hiányosság, de már megszoktuk, ezért hiányzik a tengelyirányban is állítható kormány. Cserébe a volánt gazdagon meghintették gombokkal, így a kinézetre fapadosnak tűnő rádiót, és a tempomatot is innen lehet állítgatni.
A vicces kinézetű gumival övezett váltó kellemes útitárs, pontosan, könnyedén működik. Szintén szórakoztató a kiskocsi fékje, ami a kis tömeggel párosítva remek dolog.
Műszerfala mindent tud, amit ebben a kategóriában tudni érdemes. Egyedül a fedélzeti számítógép kijelzőjének vezérlése került idétlen helyre, a CD-játszó betöltőnyílása mellé és a hűtőfolyadék hőmérője ad szűkszavú tájékoztatást a motorban uralkodó klímáról.
Mert ez műanyag
Kárpitozásakor fukar kedvükben lehettek a tervezők, mert a legtöbb helyre csak egyszerű műanyagfelületek jutottak. Szemre azért nem rossz, de ha tapogatózni akarunk a kocsiban, ne az ajtók, vagy a műszerfal felé kacsintgassunk, hanem inkább az anyósülésen kutassunk kellemes fogású szerves anyag után.
Tárolórekeszekkel tisztességesen ellátták a kis Coltot. Ajtózsebeibe ugyan az A4-es méretű lapok maradandó alakváltozás nélkül nem passzírozhatóak be, de cserébe a kisebb mütyüröknek számtalan helyet találhatunk.
Kattints ide, hogy megtudd mennyire biztonságos és mennyit kér enni a kis Mitsubishi!
