Saci: Hús, könnyben áztatva
 |
| Samu |
Az első hónapokban azon rettegtem, kevés a tej. Furcsa ez. Mikor az ember elé teszik élete legnagyobb és legszépségesebb feladatát – az anyaságot -, mintha ki is kanyarintanának egy darabot az agyából… Az enyémbe legalábbis nem akart beleférni a tény, hogy az igény szerinti szoptatás zsenialitása éppen ez: ha a gyerek kevesebbet akar enni, azért csökken a tejmennyiség, hogy ne robbanjon fel a mellem…
Sebaj, vártam hát nagyon, hogy elteljen a hat hónap, jöjjenek a „testen kívüli” étkek. Jöttek, és én találtam más izgalmat. Van ez a két iskola: elválasztás kontra hozzátáplálás. Én utóbbi híve lennék: egyéves korig a szoptatáson marad a hangsúly, és csak amire ezen felül szüksége van, kapja a baba szilárd formában. A tejmennyiség-megmaradás titka pedig: szoptatni, aztán etetni. Samu két hét után egész adag gyümölcsöt tett magáévá délelőttönként, és esze ágában nem volt előtte rám csatlakozni… Rémületemben különböző „forgatókönyveket” készítettem, miként tudnám biztosítani, hogy két szoptatás között így se teljen el több, mint négy óra. Egy hónapig elszórakoztam ezzel, rakosgattam a fél órákat ide-oda. Akkor rájöttem, hülye vagyok. Samu meg csak evett, csodásan.
Akkor jött más kéztördelés. A kilencedik hónap, a hús ideje, és vele a kérdés, kapjon-e. Bennem volt nagyon, hogy ne… Semmi ideológia, csak az egészség. Tudom – szinte (!) biztos vagyok benne -, a gyereknek tökéletes a lakto-ovo (tojásos, tejtermékes) vegetáriánus étrend. Mégis, egy hónap vívódás, plusz nyúzott állatos rémálmok után úgy döntöttem, nyerek egy kis időt, meg léleknyugalmat, amíg tökélyre művelem magam a témában. Aztán meglátjuk. Meg füleltem is mindenfelé. Hogy a vega gyerekorvos is ad csirkét a fiának, satöbbi. És akkor Samu megkapta az első adag húsmasszát a főzelékébe… Ültünk a konyhában, kinn esett az eső. Nekem meg folytak a könnyeim, ahogy odanyújtottam neki az első kanalat. „Ugye nem ízlik?” – kérdeztem hüppögve. Ízlett neki. (Néha túldramatizálom a dolgokat.) Aztán van nekem egy remek kis – hatszáz oldalas – irodalmam a hús nélküli babaétrendről. Sok mindent átvettem belőle, mert állatot csak keveset (heti két-háromszor) és csak fehéret (csirke, pulyka) eszik. Szóval a többi napon így is oda kell figyelni a húsmentes buktatókra, azaz a megfelelő fehérje-, vas-, kalcium- és B12-bevitelre. És az én Lelkem minden furcsaságot megeszik, amit ennek érdekében összekotyvasztok neki. Mivel szóját egyéves koráig nem kap, ahogy tejet sem: fehérjét komplettálunk! Azaz – kilenc hónapos kora óta – úgy tesszük-vesszük, kombináljuk a gabonaféléket, hüvelyeseket, zöldségféléket és olajos magvakat, hogy minden aminosavhoz hozzájusson. (Olajos magvakkal – lenmagpehely, szezámkrém – óvatosan, mert allergének…)
| A cikk első részét itt olvashatjátok: Etetés: falatkák, pépek és husi » |
A vastartalmú bigyókat C-vitamin tartalmúakkal bolondítom, a felszívódás miatt. A napi menüket bekönyvelem az okosfüzetembe, hogy biztos ne maradjon ki soha semmi. És: most kezdem csak elhinni, hogy amit csinálok, annak FŐZÉS a neve. Én, aki soha azelőtt… Csuda büszkeség. Bea barátnőm még a tegnapi cékla-vöröslencse-árpa-citrom-fokhagyma trutyi receptjét is elkérte, s megállapodtunk, hogy egy puccos étteremben, habcsók alakúra nyomva, előételként ezreket kóstálna…
Samu tíz hónapos. Napi háromszor kap emberi ételt, négyszer – kissé megfogyva, kissé megkopva bár – istenit. Anyatejet. Hogy meddig? Körvonalazódik.
|
Mit mond a szakértő Saci módszeréről? Dr. Radványi Krisztina, szülész-nőgyógyász, négy gyermek édesanyja: – Ha egy anyuka ennyire körültekintő, akkor szerintem semmi probléma nem adódhat a vegetáriánus étrendből. Vega-várandósoknál sem szokott gondot okozni a táplálkozás (a vérkép jelezné, ha hiányállapot lépne fel), általában egészséges, nagy babáik születnek. Azt azért át kell gondolniuk a vega-mamáknak, hogy mindig lesz-e ennyi energiájuk az étrend összeállítására (például kistesó, munka mellett), illetve, hogy ezt az igényt figyelembe vevő bölcsődét, óvodát kell majd választaniuk. Kérdés az is, hogy a nagyszülők támogatják-e az anyuka elképzelését a húsmentes táplálkozásról, nem jó, ha családi viszály lesz abból, hogy a babát nem merik rájuk bízni, nehogy húst kapjon a nagyiéknál, hiszen ha sosem eszik állati fehérjét, és valahol mégis „megtömik”, az akár veszélyes is lehet. |
Tápszer után szabadon – Mónika
Persze a buktatók minket sem kerültek el, mi a darabos és a pépes étrend felkent híveinek vitájában vesztünk el: turmixoljuk, vagy csak karikázzuk az első almafalatkát, amellyel Leti ismerkedik… De a nagy kérdések nálunk előbb kezdődtek: a mi kisbabánk ugyanis anyatej helyett tápszeren élt fél évig, mégis tudtuk, ettől még minden rendben lesz. A legnagyobb kihívás talán az volt, amikor arra biztattak a kórházban, hogy nyugodtan dugjam a cumisüveget a még alvó gyerek szájába. Nem túlzok, ha azt mondom, halálfélelmem volt.
(Mónikáékkal, az örökbe fogadó szülők kalandjaival két hét múlva folytatjuk!)
Még több az e heti Nők Lapjából:
|
További kiemelt témáink a Nők Lapja április 22-én megjelenő, 17. számából: Sebestyén Balázs +16 oldal extra melléklet Tamás Ökofalu üresen Sztárvilág A heti szerkesztő, Grecsó Krisztián ajánlásával: Továbbá: Szépség, Konyha, Egészség, Horoszkóp, Társkereső és még sok minden más! |
