Három világhírű séfet mutatunk be nektek – magyar kollégáik segítségével. Olyan „párosokat” kerestünk, ahol úgy éreztük, van némi szellemi (gyomori) rokonság.
„Gyermekkoromból hoztam magammal a főzés szeretetét, az alapanyagok tiszteletét, hiszen jót főzni csak jó alapanyagból lehet” – vallja Jamie Oliver, aki hozzáteszi azt is, az igazán jó ételeket azok készítik, akik szeretnek főzni. Ő már csak tudja, hiszen még beszélni sem tudott, de már szakácsnak készült. „Emlékszem, mennyire csodálatos helynek láttam az a kicsi, szűk, füstös konyhát a szüleim vidéki pubjában. Azt hiszem, járni is azért tanultam meg, mert oda akartam eljutni.” S úgy tűnik, a sztárszakács első lépései sikeresek voltak, mármint eljutotta a konyhába, és gyakorlatilag az egész gyerekkorát ott töltötte. Megismerkedett a vidéki angol konyha ízeivel, ami persze nem kulináris magaslat, mondhatnák most gasztronómiában jártas olvasóink, és az az igazság, hogy igazuk is lenne. Maga Jamie is úgy érezte, izgalmasabb ízeket, ételeket próbálna ki, ezért tizenhat évesen Londonba költözött, és egy híres szakácsiskolába iratkozott be, hogy ott ismerkedjen meg a szakácsművészettel.
Szerelmem, Itália
„A legnagyobb hatással az olasz konyhaművészet volt rám. Emlékszem, amikor először jártam Itáliában, teljesen lenyűgözött az, ahogy az olaszok az ételekhez viszonyulnak. Mindenki tud főzni, mindenki ismeri a helyi specialitásokat, és a szomszédos városokban sokszor teljesen máshogy készítik ugyanazokat az ételeket. Egyszer kenyérsalátát készítettem észak-olasz vendéglátóimnak, de az a recept, amelyet harminc kilométerrel odébb tanultam, egyáltalán nem nyerte el a tetszésüket. Sőt, a vacsora helyett összedobták ők is a saját változatukat, hogy lássam, milyen az igazi kenyérsaláta. A végeredmény egy összetevőben tért el az én ehetetlennek minősített receptemtől.” Jamie fiatalkora Itália és az ételek bűvöletében telt, nem csoda, hogy huszonévesen már séfként helyezkedett el a népszerű londoni River Caféban.
Két duci hölgy és egy jóképű fiú
A River Caféból egyenes út vezetett a világhírnévig. A nálunk is vetített Két duci hölgy című főzőműsor stábja egyrészt ebben az étteremben forgatott, s az akkor még csak huszonegy éves fiatalember úgy elbűvölte a producereket, hogy szinte azonnal önálló műsort ajánlottak neki. „Olyan volt, mintha mindig is a kamerák előtt állt volna, ahogy beszélt, megindult a stáb nyálelválasztása, pedig főzőműsorokon edzettek voltunk mindannyian!” – mesélte később egy stábtag.
Három évvel később az angol közszolgálati televízió, a BBC elkezdte vetíteni Jamie Oliver első sorozatát, a Pucér szakácsot. A „pucér” ez esetben nem a kötény hiányára, hanem az ételek egyszerűségére utal: Jamie a leghétköznapibb helyzetekre ajánlott gyorsan összedobható, ízletes fogásokat, amelyeket egy kezdő, kétbalkezes háziasszony is el tud készíteni. Úgy tűnik, a recept bejött: az egyszerű receptek, és a szakács, aki szenvedéllyel beszél még a legegyszerűbb petrezselyemlevélről is, leiskolázta a legnagyobb séfek műsorait. Angliában sorra kezdtek főzni a fiatalok, divat lett vacsorázni hívni a barátokat (ahogy Jamie a műsorban), és divat lett figyelni a jó minőségű alapanyagokra.
Kerekedő szakács
A pucér szakács bizony nemcsak főzni szeret, de enni is. Ez sajnos, meg is látszik rajta, ezért próbál egészségesen főzni, sőt, egyik sorozatában az angliai menzákat reformálta meg, és megmutatta, hogy lehet kevés pénzből egészséges ételeket előállítani. És ami ennél is fontosabb, olyan fogásokat kreált, amelyeket a gyerekek is lelkesen megettek. Legújabb tévésorozatát az amerikai ABC társaságnak készíti, és arra vállalkozik, hogy az USA legkövérebb városait fogyassza le. Nem is akármivel, hanem a helyi alapanyagokból készült finomságokkal. „A saját bőrömön tapasztaltam, mennyire fontos, hogy egészségesen étkezzünk, ezt szeretném megmutatni a tengerentúlon is. Persze az mókás, hogy míg Londonban átlagos vagyok, addig a tengerentúlon én vagyok a vékony angol szakács” – mesélte Jamie, aki azt mondja, nem kell attól tartaniuk új műsora szereplőinek, hogy lenézi őket testsúlyuk miatt.
Furcsa nevű lányok
„Egyedül a családom fog hiányozni az amerikai forgatások alatt, de Jools, a feleségem és a lányok, amikor csak tudnak, ott lesznek velem Amerikában is.” Jamie jó apa, annak ellenére, hogy névválasztásaival nem könnyítette meg lánya életét. Gondoljuk csak el, mit szólnak majd az iskolában Mák Méz osztálytársai? Hogy Százszorszép Pfúj-ról, a középső lányáról ne is beszéljünk. Hozzájuk képest Virágszirom Szivárvány csupán egy átlagos hippinévvel büszkélkedhet. „Szerintem ezek aranyos, nőies nevek, és jól hangzó szavak. Mi a baj ezzel?” – csodálkozik Jamie azon, hogy miért csodálkozik az egész világ lányai meglepő nevein. A sztárszakács, ha csak teheti, otthon van a lányokkal, persze ilyenkor sem tud kibújni a bőréből. „Imádok főzni a gyerekekkel. Persze nem hiszem, hogy szakácsok lesznek, de azért jólesne, ha folytatnák az atyai hivatást.”
|
Bereznay Tamás: „Lestem el trükköket Jamie-től!”
|
– Nézd meg, ezen a srácon látszik, hogy tud főzni! Ahogy megfogja a kést, ahogy hozzányúl az alapanyagokhoz, mind azt sugallja: a végeredmény finom lesz. Ha nekem új embert kell felvennem, nem kérdezek tőle semmit, csak beállítom a konyhára dolgozni. Elég megnézni a mozdulatait, s máris tudom, milyen szakács. – Magyarázza Bereznay Tamás, a Nők Lapja és a Kárpátia étterem séfje. Tamás azt mondja, sok közös vonása van Jamie-vel. – Én is már gyerekként eldöntöttem, hogy szakács leszek. Emlékszem, hétévesen tanultam meg sütni a nagymamámtól, aztán főzni az anyukámtól. A hagyományos, magyaros ételeket most is úgy készítem, ahogy ő. Jamie-vel együtt én is fontosnak tartom, hogy egy szakács folyton képezze magát, új ötleteket építsen be a receptjeibe. Nem tagadom, van olyan ötlet, amit Jamie-től lestem el. De miért is tagadnám? A főzés a szenvedélyem, megnézek minden főzőműsort, ha magazin kerül a kezembe, azonnal a receptekhez lapozok, és bármerre járok a világban, azt figyelem, milyen alapanyagból mit készítenek. Tavaly két hónapig főztem egy londoni étteremben, akkor elmentem Jamie éttermébe is, mert kíváncsi vagyok, milyen a főztje. Azóta tudom, nemcsak a képernyőn néz ki jónak, de tényleg finom is!
