Aktuális

Min ne spóroljunk válság idején?

A tanulság mindjárt itt az elején: semmivel se spóroljunk, ami a jövőre vonatkozik! Legyen az egészség, lelki egészség, tudás. És legyünk tisztában vele, hogy egy jó cégnek meg egy felelős államnak is ezt kell tennie. Válság idején is. Sőt, akkor a leginkább.

Úgy tűnik, a válságnál csak a bizonytalanság és a tanácstalanság nagyobb. A Szonda Ipsos nemrég egy kutatásban azt vizsgálta, próbálnak-e takarékoskodni az emberek, és ha igen, hogyan.

A megkérdezettek közép- és felsőfokú végzettségűek, átlagos vagy valamelyest nagyobb jövedelműek voltak. (A legszegényebbeket érinti a legsúlyosabban a válság, és nekik van a legkevesebb lehetőségük, hogy az eddig is nagyon alacsony fogyasztásukat bármivel csökkenthessék…)

Tanulságos, hogy még ez a tudatos(nak gondolt) réteg is él a hárítás eszközével, áltatja magát, hogy a baj nem is olyan nagy, a megoldást pedig egyértelműen kívülről várja. Az áremelkedéseket kétféle stratégiával próbálják kivédeni: vagy olcsóbb termékeket keresnek, vagy tudatosabban vásárolnak. Például: A piacon a magyar tej többe kerül, mint a hipermarket szlovák teje, de ebből lehet aludttejet, túrót készíteni, így máris gazdaságosabb. A megkérdezettek egy része úgy véli, a takarékosság vezethet ki a válságból, mások viszont azt vallják, éppen most kell költeni, mert ez tartja életben és lendületben a gazdaságot. Nem beszélve arról, hogy most sok mindenhez akciós áron lehet hozzájutni…

Min spórolnának mégis az emberek? Többnyire ruházkodáson, tisztítószereken, szórakozáson, utazáson és az éttermi étkezésen. Igen tanulságos, hogy a mobiltelefon-használat csökkentése nemigen merült fel a megkérdezettekben, de az kiderült, hogy a díjcsomagok tekintetében nagy a tájékozatlanság.

Min ne spóroljunk válság idején?

Egészség-beruházás

Pedig aki ma nem szán időt és figyelmet arra, hogy a különböző szolgáltatók (kábeltévé, internet, telefon) tarifái alapján válasszon és váltson, az nagyon ráfizethet… Külföldön ezt jól tudják, ahogy azt is, hogy az egészségünk megőrzése nem úri huncutság, nem is trendi dolog, hanem – befektetés. Lassan nálunk is ráébrednek az emberek, hogy az egészségügyi ellátásokat és a gyógyszereket egyre kevesebben lesznek képesek megfizetni, vagyis a sport és az egészséges táplálkozás a spórolás egyik alapvető pillérévé válik.

Monspart Sarolta
Monspart Sarolta

– Sokkal többe fog kerülni akár gyógyszerekben, akár a kiesett jövedelemben, ha megbetegszünk – erősíti meg Monspart Sarolta, az Országos Egészségfejlesztési Intézet osztályvezetője. – A rendszeres testmozgás nem feltétlenül kerül pénzbe. Zakkant időket élünk, de jobban tudjuk kezelni a válságot, ha megvan hozzá az állóképességünk. A stressz kezelésének egyik legjobb módszere a rendszeres mozgás: ha munka után kimegyünk futni, bármilyen lassú tempóban is, harmincöt-negyven perc múlva azt vesszük észre, észrevétlenül kiszökött belőlünk a „gőz”. Ha spórolásról van szó, ajánlom a futást vagy a gyaloglást, mert ahhoz egyetlen kiadás szükséges, egy jó futócipő. A másik, amin nem érdemes spórolni, a minőségi és egészséges étel. Csak meg kell nézni a bevásárlókosarakat egy hipermarketben, milyen túlfogyasztás jellemzi a magyar háztartásokat. Pedig a kevesebb több lenne, ha jobban odafigyelnénk arra, mi kerül az asztalra. Hatvanéves kor után a szervezetünk egyre kevesebbet igényel. Adjuk oda a nagytányérokat a gyerekeknek, nekünk bőven elég, ami egy kistányéron elfér. Hetven után pedig cseréljük le mokkástányérra! Amennyiben valakinek az egyetlen örömforrása az, hogy jókat eszik, később minden öröme elszállhat. Ha például kórházba kerül…

A nyelvtudás kamatozik

A másik, nálunk nem eléggé elterjedt, de egyre keményebb követelmény a képzettség, a fejlődésre való hajlam, a minél több használható tudás begyűjtése. Vannak tanfolyamok, ahová csőstül jelentkeznek a munkanélküliek, vagy akiket a munkanélküliség még csak fenyeget, de még mindig túl sokan vannak, akik úgy vélik, túl öregek ők már ahhoz, hogy tanuljanak. A gyerekek tanulásán azonban nemigen spórol a szülők jelentős része, hiszen tudják, ez is egy befektetés.

– Lemondani az idegen nyelvekről, különösen az angolról, nem lehet – szögezi le Lippainé Szuchovszky Tünde angoltanár. – Nyelvvizsga kell a diplomához, és a felvételinél is pluszpontot jelent. Talán ezért nem lettek kevesebben a tanulók a válság hatására sem. Amit érzékelek, hogy van, aki heti kettő helyett csak egy órát kér. Pedig egy óra igazából semmi. Nekik azt szoktam mondani, hogy nem elég elkészíteni a házi feladatot, sokkal intenzívebben foglalkozzanak a tananyaggal otthon. Dolgozzanak fel önállóan olvasmányokat. Jó, ha olvasunk, tévét nézünk angolul, lefordítjuk a kedvenc zeneszámainkat. Nem baj, ha nem értünk egy-egy szót, összességében értsük meg. Ezt mindenki meg tudja oldani tanár nélkül, ha már van egy megfelelő alap hozzá. Az alapok nyelviskolában is elsajátíthatók, ha a tanulók nagyjából azonos szintről indulnak- sajnos, ez nem mindig van így. A nyelviskola egyébként nagyságrendekkel olcsóbb, mint az egyéni oktatás, és eleinte általában elég is. Egy csoportos óra ára átlag 400-1000 Ft között mozog. A magánoktatás pedig átlagosan 2000 Ft, de vannak kirívó példák, amikor 5000 Ft-ot is elkérnek érte.

Csendesebb esküvők?

Min ne spóroljunk válság idején? Hiába van válság, azért van ballagás, születésnap, karácsony, még esküvő is. Mindenkinek végig kell gondolnia, mi tartozik a szertartások lényegéhez, és mi az, ami elhagyható.

– Tavaly áprilisban kértem meg Tánya kezét. Elhatároztuk, hogy egy évvel később tartjuk az esküvőt. Ekkor még híre sem volt a válságnak – kezdi Kaskó István. – A recesszió semmin nem változtatott, idén április 11-én egybekeltünk. Ami valakinek fontos, azt nem befolyásolhatja a pénz, azon nem szabad spórolni.

– Eredetileg is tánc, lagzi nélkülire terveztük az esküvőt. Nem akartunk nagy mulatságot csapni, bár talán végül túl kicsire sikerült – veszi át a szót Kaskó Istvánné, Tánya. -Kilencen voltunk, csak a szűk család. Ha nem kellett volna spórolni, valószínűleg egy-két barátot elhívtunk volna, de így is meghitt, beszélgetős ünnep lett. A vendéglőnél nem azt néztük, mennyibe kerül, hanem, hogy mennyire hangulatos és szimpatikus a hely, hogyan főznek. A gyűrűnél sem az volt fontos, hogy olcsón megússzuk. Mivel egy életen át viseljük majd, legyen olyan, amilyet szeretnénk. Két szív alakú aranygyűrű, az egyikben kővel. Végül ezek lettek a legdrágábbak az egész esküvőben. A ruhámon sem akartunk takarékoskodni, azt választottam, ami tetszett. Egy fehér estélyit! Azt terveztem, máshova is felveszem majd, de valószínűleg nem fogom. Meghagyom emlékbe.

Együttlét és mosogatógép

Takarékoskodni vagy éppen nagyvonalúnak lenni nemcsak a pénzben kifejezhető dolgokkal lehet. Egy különös(?) család lehet erre a példa. Két pszichológus – Baktay Zelka és Baktay Miklós – és két tüneményes gyerek: a hat és fél éves Petyka (Péter Pál) és a négy és fél éves Lili (Júlia Lilla). Az édesanyából nyugalom és harmónia árad, nem véletlen, hogy oly sokan keresik fel a gondjaikkal.

– Ráérős emberek vagyunk, nem takarékoskodunk az egymásra fordított idővel. Például nem állunk be a reggeli rohanók-kapkodók csapatába, tehát korábban kelünk, hogy együtt reggelizhessen a család. Sokaknak tanácsoltam már, hogy próbálják ki, egy jókedvű reggel széppé teheti a napot, ahogy a kapkodás feszültsége is velünk marad estig. Ugyanilyen „rátartással” indulunk egyéb programokra is. Nem dühöngünk a dugóban, úgysem tudunk változtatni rajta, inkább játszunk a gyerekekkel. Csakhogy a gyerekkel való foglalkozás nem merülhet ki abban, hogy néha rászólunk. Eltölthető egy gyerekkel huszonnégy óra úgy, hogy közben egy percig sem vagy vele, ő pedig egyre elviselhetetlenebb, mert ki akarja harcolni a figyelmet. Ha a gyerekeimmel vagyok, teljesen rájuk figyelek, elmehet egy egész vasárnap délelőtt arra, hogy Lili és Petyka megsüsse a kedvenc almás pitéjét. Ha már itt tartunk, előállnék egy eretnek gondolattal: ne takarékoskodjunk a konyhai gépeken, amelyek segítik, hogy többet lehessünk a gyerekekkel és a társunkkal!

Zelka szerint túl gyakran takarózunk a pénzhiánnyal, pedig meg lehet kenni vajjal néhány kiflit, hátizsák fel, és nekivághatunk az erdőnek, a szomszéd községnek, a fogaskerekű végállomásának. Útközben jót beszélgetünk, aztán letelepszünk valahol, szépen megesszük a kifliket, és mindenki jól érzi magát.

Nőnek, férfinak, gyereknek egyaránt fontos az itt és most. Ne takarékoskodjunk a figyelemmel, a mosollyal, a kedvességgel meg az idővel, de takarékosodjunk az utasításokkal meg a rosszkedvvel!

Hasonlóan gondolkodik erről egy huszonegy éves agráregyetemista fiú, Horváth András is, aki a párjával távkapcsolatban él.

– Hétvégente ingázunk, és válság ide vagy oda, minden alkalmat megragadunk, hogy találkozzunk. Szerintem ezen nem szabad spórolni. Közhely, de igaz: az emberi kapcsolatok átsegítenek a nehéz időszakokon. Ha van valakink, aki fontos, vigyázni kell rá, legyen egy barát, az ember párja, vagy családtag. Nem ezen a néhány ezer forinton kell spórolni, a vonatjegy árán, a párperces telefonhíváson, amelyekkel örömet szerezhetünk. Lehet, hogy kétszer nem megyek gyorsétterembe, más meg leteheti a cigarettát, és máris megvan a pénz. Nem szabad az emberi kapcsolatokon spórolni, sem az erre szánt idővel, sem a pénzzel!

Melyik a jó megoldás?

Komócsin Laura
Komócsin Laura

Az emberek bizonytalanok, de vajon ez jellemzi-e a nemzetközi gazdasági életet? – kérdezzük Komócsin Laurát, aki business coach, azelőtt, közgazdászként egy nemzetközi cég pénzügyi tanácsadója volt.

– Igen, egyértelműen – feleli. – Vannak országok, amelyek gazdaságpolitikájukkal kivívták a kedvező megítélést, és ezért hitelképesek a nemzetközi piacon, ők újabb hiteleket vesznek fel, azért, hogy forrásokat biztosítsanak a keresletnövekedéshez. Így kívánják áthidalni a válságot és beindítani a fejlődést. Más, kevésbé jó megítélésű országok pedig költségcsökkentésekkel próbálnak túlélni, spórolnak egészségügyön, oktatáson, közbiztonságon, szociális hálón, közszférán. Hogy melyik a nyerő stratégia, majd az idő eldönti.

Van valami specialitása a mostani válságnak?

– Az elmúlt 100 évben 8 közel ekkora válság volt, nem csak 1929 volt „fekete év”. Ezek 2-3 évig éreztették a hatásukat, reméljük, ez a mostani sem tart tovább. Bízunk benne, hogy ez sem rosszabb, csak talán erősebb a sajtója, a média jobban zászlajára tűzte. Nem bagatellizálni akarom, hiszen tőkeerős vállalatok mentek és mennek csődbe, megroppant a bankrendszerbe vetett bizalom, és egyéni, családi szinten is naponta történnek tragédiák.

Min nem spórolhat ilyenkor az állam, egy cég és maga az egyén?

– Ahogy az egyik legnagyobb hazai vállalat első számú vezetője is mondta, most meg lehet tenni azokat az intézkedéseket, amelyeket nem tesz meg egy felfutó ágban levő cég. Húsz évvel ezelőtt is volt ilyen tisztítótűz, amikor kikerültek a rendszerből a lábukat lógatók, most ismét sor kerül erre. Ez igaz jó esetben a közszférára is, azaz, ha hatékonyan használják ki a válságot, akkor nem fűnyíró-elv alapján válnak meg a közszolgáktól, hanem tényleg azoktól, akiktől meg kell. Az államnak, a vállalatnak és az egyénnek is elsősorban a luxuskiadásokon kell spórolnia. Amin viszont nem szabad, az a jövő! Igen, most kell befektetni magunkba, a továbblépésünkbe, most kell tanulni, továbbképezni magunkat, illetve megtenni a régóta halogatott lépéseket, mint például a karrierváltás.

 
Magunkon se spóroljunk!

A legtöbb anya úgy gondolja, a gyereken, a jövőn nem szabad takarékoskodni, neki mindent meg kell kapnia. És valóban, a fontos dolgokat jó, ha megkapja, erről is szóltunk az imént. De. Mérlegeljünk higgadtan! Idegen nyelv, különóra, ha az segíti a jobb tanulmányi eredményt, sport – valóban fontos tételek. Ám a legújabb trendi mobilnak, MP3-nak, 4-nek, és még ki tudja, milyen kütyünek talán még sincs bérelt helye a nélkülözhetetlenek listáján. Különösen, ha az anya saját magán spórolja meg a rá valót. Nem biztos, hogy az a megoldás, ha a nő elhanyagolja magát, lemond mindenről, a fodrászról, saját szépségének ápolásáról. Lehet takarékoskodni, de átgondoltan tegyük! Frizura: a drogériákban nagyon jó hajfestékeket vásárolhatunk, amellyel házilagosan is befesthetjük a hajunkat, hiszen nincs kiábrándítóbb, mint egy csúnya lenövés. Viszont negyedévente érdemes felkeresni a fodrászt, egy vágatásra. Kozmetikus: ha picivel több időt töltünk a fürdőszobában, önmagunk kozmetikusai lehetünk. Ne feledjük, ha még az alapvető arckrémeinkről is lemondunk, később hiába is próbáljuk behozni az elmulasztott időszakot, a közben elmélyült ráncainkat nem tehetjük láthatatlanná!

Egy pohár narancslé és a paloták

Churchill a második világháború idején, a legnehezebb időkben, a német bombázástól sokat szenvedett Londonban elrendelte, hogy a gyerekek minden nap kapjanak egy nagy pohár narancslevet. Kerül, amibe kerül, szerezzék be – kell vitamin, erő, tartalék, hogy egészségesen kibírják, túléljék a megpróbáltatásokat. Éppen a legkisebbek. A rendeletét végrehajtották.

Klebersberg Kuno kultuszminiszter Trianon iszonyatos vesztesége után vitt keresztül egy máig ható, számunkra is nagy fontossággal bíró döntést. A magyar hadsereg létszámát a vesztes háború után jelentősen korlátozták. Ám a lassú hivatali bürokrácia miatt a katonai kiadásokra vonatkozó költségek még a régi adatokkal számoltak. Hogy megmentse ezt a komoly összeget, a kultuszminiszter egy ajánlattal állt elő. A katonai tárcától kerüljön át ez a különbözet hozzájuk, s ebből a pénzből vásároljon a magyar állam Európa nagyvárosaiban olyan épületeket, melyek örök időkig a magyar kultúra házaiként szolgálnak. Így lett Bécsben, Párizsban, Rómában, később Berlinben, Prágában kulturális intézetünk. Klebersberg arra is figyelt, hogy mit vásárolnak. Ezek az épületek, paloták, mind-mind kis ékszerei az illető városnak, jó helyen, jó adottságokkal…

Vannak, akik vásárolnak, gyarapítanak, vannak, akik eladnak, elkótyavetyélik a közösség, ezúttal a magyar állam tulajdonát… Most hallom, újabb palota kerül magánkézbe. El akarják adni a budai Várban a Sándor-palota mellett, a valahai klarissza kolostor, később a királyi, ma a Magyar Táncszínház épületét… S lábra kapott a hír, veszteséges gazdálkodásra hivatkozva számtalan egyetem épülete kerülne külföldi tulajdonba. Miért hagyjuk…?

Nehéz időkben a minőségen ne spóroljon az ember… Inkább keveset, de jót – mondta a legszegényebb éveinkben apa. Ő jutott eszembe, amikor Karinthy Ferenc egyik utolsó könyvét olvastam. A rá jellemző szkepszissel írja: „Ahogy idősödöm, még inkább válogatok. Én már csak jó bort iszom, jó ételt eszem, csak jó könyvet veszek a kezembe, és válogatott, jó emberek társaságát keresem…”

Érdemes tanács…

Schäffer Erzsébet

 

Pápai Erika: Misztikus körülmények között találkoztam a férjemmelMég több az e heti Nők Lapjából:

Pápai Erika: Misztikus körülmények között találkoztam a férjemmel »
D. Tóth Kriszta: Királylány a medencében »
Olcsón finomat »
Soványság vagy betegség? – Hízókúrák is léteznek »
Segítség, megbukott a gyerekem! »
Nigella Lawson felforgatta a főzőműsorok világát »

 
Fizess elő most a Nők Lapjára! »

nlc.hírlevél

Iratkozz fel az nlc hírlevelére, és olvasd elsőként a legizgalmasabb híreket!

FELIRATKOZOM

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése