A legtöbben – különösen a közép-európai régióban – berzenkednek az ‘idegenek’ befogadása ellen.
A minap a kozmetikusomnál, aki két gyermekes családanya, beszélgetés közben felvetődött a menekült-téma. Az ő első reakciója szintén ellenséges volt: miért pont ide jönnek, miért az én adómból finanszíroznak ‘idegenek’ megsegítésére szolgáló programokat és létesítményeket. Felmérések alapján a legtöbb átlagember így gondolkodik a menekültekről, és ezt nem is róhatjuk fel nekik, hiszen kevés információjuk van arról, hogy kik ezek az emberek, miért kellett elhagyniuk a hazájukat, és miért van szükségük a segítségünkre és együttérzésünkre.
Az tekintendő menekültnek, akit hazájában életveszély, kínzás, bebörtönzés vagy megaláztatás fenyeget politikai, vallási vagy faji diszkrimináció miatt.
Magyarországon a 2007-es évben összesen 3425-en folyamodtak menedékért és 169-en részesültek pozitív elbírálásban, valljuk be ez nem sok. A teljes Közép Európai régióban, ugyanebben az évben már 21375 ember kért menedékjogot, és most kapaszkodjunk meg, mindösszesen 553-an kapták meg. Egy társadalom fejlettségét nagyban mutatja empátiája az elesettekkel szemben.
Ezek az emberek egy második esélyt kérnek tőlünk, egy helyet, ahol újrakezdhetik az életüket, biztonságban, üldöztetés nélkül. Június 20. a Menekültek Világnapja, ebből az alkalomból az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának budapesti irodája a Young & Rubicam Reklámügynökséggel együttműködve készített egy 30 másodperces közérdekű videót TV csatornák és mozik számára, amely bemutatja a nézőknek, hogy mi várja azokat ‘otthon’, akik nem kapják meg a menekült státuszt.