 |
| Szabó István, a Cerbona vezérigazgatója |
Bár van ellenőrzés bio és nem bio esetében egyaránt, mégis malomba, tésztába, majd a boltokba került a fertőzött búzából készült áru, amelynek egy részét a háziasszonyok már hazavitték. A székesfehérvári központú, száz százalékban magyar tulajdonú Cerbona cég volt az első, aki ezt észlelte, jelentette a hatóságoknak, és késztermékeit leszedette a polcokról.
– Aki hibázik, annak vállalnia kell a felelősséget. Mi a laboratóriumunkban folyamatosan végzünk méréseket, és amikor észleltük a fertőzést, egy kolléganő ezt azonnal jelezte a hatóságnak, és akkreditált mérést kért – kezdi Szabó István, a Cerbona vezérigazgatója.
– A hivatalos mérési eredmény kézhezvétele után intézkedtünk, minden illetékest tájékoztattunk, és felvettük a kapcsolatot a bajai Diamant malommal, aki elismerte a felelősségét. Cégünk csak a durumlisztet őrölteti náluk, mert ahhoz különleges technika szükséges. Mi a fogyasztó érdekeit tartottuk szem előtt a bejelentéskor, az áru visszahívásakor Tudjuk, a felelősség a beszállítóé, a malomé, de a készterméket a mi cégünk nevével azonosítja a vásárló, akkor is, ha mi vétlenek vagyunk. Ezért fontos, hogy a vevőink tudják, a Cerbona felelősségteljes, és kiváló hazai termékeket kínál – mondta Szabó István, akit hivatalosan még nem tájékoztattak arról, honnan származik a fuzáriummal szennyezett DON-toxinos búza.
Értesüléseink szerint rajtuk kívül csaknem húsz gyártó kapott a fenti tételből, de lapzártánkig a Cerbona-termékeken kívül csupán a ceglédi Tortellino Kft. sajtos, sonkás, gombás tortellinijét, ravioliját és lasagnáját vonták ki a forgalomból.
Biztosan hazai?
 |
| Szeitzné dr. Szabó Mária |
A Magyar Élemiszerbiztonsági Hivatal főigazgatója, Szeitzné dr. Szabó Mária ijesztőnek tartja az ügyet, még akkor is, ha nem életveszélyről van szó.
– Az azonnali hatósági kivizsgálás mellett teszem le voksomat. A búza származási helyét nem ismerem, ennek vizsgálata nem a mi dolgunk. A kockázatfelmérés, a riasztás, a tájékoztatás viszont igen. A lakosságnak tudnia kell, a fuzárium toxinjai nem pusztulnak el sem a főzés, sem a sütés során, így a malomból kikerült DON-toxin sem – mondta a főigazgató. A kérdésre, tesznek-e lépéseket az ügyben, hogy a lakosság megtudja, mely cégek vásároltak a szennyezett lisztből, azt válaszolta: ez nem az ő hatáskörük.
A német tulajdonú bajai Diamantnál is ezt a kérdést szerettük volna föltenni, kik, mennyit vittek el, hogyan születhettek a kísérő iratok, amelyeken azt igazolják, a búza toxinmentes, de a vezetőket nehéz utolérni, nem kívánnak nyilatkozni. Amikor lapzártakor az igazgató, Kökény István visszahív, igen szűkszavú, de annyit azért elárul:
– A fertőzött tétel a hazai piacról való. Mi nem vásárolunk mást – szögezi le, és hozzáteszi, ha azt is megmondaná, kitől vették, beperelnék.
A bio útja is nyomon követhető
A hazai biogazdák attól tartanak, a fertőzött gabonából készült lisztről szóló hírek, az áruvisszahívások árthatnak nekik, mert a vásárló azt hiheti: a teljes kiőrlésű egyben bio is.
– Sokan nem tudják, mit takar a bio, a reform, az öko, a natúr, és sokan azt gondolják, a bioboltban csak biotermékek kaphatók. A hazai lakosság kedveli a biót, ismeri az előnyeit, keresi. A mi gazdáink legtöbbje tisztességes, és tudomásul veszi, hogy szigorú, átlátható rendszerre, rendszeres hozamellenőrzésre, keresztellenőrzésekre van szükség. A búza esetében is minden nyomon követhető, a vetőmagtól a termelőn át a malomig, a pékig, tanúsítvány kíséri az árut. Persze azért anomáliák is akadnak, ez az ágazat vonzza a csalókat, akik csak azt látják: a bio háromszor annyit ér. Évi több mint száz ügyet vizsgálunk ki, és a tisztességteleneket kizárjuk. A minap is tárgyaltunk egy ügyet, ahol a gazda feketén permetezett – mondja Roszik Péter, a Biokontroll Hungaria Nonprofit Kft. ügyvezetője, akit kérdeztünk a bio mikrobiológiai kockázatáról, vagyis arról, hogy nagyobb mértékben kerülhet-e bele a környezetből szennyeződés. És kérdeztük a Biokontroll-védjeggyel ellátott, általuk ellenőrzött kínai termékekről is.
– A természetes növényvédelem, a vetésforgó, a növénytársítások védik a biót, így tud vegyszermentes maradni, ami azt eredményezi, hogy a biotermék mikrobiológiai kockázata nagyobb. A Kínából érkező kölesre – amelyen az áll: „Ellenőrizte: Biokontroll Hungária”, és rajta van az embléma – a következőt tudom mondani: ha egy külső piac ellenőrzési jegyzőkönyvekkel, megfelelő iratokkal tudja igazolni egy áruról, hogy az bio, akkor az Európába behozható, és elfogadják biónak. Az a lényeg, hogy az útja nyomon követhető legyen a termelés helyétől egészen végig. Magyarországra is így kerül a kínai bio, a vámhatóság ellenőrzi, aztán mi – mondja, és az értetlenkedésemen, hitetlenkedésemen, azon, hogy megjegyzem: eszerint csak papírokat ellenőriznek, nem lepődik meg. Leszögezi, ezt ő sem tartja helyesnek, nem örül a kínai bioterméknek, de az EU így szabályoz.
 |
| Czeller Gábor biogazda |
A tisztességes gazdálkodás a cél
Hatalmas, ringó búzatáblák, viruló napraforgó-ültetvények, szójaparcella, sárgabarack- és szilvaültetvények, valamint zöldségkertészet dicsérik Tamási határában Czeller Gábor biogazdát. Az ő búzáját a svájciak keresik, egy szemet sem ad el itthon, és nála 1992 óta nem volt fuzárium-fertőzés. A 170 hektáron gazdálkodó Czeller Gábor, aki a Magyar Biokultúra Egyesület elnöke, a most kirobbant ügy kapcsán azt mondja:
– A tisztességes gazdálkodás a cél, hosszú távon ez a nyerő. A kereskedelem, a behozatal egy másik kérdés. Amit én és gazdatársaim művelünk, az nem csupán termelési mód, hanem életforma. A mi termékeink mellett azért teszik le egyre többen a voksukat, mert ellenőrzött helyről, megbízható forrásból származnak, nem tartalmaznak vegyszermaradványokat.
|
Minek nevezzelek?
Napjainkban a jobb eladhatóság miatt gyakori jelzővé vált a „bio”. A jogszabályi háttér alapján viszont élesen elkülönül a bioélelmiszer az egyéb divatos, de pontosan nem körülírt olyan termékektől, mint az alternatív (más), integrált (speciális környezetkímélő növényvédelemmel előállított), natúr (természetes), reform, vegyszermentes stb. elnevezésűek. Az 1991. évi közös piaci rendelet értelmében csak az a termék minősül bioterméknek, amely ellenőrzött biológiai gazdaságból származik. Ezek leggyakoribb megjelölése a „bio”, bár a hazai jogszabályok az „ökológiai” (esetleg „biológiai”) szó használatát írják elő. Az EU országaiban saját nyelvükön ugyancsak ezen kifejezéseket és rövidítéseiket (öko, bio, eko stb.) alkalmazzák az „organic” mellett. Fontos a címke!
A bioélelmiszerek címkézését szabályok írják elő. Jelölni kell a termék nevét, összetételét, szavatosságát, gyártóját, ezeken túl biojellemzőit is. A biotermék címkéjén a következő feliratoknak is szerepelniük kell: Ellenőrzött ökológiai gazdaságból, Ellenőrizte… – a pontok helyére az ellenőrző szervezet neve és kódszáma kerül, amely hazánkban jelenleg a Biokontroll Hungária Kht. (HU-ÖKO 01) vagy a Hungária Ökogarancia Kft. (HU-ÖKO 02). A nem címkézhető áruk – zöldségek, gyümölcsök, húsok – mellett árukísérő bizonylatnak kell lennie, az ismertetett adatokkal. Arról, hogy mitől bio a bio élelmiszer, a termelésnek milyen szabályai vannak, további információkat olvashatnak a www.biokontroll.hu honlapon. |
Még több az e heti Nők Lapjából:
