A fejlesztést nem lehet elég korán kezdeni! Már az anyaméhben – legalábbis itt tartunk most. Hallgass zenét, beszélgess vele, stimuláld, ingereld, fejleszd. Ne ülj vele otthon, vidd magaddal mindenhová, szokja csak, hogy szociális lény. Így könnyebben teremt majd kapcsolatot másokkal. Adj a kezébe nagybetűket papírból kivágva, hord zenebölcsibe, vidd játszóházba, hiszen annyi program vár rátok!… Suttogj a fülébe, ez most a legújabb módszer, és eszedbe ne jusson járókába tenni! Te talán örülnél, ha bezárnának? Ugye nem. Rengeteg szakkönyv közül válogathatsz, kiválaszthatod a legjobb pelenkát, babakocsit, babatapétát, babakanalat. A mondókákról el ne feledkezz, és a játékokból is a fejlesztőt válaszd. Járjon úszni, biciklizzen, vagy lovagoljon, mert a sport nagyon fontos. A koordinált mozgás, a szép testtartás, az egészség. És mondjon bárki bármit: ha a gyerek nem tanul meg úgy igazán egy (inkább két-három) nyelvet, mi lesz vele? Márpedig azt minél korábban kell kezdeni, a legfogékonyabb korban. Elvégre világpolgárt nevelsz, vagy nem?
A kérdés az, kedves Olvasó, mit éreztél, míg a fenti sorokat elolvastad? Úgy, ahogy van, elvetettél belőle mindent? Esetleg egyetértettél a fenti gondolatokkal? Vagy egyiket-másikat azért túlzónak találtad? És melyiket?
A Nők Lapjában ősztől vitát indítunk ezzel a beszédes címmel: Siettetett gyerekek. A kifejezést elsőként David Elkind amerikai gyerekpszichológus használta, nálunk Vajda Zsuzsanna pszichológus, egyetemi tanár emelte be a köztudatba és kezdeményezett konferenciát is a témáról. Sokan tartják ugyanis aggályosnak, hogy a gyerekek egyre többször kerülnek az életkoruknak nem megfelelő élethelyzetekbe. Vagyis: siettetik őket. Babakorukat autósülésben, illetve felnőttek között (munkahelyen, bevásárlóközpontban) töltik, mert édesanyjuk programja így kívánja. Farmernadrágba öltöztetik őket rugdalódzó helyett, és szabad játék, szabad mozgás helyett fejlesztő kirakóval játszanak, és edzésre járnak. Nyelvet tanulnak óvodáskorban, ötödikesként okosabbak, mint egy felnőtt, két hónaposan már blogjuk van az interneten, és észrevétlen gyorsasággal fogyasztói célcsoporttá válnak.
A „Minél korábban!” mint valami varázsszó járja át a nevelést. A lemaradás, a késés félelme áll mögötte? Kérdés, hogy az állandó vizslatás és az előre menekülés biztosan hasznos-e? Kell-e a szülőnek folyamatosan biztosítania az állandó előrehaladást, nem elég-e hagyatkozni a gyermekben lévő természetes kíváncsiságra, motivációra? Nem sorvadnak-e el éppen ezek a tulajdonságai? Árthat-e a fejlesztés, és ha igen, mikor? Ki védheti meg a gyereket, akit nem vernek ugyan, szexuálisan sem zaklatják, csupán rákényszerítik a nyilvános szerepelésre?
A szülők már rég a globális piac karmai között vergődnek, mondta egy amerikai anya a múltkor egy dokumentumfilmben. Ő abban látta a megoldást, hogy fogta a gyerekeit, és néhány, hasonlóan gondolkodó családdal együtt kiköltözött a prérire. A szülők zöme viszont inkább maradna. És a legjobbat akarja a gyereknek. Azt, hogy ebben a világban boldoguljon, még, ha nem is ez a létező világok legjobbika…
|
Még nincs ovis portfoliód? „Ha szeretnél fotózásokra járni, reklámokban, reklámfilmekben szerepelni, tévés és filmes produkciókban részt venni, divatbemutatókon fellépni, vagy újságokban, magazinokban, óriásplakátokon, katalógusokban megjelenni, stb., és még nincs professzionális portfoliód, akkor jelentkezz az akciós portfoliófotózásra, mert most nagyon olcsón megcsináltathatod profi fotóidat! Ha szeretnél jelentkezni, töltsd ki az adatlapot, és csatolj 1-2 fotót magadról, hogy előzőleg megnézzünk. Úgy fotózd le magadat (például telefonnal), hogy arcod okvetlenül lehessen látni, a másik fotó egy távoli legyen. Korosztály: 0-19 év.” (Részlet egy hirdetésből) Mászás közben a sors „… jó, ha a gyermek ezeket a felnőtt számára hosszas, fárasztó, bonyolult dolgokat még babakorában megtanulja….” „… kutatások szerint a gyermek intelligenciájában, későbbi életének sikerességében, a géneknél is nagyobb hatása van az első 2-3 életév tevékenységeinek…” „… A kisgyerek első három-öt, otthon töltött évében, ebből is kifejezetten a legelső, mászó-elinduló-megfogó-megízlelő szakaszban dől el a gyermek sorsa…” (Részlet egy babahonlapról) Fél évesen angolul „- Sziasztok! Érdeklődni szeretnék, hogy van-e valakinek tapasztalata a … otthoni bébi-nyelvoktató csomaggal kapcsolatban? Esetleg van valami más, amit javasolnátok? Cd, dvd, amin dalokat, szavakat, mondatokat tanulhatunk? Lányom fél éves, és szeretném, ha minél előbb elkezdene ismerkedni az idegen nyelvekkel. Nem profi szintre akarom fejleszteni a nyelvtudását ilyen pici korban, de ha már segítem a nyelvérzékének a kialakulását ebben, akkor már megérte. Köszönöm.” „- Talán a magyar nyelv elsajátításával kellene kezdeni…” „- Ne torkolljátok egyből le! Szerintem, hogy használnak ilyesmit, nem jelenti azt, hogy alapvetően nem magyarul beszélnek, játszanak, énekelnek! Aki maga nem nagyon tud nyelveket, és ez hátrányt jelent neki, az szeretné hamar elkezdeni az idegennyelv-tanítást (IS) a gyerekénél, és szerintem ez nem rossz! Én személy szerint, mióta megszületett a kicsi lányom, gondolkodom azon, hogyan ne kerüljön abba a helyzetbe, mint mi: több diploma, nuku nyelvtudás… aztán kínlódhatunk itt felnőtt fejjel. Szóval kíváncsi vagyok én is erre a nyelvtanító módszerre.” (Részlet egy internetes fórumról)
(Újsághír) |
Várjuk gondolataitokat, véleményeteket, történeteiteket a noklapja@sanomabp.hu e-mail címre. A levél tárgyaként feltétlenül tüntessétek fel: „Siettetett gyerekek”. (Postacím: Nők Lapja „Siettetett gyerekek, Budapest 1554 Pf. 64.)
Még több az e heti Nők Lapjából:
