Gyógyulás életmódváltással?

Dr. Kuklis Eszter orvos, természetgyógyász

– A civilizációs betegségek nagy valószínűséggel mind kezelhetőek vagy legalábbis pozitívan befolyásolhatóak életmód-terápiával –  véli dr. Kuklis Eszter orvos, természetgyógyász. – Közismert, hogy a túlzott kalóriabevitel elhízáshoz vezet, s hogy az elhízás is betegség. A köztudatban meghonosodott már, hogy bizonyos életviteli sajátosságok konkrét kórképekhez vezetnek, és értelemszerű, hogy ezen betegségek gyógyítása is életmódváltással lehet a leghatásosabb.

A különböző genetikai adottságok természetesen nagy szerepet játszanak abban, hogy a hasonlóan egészségtelen életmódot folytató emberek közül nem mindenkinek lesz, mondjuk, infarktusa. A genetikának azonban bizonyítottan kisebb szerepe van a civilizációs betegségek kialakulásában, mint a helytelen táplálkozásnak, a mozgásszegény életmódnak és a rossz stresszkezelésnek. Az öröklött genetikai háttér leginkább úgy játszik szerepet, hogy az egyik embernél a helytelen életmód magas vérnyomáshoz, a másiknál pedig például cukorbetegséghez vezet, mert másutt van a gyenge láncszem a genetikai felépítésében. Genetikai vizsgálattal ma már meg tudják állapítani, milyen betegségekre van nagyobb hajlamunk, de ezek kifejlődésének esélyét nagyban csökkenteni lehet a megfelelő életmóddal. 

A genetika csak hajlamosít

Az senki számára nem újdonság, hogy az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatok mind összefüggésben vannak a helytelen életmóddal. Léteznek természetesen olyan genetikai állások, amikor szinte biztosra vehető, hogy egész fiatal korban ki fog alakulni a daganatos betegség, és semmit nem lehet tenni ellene. A mellrákok között van például ilyen, de ezek ritka és speciális genetikai együttállások, a többi esetben viszont az életmód is nagyban beleszól a daganat kialakulásába.

A gének ki- és bekapcsolhatók, azaz nem biztos, hogy egy bennünk lévő gén működésbe fog lépni az életünk folyamán. Olykor tőlünk függ, hogy bekapcsolunk-e egy ártó hatású gént, vagy sem. A legtöbb daganat mögött ott a lelki trauma, a helytelen táplálkozás, és ma már bizonyított, hogy kialakulásukban szerepe van a mozgáshiánynak. Kimutatták, hogy a mellrák kockázata akár negyven százalékkal csökkenthető heti háromszor egyórás testmozgással.

– Ha pontosan ismerjük a genetikai betegséghajlamainkat, és tudjuk, hogy szív- és érrendszeri betegségre van rizikónk, akkor a zsiradékbevitelt még drasztikusabban kell csökkenteni, beleértve a jó zsírokat is – teszi hozzá dr. Kuklis Eszter. – Magas vérnyomásnál a sóbevitelre kell odafigyelni, ha pedig valaki májbetegségre hajlamos, annak az alkoholból kell visszavenni. Másfajta figyelmet igényel egy bélrendszeri daganatra való hajlam, és mást a szívinfarktus-rizikó. 

A koszorúér elmeszesedése is visszafordítható

Ami a testmozgást illeti, az aerob mozgások – intenzív séta, futás, biciklizés, úszás – és a nyújtó-lazító mozdulatok – jóga, tajcsi – a leghatékonyabbak a stresszre, a test és a lélek összehangolására.

Egy Dean Ornish nevű amerikai orvos harminc éve vizsgálja a jóga hatását. Teszi ezt részletes és szigorúan kidolgozott módszertannal – mint a gyógyszerkísérletek esetében –, és bebizonyította: mindenféle gyógyszeres terápia nélkül, csupán az életmód speciális megváltoztatásával infarktuson átesett szívkoszorúér-betegeknek nemhogy nem romlik tovább az állapota, de a koszorúér-meszesedés orvosilag bizonyítottan akár vissza is fordul. Azaz lejön a mészlerakódás a koszorúerekről. Az Ornish-programot az Egyesült Államokban a biztosító által finanszírozott programként vezetik be, dr. Ornish pedig a Fehér Ház egészségügyi tanácsadója. A program majdnem vegetáriánus, zsír- és cukorszegény diétából, jógából és relaxációból áll.

– Az Ornish-programot szeretnénk Magyarországon is meghonosítani, októberben indítjuk az első csoportot – mondja dr. Kuklis Eszter. – Orvosilag részletesen eddig csak a koszorúér-megbetegedéseket vizsgálták, de a vizsgálatok közben kiderült, hogy bizonyos esetekben a prosztatarákot is vissza lehet vele fordítani, és nagyon valószínű, hogy a mellrák is pozitív irányban befolyásolható.

 

Legyen örömforrás a váltás!

Ha betegek leszünk, még mindig hajlamosak vagyunk inkább külső  okot gyanítani, semmint megkeressük, mi mit tettünk azért, hogy a kórkép kialakuljon. Most például mindenki haragszik a parlagfűre, pedig a hiba valójában bennünk van, nem a növényben. Olyan mennyiségű vegyi anyagot tömünk magunkba és szedünk fel a környezetünkből, hogy megbolondítottuk az immunrendszerünket. Ezért nem véletlen: miközben húsz évvel ezelőtt még a „parlagfű-allergia” kifejezést sem ismertük, mára az allergia népbetegség lett. S még mielőtt bárki rajta kívül álló oknak gondolná a környezeti ártalmakat, érdemes inkább úgy gondolni rá: ez is az életmódunkhoz tartozik, és rajtunk múlik, milyen környezetet alakítunk ki magunk körül.

Persze látszólag könnyebb bevenni egy tablettát, mint elkezdeni mozogni, lemondani bizonyos ételekről, és rendszeresen relaxálni, ahelyett, hogy a tévét bámuljuk. Sokan azt hiszik, az egészséges élet a lemondással és az aszketizmussal egyenlő, pedig az életmódváltás is lehet örömforrás. Amikor testmozgást választunk, gondoljunk arra, melyiket tudjuk a legnagyobb örömmel végezni. Sajnos, a mai testnevelésórákon még mindig Cooper-tesztet futtatnak a diákokkal: időt mérnek, teljesíteniük kell, erre kapnak osztályzatot. Miközben a mozgás valódi élvezetet ad, ha megtanuljuk, hogyan kell csinálni, és melyik az a formája, amelyik számunkra örömet szerez. Az ételnek szépnek, gusztusosnak és ízletesnek kell lennie, ám a valódi ízt nem az ízfokozók, mesterséges színezékek és állagjavítók adják.