 |
| Danny Blue Fotó: Sanoma archív/Dömötör Csaba |
Danny Blue közepesen tehetséges bűvész, aki hiába ápolt és fess, mégis izzadságszagú: ez a „sztár akarok lenni” erőlködés szaga. A mentalisták vetélkedőjét megnyerni – fogalmazzunk finoman – az erős hátszél gyanúját felkeltő módon sikerült, de azóta sem láttunk tőle értékelhető teljesítményt. Tóth Gabi férfi kiadásban: a promóciós célú, két hétig tartó „örök szerelmek” bulvárhakniján kívül nincs ok arra, hogy a sajtó Danival foglalkozzon. Hiszi-e bárki, hogy lángoló szerelemmel imádták egymást Hargitai Beával? (A hölgy korábban egy latin szappanoperasztárral hazudott párkapcsolatot.) Hiszik-e, hogy a Labancz Lillával bemutatott páros gyakorlat – melyet épp a hölgy első filmjének bemutatójára időzített a sors, esetleg a PR-os – nem kizárólag a kölcsönös promóciót szolgálta? Fogadjunk, hogy Labancz kisasszony soha nem lesz Kékesiné! A mentalista pedig elvesztegetett lehetőség volt, hogy az jusson ki a fényre, aki okkal kéri a nyilvánosság figyelmét. Emlékeznek Breiner Tamásra? Ő volt szinte az egyetlen mentalista, aki képes szabatosan, magyar nyelven kifejezni magát, érdekes produkciókat sikerrel bemutatni (az utóbbi Dannynek például nem mindig ment), egy 21. századi, felkészült előadóművész benyomását kelteni. Blue úr ehhez képest kamu nőkkel meg uborkaszeleteléssel bombázza a (szerencsére egyre kevésbé érdeklődő) sajtót – az utóbbiról szólt a sajtóközleménye, de a részletektől megkímélem önöket.
Ott van aztán szegény Utasi Árpi. Ha van ok, amiért most tízszeres, hússzoros a felelőssége a Csillag születik új zsűrijének, akkor az az előző műsor legaljasabb, legfelelőtlenebb húzása, a vajdasági fiú története.
Adott egy testi-lelki fejlődésében egyaránt hátránnyal küzdő, 15 éves, határon túli srác, szörnyű családi háttérrel, teljesen készületlenül a változásra. Talált magának egy figurát, az Indul a bakterház Bendegúzát; ezt és csak ezt tudja bemutatni… és ahelyett, hogy a negyedik kör után hazaküldenék egy vállveregetéssel, hogy megmaradjon üde színfoltnak, érdekes epizódnak a műsor történetében, inkább megnyeretik vele a versenyt. Mire, kedves Fábry Sándor, mire akarta aztán ezt a bundát akasztani? A gyerek kimarad az iskolából, a vonatkozó színműben próbálják egy ideig szerepeltetni, de egyre nagyobb teher ez mindenkinek. A nyeremény elfogy, a bulvárlapok címlapja üvölti a gyerekre, hogy az apukája megölte a nagymamáját, kiteszik a színházból, hullarablók Utasiék döngölt padlós nyomorát egy kis színes erejéig még megfotózzák. Hát miért kellett ezt a gyereket olyan magasra tolni, ahonnan csak leszédülni tudott?
 |
| Utasi Árpi Fotó: Sanoma archív/Szabó Lilla |
És jöjjön megint egy kvázi ismeretlen név: emlékeznek még Kocsis Tiborra? Ő volt az a szőke, huszonéves fiatalember, aki az egyik legképzettebb énekesként ugyanabban a műsorban szerepelt, mint Árpi (sőt, amit illett „elfelejteni”: a Megasztárban is a középdöntőig jutott). Saját zenekarával, kész előadóművészként csak arra lett volna szüksége, amit Utasi Árpinak hiába osztott le az RTL. Kocsis Tibor pedig harmadjára már nem próbálkozott máshol: a sors fintora, hogy ma is láthatják a tévében mint a sorsolási bizottság elnökét a különböző számhúzásos szerencsejátékok televíziós közvetítése során. Kicsit pocakosabb, kicsit kevesebb a haja, és ő szavatolja, hogy a tizennégy az tizennégy volt, a nyerő szelvényt pedig a bal zakózseb rejtette. Ha legközelebb látják, gondoljanak arra, hogy ő is nyerhetett volna – lenne egy kiváló popénekesünk, és megkíméltünk volna szerencsétlen Árpit a nyomástól, ami alatt csak összeomlani tudott.
Szívem szerint az összes jövőbeli „tehetségkutató” főszerkesztőjének levetítenék egy egyveleget Oláh Ibolya dühöngéseiből és kudarcaiból, Utasi Árpi produkció közbeni zokogásáról, Danny Blue kamu kapcsolataiból, a falunapon, öt néző előtt haknizó Mujahid Zoli rángatózásából. De nem mennék vele semmire, mert a show-bizniszben ennél sokkal számítóbbak és lelketlenebbek – bizonyítékul pedig egy utolsó, a többségnek ismeretlen név: ismerik önök Gulyás Attilát? Két helyen láthatták: egyrészt ő játszotta a legutóbbi Megasztár reklámjában a biztonsági őrt, aki hirtelen mikrofonnal a kezében a színpadon terem, és énekel, sikere van. Mi sztárt csinálunk belőled, bízd ránk magad!
A másik alkalom sok évvel ezelőtti: Attila volt az egyik fiú, aki megnyerte a TV2-n futó, Popsztárok című tehetségkutatót. Mit gondolnak, mit ígért az a műsor?
