Mi, „felnőttek”, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a 13-18 éves fiatalok többségének két gondolat irányítja a mindennapjait: A reklámok és a sztárok által diktált divat, na meg a bulizás.
Az egész napos konferenciasorozat tanulsága, hogy ne becsüljük ennyire alá a feltörekvő generációt.
Míg a marketingszakemberek többsége azon munkálkodik, hogy „hogyan szálljon le a tinik szintjére”, hogyan „haverkodjon” velük és juttassa el a megfelelő reklámüzeneteket hozzájuk, addig a kamaszok többsége azonnal átlát a szitán és kifejezetten visszatetszőnek találja a számukra lekezelő üzeneteket. Bár tájékozottak a márkák világában, és tisztában vannak azzal, melyik cég hogyan kommunikál, a legtöbb reklám nem szólítja meg őket. Emellett egyre inkább tudatos törekvés a részükről, hogy ne hagyják magukat a kommunikációs üzenetek által befolyásolni, mivel szerintük „a jó fogyasztó az, akire nem hat a reklám”.
A Magyar Telekom Székházban tartott egész napos konferencián neves előadók sora mutatott rá, mennyire nehéz elérni ezt a sajátos szubkultúrával rendelkező generációt. A nyitóelőadást a Telekom Csoport kommunikációs igazgatója, Simon András tartotta, aki a médiavállalatok és a tinik kapcsolatát elemezte, majd a GFK Piackutató Intézet képviseletében Steigervald Krisztián mutatta be a csoport meghatározó jellegzetességeit.
Szomorú tény – tudtuk meg az előadásból, hogy a mai magyar tinédzserek csaknem negyede küzd szorongással, depresszióval – ebben valószínűleg közrejátszik az a tény, hogy a magyar fiataloknak van a legkevesebb valós, de a legtöbb online ismerőse.
Korunk „médiagenerációja” ráadásul az általános vélekedéssel szemben nem igazán hisz a márkák „fétisében”, azokat csak sajátos irányjelzőnek tekinti a mindennapi életben, melyekkel a stabilitást, a megbízhatóságot társítja.
Érdekes volt hallani, hogy az általunk sokszor előítélettel felcímkézett fiatalok nemcsak a márkák, az ikonok, az állandó szórakozás jegyében tengetik mindennapjaikat, hanem többé-kevésbé határozott jövőképpel rendelkeznek – az más kérdés, hogy véleményük szerint ma Magyarországon sokkal inkább a megfelelő kapcsolatrendszerrel és ismeretségi körrel lehet hosszú távon boldogulni, mintsem a tényleges tudással vagy a kemény munkával.
A rendezvény üde színfoltja volt a Novák Péter nevével fémjelzett kerekasztal-beszélgetés, hiszen szakértői elemzések helyett a legautentikusabb csoport, a tinik szájából hallhattuk mindazt, ami a konferencia igazi témája: Mit gondolnak a jelenlévő kamaszok a társadalomról, a jövőjükről, a tudatos fogyasztásról és a reklámról egyaránt. Ezzel sikerült megvalósítani a Magyar Fogyasztó Platform egyik fő célkitűzését: Mindig új szempontokat és megközelítéseket bemutatni a szakmai közönségnek.
