Az emberek döntő többsége egyetért azzal, hogy alapvetően szükséges a takarékoskodás, hogy ne legyünk kiszolgáltatva a váratlan eseményeknek – derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet októberben készült közvélemény-kutatásából. Ennek ellenére azonban hat válaszadóból öt gondolja, hogy az ő családja nem él takarékosan, sőt, a megkérdezettek nagyjából 60 százaléka szerint a magyar családok pazarlóak.
Tény, hogy a takarékoskodás a jelen gazdasági körülmények között nem könnyű feladat sem a családok, sem az egyedülállók számára. Ennek megítélésével kapcsolatban komoly különbség csak a legfiatalabbak és az 50-59 éves korosztály között van. A kutatás szerint a fiatalok kevesebb mint 30 százaléka gondolja úgy, hogy most nehéz takarékoskodni, míg az idősebbek közel 70 százaléka szerint nagyon nehéz a tartalékolás.
A takarékos élet az embereknek alapvetően a kiadások racionalizálását jelenti. Legtöbben a kedvező árú termékeket keresik, vagy csökkentik az energiafogyasztást. A pénz félretétele csak minden ötödik-hatodik háztartás esetében tartozik ebbe a fogalomkörbe.
Valamilyen megtakarítással azonban a megkérdezettek több mint háromnegyede rendelkezik. A 20-29 évesek körében, illetve a legjobbak kereső háztartásokban a legmagasabb ez az arány. A megtakarításokkal rendelkező emberek 57 százaléka lakásra gyűjt, vagy az előre nem látható helyzetekre próbál meg félretenni.
A GfK felmérése szerint az ingatlan, és a bankbetét népszerűsége vetekszik egymással. Az összesített adatok alapján a válaszadók 44 százaléka az ingatlan-, míg 42 százaléka a bankbetét megtakarítási formát részesíti előnyben. A bankbetétre leginkább a 60-70 évesek (53 százalék), illetve a legfiatalabbak (56 százalék) szavaztak. Az ingatlanban pedig főleg a 30-39 évesek látnak fantáziát (54 százalék), míg az értékpapírban a 40-49 évesek (32 százalék).
A válság hatására mindössze a lakosság 3 százaléka tudta növelni a havi megtakarításait – derül ki a kutatásból. Kicsivel több, mint minden harmadik lakos tud ugyanannyit megspórolni havonta, mint korábban. A többiek esetében vagy csökkent, vagy el is tűnt a megtakarítási potenciál, míg minden nyolcadik megkérdezett az eddigi megtakarításainak felélésére kényszerül.
