Tutanhamon titkai

A Nílus nyugati partvidékén, 1922. november 26-án, a Luxor közelében lévő ásatásokon Howard Carter régész és gazdag mecénása, Lord Carnarvon megbabonázva meredt egy földalatti, hosszú, sötét folyosó végén álló lepecsételt ajtóra. Vajon mi rejtőzik mögötte? Valóban a kb. i. e. 1347–1339 között uralkodó gyermekfáraó kincsekkel teli sírjára bukkantak, vagy csak egy – a sírrablók által már kifosztott – kamra vár feltárásra: mindkét eshetőségre utaltak előjelek.

Carter lyukat vésett az ajtóba, majd kitágította, és gyertyával bevilágított. Olyan sötét volt, hogy először semmit sem látott. Aztán… „Furcsa állatok, szobrok és arany, arany mindenütt… Egy pillanatra szinte megnémultam az ámulattól” – emlékezett vissza a régész. Lord Carnarvonból ekkor kirobbant a kérdés: „Lát valamit?” A válasz, az egyiptológia történetének talán leghíresebb mondata így hangzott: „Igen, csodálatos dolgokat.”

Hosszú hónapok fáradságos munkája következett, amíg a lelet teljes gazdagságában feltárult a kutatók előtt, akik kamráról kamrára járva megtalálták az aranyfüsttel bevont, drágakő berakásos trónust, az állat alakú ágyakat, alabástromvázákat, ékszeres ládikákat, hajó-és templommodelleket,  a fáraó részekre bontott harci szekerét, ébenfa és elefántcsont sakk-készleteket, táblajátékokat – mindent, amire csak  korabeli hit szerint egy uralkodónak szüksége lehet a túlvilágon.

A mesebeli kincsek mellett megtalálták a legfontosabbat: a múmiát is. Gránitfedelű szarkofágban, azon belül is három, egymásba helyezett koporsó felnyitása után bukkantak rá.

A harmadik koporsó tömör aranyból készült, és benne feküdt a fáraó vászonlepelbe tekert, oltalmazó amulettekkel és csodálatos ékszerekkel borított múmiája, arcát arany halotti maszk takarta – ez később az ősi Egyiptom egyik legismertebb szimbóluma lett a gízai szfinx és a piramisok mellett.

1. számú rejtély – Ki volt valójában? 

De vajon Tutanhamon sírját találta meg Carter? A régész legnagyobb bánatára ugyanis semmiféle tekercs, felirat vagy véset nem került elő, ami igazolhatta volna a holttest személyazonosságát. Kilétére csupán a sírt lezáró pecsét felirataiból következtethetünk.

(Tény: a későbbi vizsgálatok bebizonyították, hogy a halott 17-19 éves lehetett, előkelő származásáról pedig a vele eltemetett kincsek tanúskodnak.)
Magáról Tutanhamonról is kevés biztosat tud a történelem. Thébában vagy Anamában született, i. e. 1370 körül; neve jelentése szerint Aton isten élő képmása. Csak feltételezés, hogy Ekhnaton fia volt, azé a fáraóé, aki a világtörténelemben először hirdette meg az egyistenhitet – végül is sikertelenül. Tutanhamon kilencévesen került trónra, és a ténylegesen uralkodó papság akaratát teljesítve, nyomban visszaállíttatta a régi istenek kultuszát, a politeizmust.

2. számú rejtély – Hogyan halt meg?

Sokan állítják, hogy éppen az egyistenhit, az úgynevezett Aton-vallás követői gyilkolták meg ilyen fiatalon. E teória hívei egy 1968-as röntgenvizsgálatra hivatkoznak, eszerint egy éles csontdarab rejlik a fáraó koponyájában.

Kákosy László, a már elhunyt, neves magyar egyiptológus azonban figyelmeztetett arra, hogy a múmia nagyon rossz állapotban maradt fenn; ezért a röntgenfelvételen látható foltból nem lehet egyértelműen bűntényre következtetni. Van, aki a bebalzsamozás során elkövetett hibára gyanakodik.
Újabb feltevések szerint egy lábtörés és az azt követő fertőzés okozhatta Tutanhamon halálát; legalábbis ezt állítja Zahi Hawass főarcheológus, az egyiptomi régészeti hivatal vezetője, aki talán az egyik leghitelesebb múmiaszakértő.

A vizsgálatot végzők nem mindegyike ért egyet e véleménnyel, de a gyilkosság verzióját – legalábbis a tudomány mai állása szerint – szinte mindenki elveti. Hawass szerint még az is lehet, hogy a fáraó úgymond „magától halt meg”, hiszen az átlag életkor Tutanhamon idejében nem lehetett túl magas.

3. számú rejtély – Hogy nézett ki?

Egy nemzetközi tudományos program során a múmiát a röntgentechnikán alapuló CT-vizsgálatnak vetették alá, majd az így kapott felvételek alapján megrajzolták feltételezhető megjelenését. Három kutatócsoport veselkedett neki a feladatnak; és míg a franciák és egyiptomiak tudták, kivel van dolguk, az amerikaiak nem.

Mégis az eredmény meglepően hasonlított a Tutanhamonról készült híres ábrázolásokra, köztük a Kairóban őrzött aranymaszkra. A fáraó egészséges, fiatal férfi lehetett, úgy 165-170  centiméter magas, törékeny termettel, vékony orral, kövérkés arccal és kerek állal. Még származása is igazolódni látszott arcberendezésének vonalával, hiszen az úgynevezett túlharapó felső fogsor a tizennyolcadik dinasztia királyaira volt jellemző. Egy amerikai vándorkiállítás fekete férfiként mutatta be a fáraót, és több, a faji diszkrimináció ellen tüntető szervezet tüstént felkarolta az ötletet.

4. számú rejtély – Ki készítette a nyakékét?

És vajon hol készült Tutanhamon híres nyakéke? Egy olasz geológus csapat 1999-ben arra
a következtetésre jutott, hogy a nyakdísz fő éke, a termékenységet szimbolizáló skarabeusz 98 százalékos szilícium-tartalma arra mutat, hogy az üveg a Szaharából származik.

De hogyan keletkezett? Talán meteoritból? Sokáig nem találták a krátert, ahol a meteorit földet érhetett. A bostoni egyetem egyik professzora azonban a kráterre is rátalált; szerinte egy hatalmas tűzgolyó becsapódását követően alakult ki a megolvadt, majd megszilárdult sivatagi homokból a különleges kő, amit aztán a szél szétaprózott és szerteszét szórt.

5. számú rejtély – Ölni is képes?

1923 márciusában az előző év őszén megkezdődött ásatások Tutanhamon sírjánál szüneteltek pár napig: a kimerült régész, Howard Carter Luxorban maradt, a gazdag mecénás, Lord Carnavon és lánya vitorlázni ment. A visszafelé úton a lord véletlenül megvágta az arcát, ott, ahol előzőleg egy moszkitócsípés volt. A seb elfertőződött, a vérmérgezést tüdőgyulladás követte, és az expedíciót finanszírozó, nagyvonalú lord ötvenhét évesen meghalt. A legenda pedig megszületett…

Sokan tudni vélték: a fáraó átka beteljesedett. Újságcikkek szóltak arról, hogy a szegény lord Susie nevű kutyája is kimúlt gazdája halálakor; mások bizton  állították, hogy Carnavon halálakor Kairó sötétbe borult (ami nagyon is lehetséges, figyelembe véve az egyiptomi fővárosban gyakori áramkimaradásokat). Tutenhamon ölni is képes! Néha pusztán az átok is elég – állították a szakértők. Az ásatásokon részt vevő egyik professzor 1924-ben öngyilkos lett egy taxiban – a sajtó rögvest arról írt, hogy a maga után hagyott cédulán az állt: „Átok ül rajtam”. Howard Carter asszisztense 1929-ben halt meg. Az asszisztens apja, meghallva a szomorú hírt, kivetette magát egy hetedik emeleti ablakból – ki más lökhette ki, ha nem a fáraó? Azon, hogy a temetési menet halálra gázolt egy nyolcéves kisfiút, már igazán nincs mit csodálkozni.

És nézzük a statisztikát, amit Herbert Winlock egyiptológus készített 1934-ben. A huszonhat emberből, aki jelen volt Tutanhamon sírjának felnyitásakor, csupán Lord Carnavon halt meg váratlanul, bár nem túl fiatalon.
Carter 64 évesen, 16 évvel később hunyt el, a lord lánya 1980-ig élt, a fáraó testét kiemelő Douglas Derry 87 évesen halt meg. 2002-ben felülvizsgálták a statisztikát: kiderült, hogy e huszonhat ember átlagéletkora 70 év volt, míg az 1900-ban születetteknél ez az átlag mindössze 47 (!) év.
Végül: sokan vallják, hogy az átok-teóriát maguk a régészek kreálták, hogy elrettentsék a nem kívánatos kíváncsiskodókat.