Aktuális

Halálbüntetés-pártiak az oroszok

Bár ítélet-végrehajtási moratórium van érvényben - amellyel az ország jó úton halad az eltörlés felé-, egy friss felmérés szerint az oroszok jelentős többsége különösen súlyos bűncselekmények elkövetése esetén elfogadható büntetésnek tartja a halálbüntetést.

2009. november 15-én az orosz alkotmánybíróság meghosszabbította az eredetileg január 1-jén érvényét vesztő, a halálbüntetésekre vonatkozó ítélet-végrehajtási moratóriumot. A bíróság szerint az 1999-ben elfogadott tiltással, és ennek meghosszabbításával gyakorlatilag visszafordíthatatlanná vált a halálbüntetés eltörlésére irányuló jogi folyamat. Bár a jogrendszer az eltörlés felé igyekszik terelni az országot, egy friss felmérés szerint a lakosok jelentős része ennek ellenére továbbra is támogatja az igazságszolgáltatás ezen formáját.

Ki érdemli meg?

Az ország 42 régiójában, 1600 fő részvételével készült kutatás szerint az oroszok 79 százaléka jogos és elfogadható büntetésnek tartja a halálbüntetést, ha az elkövető kiskorú gyermekkel szemben követett el szexuális erőszakot. Ebben az esetben a válaszadóknak csak 17 százaléka ellenezné a halálos ítéletet. A megkérdezettek 5 százaléka pedig nem akart, vagy nem tudott állást foglalni.

A válaszadók 65 százaléka támogatja, 27 százaléka viszont ellenzi a terroristákra kiszabható halálbüntetést. Az oroszok 61 százaléka szerint jogos lehet a drogkereskedők halálbüntetése, 60 százalék szerint pedig ugyanez áll a szándékos emberölés elkövetőire is. A két utóbbi esetben 30 százalék körül van a halálos ítélet ellenzőinek aránya.

A fenti bűnök elkövetőivel szemben 66 százalék úgy véli nem elfogadható a halálbüntetés a korrupt tisztviselőkkel, 65 százalék szerint az árulókkal és kémekkel, 62 százalék szerint a fegyveres rablókkal szemben. Emellett több mint 50 százalék szerint tettükért sem a katonai puccsok szervezői, sem az államfő ellen merényletet tervezők élete nem oltható ki.

A magyarok visszaállítanák?

Az elmúlt években több olyan kutatás is készült, amely a magyarok halálbüntetéssel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta. Bár a fenti kutatással ellentétben a konkrét bűncselekmény típusokra nem kérdeztek rá, de a felmérések szerint a magyar társadalom egyáltalán nem zárkózik el a halálbüntetéstől.

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Kriminológiai Tanszéke számára készült 2006-os kutatás szerint a magyar közvélemény sok esetben szigorúbban büntetné a bűnelkövetőket, mint ahogyan az állami igazságszolgáltatás ítélkezik felettük. Ez a hozzáállás tükröződik a halálbüntetéssel kapcsolatos attitűdökben is. A felmérés szerint ugyanis a népesség 7 százaléka csak háborús körülmények között, 63 százaléka azonban békeidőben is elfogadhatónak tartaná a halálbüntetést. Csak 28 százalék vélte úgy, hogy a halálos ítélet semmilyen körülmények között sem lehet helyeselhető.

Ugyanezt a mentalitást tükrözi a Publicus Intézet 2009-es felmérése is. A reprezentatív kutatás szerint ugyanis az állampolgárok 75 százaléka inkább egyetért azzal az állítással, hogy a halálbüntetés visszaállítása jelentősen visszaszorítaná a súlyos bűncselekmények számát. A megkérdezetteknek csak 19 százaléka vetette el ezt a felvetést…

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top