Terrorizmus: aki a repüléstől, vagy a nyilvános helyek nyüzsgésétől fél, az aligha a terroristáktól való rettegéséből tesz így. A felmérések szerint azonban a terrorizmus fenyegetése növeli az általános szorongást a társadalomban.
Repülés: modern lények vagyunk, így tudomásul vesszük, hogy biztonságosan átszelhetünk néhány ezer kilométert a levegőben, egy fémkasztniba zárva. Ám az agyunk kevésbé fejlett részei előszeretettel emlékeztetnek arra, hogy eredetileg nem a repkedésre lettünk kitalálva. Érdekes tény viszont, hogy szeptember 11.-e után alig emelkedett a repüléstől félők száma.
Anyagi csőd: ebben a válságos időszakban az anyagi biztonságuk miatt is egyre többen aggódnak, bár a legtöbb embernél ez nem fejlődik fóbiává. Fóbiától akkor kell tartanunk, ha már ki sem nyitjuk a banktól érkező leveleket, és pánikszerűen kerüljük a pénzügyi híreket, nehogy még magasabbra srófolják az aggodalmunkat.
Kutyák: ha az ember a vele szemben acsarkodó kutyától fél, az nem fóbia, hanem egészséges túlélési ösztön. Ha viszont már a kutyával való találkozás lehetőségére gondolva is izzadni kezd a tenyere, akkor érdemes utánanézni, miért is tart voltaképpen ezektől az állatoktól.
Szűk terek / Tágas terek: e kétféle fóbia háttere és kezelése nagyon hasonló, mivel mindkettő a támadástól való tudatalatti rettegésből táplálkozik – mindkét helyzetben azt érzi az érintett, hogy nincs hová menekülnie. E fóbiák általában a 20-as életévekben kezdődnek, és ritkán fejlődnek ki 40 felett.
