Yoko Onónak korábban nem okozott különösebb gondot a meztelenkedés, és az előzetes megbeszélésen most is vita nélkül belegyezett, hogy Annie Leibovitz ruha nélkül fényképezhesse le őt és párját, John Lennont. Az 1980. december 8-i fotózáson azonban megmakacsolta magát, és csak ő tudhatja, miért, de ragaszkodott ahhoz, hogy a nadrágját nem veszi le. „Akkor inkább tarts magadon mindent!” – módosított Leibovitz, és próbából készített egy képet Onóról és az őt meztelenül, embriópózban átölelő Lennonról. „Pontosan megfogtad a kapcsolatunk lényegét” – mondta Lennon a fotósnak, amikor megnézte a Polaroidot.
 |
| John és Yoko sok év után csak Leibovitzot engedte közel |
Az egyes számú Beatle ekkor már öt éve játszotta a háztartásbeli szerepét, s bár a kapcsolódó interjúban igyekezett elhitetni magával és a világgal, hogy ő akart fiukkal, Sean-nal otthon maradni, s hogy ez a szerep tökéletesen boldoggá tette, környezetük számára mindig is nyilvánvaló volt, hogy a zseniális liverpooli egyáltalán nem érezte jól magát „született férjként” a Dakota-ház luxuslakásában. De akkor épp a visszatérésre készült. Új albuma, a Double Fantasy promóciójához tartozott az interjú és fotózás is. A Rolling Stone magazin persze eredetileg azt szerette volna, ha a borítóképen egyedül Lennon szerepel, de ő csak feleségével együtt vállalta a felkérést. Nem tett már egy lépést sem nélküle. Ekkor még nem tudta senki, hogy a 20. század egyik legnagyobb hatású zenészének pár lépése van már csupán hátra ezen a bolygón. A fotózás után Lennonék a lemezstúdióba mentek, majd este haza, a Dakota-házba, amelynek bejárata előtt a halálos lövést kapta. A róla készült utolsó képen mintha búcsúcsókot lehelne állig begombolkozott szerelme arcára.
Aki hisz a véletlenekben, nevezze nyugodtan annak, hogy akkor és ott éppen ez a fotó született John Lennonról. A kép megtette, amit a szöveg oly sokszor nem tud: igazat mondott, felfedve a kimondott szavak mögött bujkáló valóságot.
Aki tejbe mártotta Whoopit
A zseniális ötletek sokszor pofonegyszerűek. Akinek van füle egy zenész muzsikájához, van szeme egy színész szerepeihez, egy táncos táncához, az atléta futásához, felfedezi bennük azt, amiből később ikonikussá váló kép fejlődhet. Minél egyszerűbben, annál jobb. Például kékre festeni John Belushi és Dan Aykroyd, azaz a Blues Brothers tagjainak arcát. (Belushi egyébként egyáltalán nem tartotta ezt viccesnek. Olyannyira, hogy utána fél évig nem állt szóba Leibovitz-cal.) Vagy rózsaágyba fektetni Bette Midlert. Az ötlet itt is triviális, hiszen Midler a fotózás idején jött ki a Janis Joplin életéhez lazán kötődő filmmel, amely A rózsa (The Rose) címet viselte.
 |
| Meryl Streep nem akarta megmutatni önmagát |
Meryl Streepből nem sokkal azelőtt lett filmsztár, hogy a fehérre festett arcú kép készült róla. Nem érezte jól magát a reflektorfényben, számtalan időpontot le is mondott, míg végül a stúdiója rákényszerítette, hogy elmenjen Leibovitz műtermébe. Akkor is csak arról panaszkodott, hogy nem akar valaki lenni, hiszen ő senki, csupán egy színész. Az asztalon némi fehér festék hevert, amely még a Blues Brothers-fotózásról maradt ott, két évvel korábbról. Leibovitz biztosította róla Streepet, hogy senkinek sem kell lennie, s javasolta, mi volna, ha feltennék rá a fehér festéket. Hogy elbújhasson mögé. Az pedig már a színésznő ötlete volt, hogy az arcát úgy kezdte húzogatni, mintha csak maszk feszülne rajta.
Whoopi Goldberg is akkoriban futott be, amikor Leibovitz először fotózta. Stand-up komikusként sikeres előadásai mentek már New Yorkban. A fotós megnézett róla néhány felvételt, és az a benyomása támadt, hogy ez a kicsi fekete lány valójában azt gondolja magáról, hogy fehér. „Egész biztos Cloroxban fürdik otthon, hogy megszabaduljon a feketeségétől” – mondta némi cinizmussal. Leibovitz első ötlete nem volt valami szerencsés. Be akarta festeni Whoopit tetőtől talpig fehérre, majd megvárta volna, míg a festék kezd lepattogni róla. Csak utána jutott eszébe a tejfürdő. A kép Goldberg szomszédjának fürdőkádjában készült, mert az megfelelőbb volt az övénél, a tejet pedig előtte testhőmérsékletűre melegítették. Leibovitz nem nagyon tudta előre elképzelni, hogyan néz majd ki mindez a képen, de úgy gondolta, Whoopi felül a kádban és sikálja magát a tejjel. Ám ő hátradőlt, és hirtelen nagyon erős kép született. Meglepetést okozott nemcsak a nézők, de az alkotók számára is.
Kire tartozik a nő teste?
 |
| A Demi Moore-t ábrázoló címlapfotója 1991-ben igazi merészség volt |
Ma már nehéz elképzelni, mekkora botrányt okozott a várandós Demi Moore meztelen fotója a Vanity Fair mozimagazin címlapján 1991-ben. Számos amerikai vidéki szupermarket visszautasította az ominózus lapszám terjesztését, még úgy is, hogy a borító le volt takarva, mint a pornómagazinoknál.
Moore új filmje akkor jött ki, és a magazin szerette volna címlapra tenni. De nem tudták, mi volna az elegáns megoldás, hiszen a sztár akkor már a hetedik hónapban volt, a második gyerekét várta. Az eredeti terv nagyestélyi és harminckarátos gyémánt lett volna. Leibovitz annyira jó viszonyban volt Demivel, hogy az esküvői fényképeit Bruce Willisszel is ő készítette. Akkor említette nekik, hogy szeretne egyszer lefotózni egy várandós nőt meztelenül. Amikor Demi az első gyereküket várta lett, megkérte Leibovitzot, hogy – csak nekik – fényképezze le őket, és sem Bruce, sem ő nem tűnt szégyenlősnek a fotózás alatt. Olyannyira nem volt számukra zavarba ejtő a másállapot, hogy számtalan barát és több videokamera is jelen volt, amikor a lányuk pár héttel később világra jött.
Az 1991-es Vanity Fair-címlapfotózáson a teljes alakos meztelen képet eredetileg csak Demi saját részére készítették. A fotózáson ugyan elhangzott a mondat, milyen jól festene így a címlapon, de ott senki sem vette még ezt komolyan. Csak amikor később megnézték a kész képeket, akkor konstatálták, hogy tényleg „ütős” címlap lehetne belőle. A magazin készítői voltak persze a legjobban meglepve, amikor Demi gondolkodás nélkül igent mondott az ötletre.
Vajon ki lehet teregetni egy ilyen intim pillanatot? Tartozik bárkire is egy várandós nő meztelen teste, a férjén kívül?
Leibovitz híres arról, hogy a munkát és a magánéletet egybeolvasztja. Azt mondja, nincs két élete, csak egy, s annak a személyes képek és a munka is része. Végigfotózta hát párja, Susan Sontag birkózását a rákkal, és az apját is lefényképezte a halálos ágyán. Érzéketlenség? Vagy ellenkezőleg, túlzott érzékenység? A legszebb és legőszintébb fotókat mindenesetre mindig az készíti rólunk, aki a legjobban ismer és szeret minket.
 |
| Susan Sontag amerikai író és politikai aktivista, akinek életét és halálát közelről kísérhette végig a fotós |
Még több az e heti Nők Lapjából:
