A világ csaknem egymilliárd dohányosának 20 százalékát nők teszik ki; az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentése szerint a dohányzó nők száma évről évre folyamatosan emelkedik – hívta fel a figyelmet a szervezet az idei dohányzásmentes világnap alkalmából. A kardiológusok társasága radikálisabb szabályozást sürget a dohányzás visszaszorításáért.
A világszervezet európai régiójában a férfiak 59, a nők 21 százaléka dohányzik. Míg Nyugat-Európában a dohányzó férfiak és nők aránya többé-kevésbé megegyezik (Hollandiában 33-28 százalék), Kelet felé haladva egyre nagyobb a szakadék a férfi és női dohányosok aránya között (Görögországban 63-39 százalék, Örményországban 61-3 százalék). A WHO szerint ezt a piaci rést felismerve kezdtek intenzív kommunikációs kampányba a dohánycégek, a potenciális női dohányosokat megcélozva reklámjaikkal.
A nemzetközi ifjúsági dohányzásfelmérés – amelyben Magyarország is részt vett – eredményei szerint hazánkban tízből tanulóból hat kipróbálta már a cigarettát, 18 százalékuk 10 éves kora előtt szívta el az elsőt, a 13-15 éves tanulók 25 százaléka jelenleg is dohányzik, és ami még inkább meglepő: a kutatás szerint a dohányzó lányok aránya magasabb, mint a fiúké (fiúk: 21,5 százalék, lányok: 23,6 százalék).
Noha a 18 év alattiak részére tilos a dohánytermékek forgalmazása, közülük minden második boltban jut hozzá a cigarettájához – áll a felmérésben.
A dohányzás a második vezető halálok világszerte, több mint ötmillió ember halálát okozza évente.
A WHO 1987-ban jelölte ki a dohányzásmentes világnapot, amelynek idei célja, hogy felhívja a figyelmet a nőket és fiatal lányokat célzó dohányipari marketing káros hatásaira.
Magyarország 2008-ban ratifikálta a WHO által hatályba léptetett dohányzásellenes keretegyezményt, amelynek fő célja, hogy a 168 aláíró ország mielőbb megtegye a megfelelő lépéséket a dohányzás megfékezésére. Ennek ellenére az európai régióban jelenleg még csak három ország – Nagy-Britannia, Törökország és Írország – hozott megfelelő jogi intézkedéseket köztereik és épületeik dohányfüstmentessé tételére. Görögországban szeptember 1-jén vezetik be a teljes tilalmat a zárt nyilvános helyeken.
Az orvostársaságok az érvényben lévő jogszabályokat az európai normák alapján kellene módosítani, így véleményük szerint a jogalkotóknak a nemdohányzók védelméről és egyes dohánytermékek forgalmazásáról szóló törvényt a jelenlegi állapotokhoz kellene igazítani, vagyis meg kellene tiltani a dohányzást a munkahelyeken és minden vendéglátó-ipari egységben; dohánytermékeket a speciális, csak erre a célra szolgáló szaküzleteken kívül más kereskedelmi egységekben kizárólag a vásárlók számára nem látható helyen és módon, például csukott szekrényben tárolva lehetne tartani.
A tömeges leszoktatás elérésére a szervezetek elengedhetetlennek tartják, hogy az állam biztosítsa a dohányfüggőség kezelésének infrastrukturális feltételeit. Szorgalmazzák azt is, hogy azok az intézmények, amelyekben képzett szakemberek segítenek a leszokásban, legyenek államilag finanszírozottak.
