 |
| Forrás: civishir.hu |
Magas, nyúlánk, helyes arcú tini Márton Dávid, aki most érettségizik a debreceni Irinyi Középiskola marketing-kereskedelem szakán. Halk szavú, félénk mosolyú srác, az a típus, aki talán észre sem veszi, hogy mennyien rajonganak érte. A kisfiúsan bájos arc ráadásul egy igazi hőst takar. Dávid maga sem gondolta volna, hogy egyszer milyen nagy tettet hajt végre, amikor az iskola mellett jelentkezett egy debreceni Diákszövetkezetbe, hogy valami nyári munkát találjanak neki. Nem tellett bele sok idő, Dávid úszómester lett a debreceni élményfürdőben. A cívis városban élő fiatal srác mindössze három elsősegélynyújtó tanfolyamon vett részt életében, egyet a jogosítványhoz, kettőt pedig az úszómesteri munkához végzett el. A sors azonban úgy döntött, hogy ennek a három tanfolyamnak elégnek kell lennie ahhoz, hogy megmentse valaki életét.
– Éppen munkába igyekeztem kerékpárral, amikor egy autós megállított – kezdte a nem mindennapi történetet Dávid. – Nagyon meg volt ijedve, kérte, hogy valahogy segítsek, hiszen az utasa rosszul lett. Letettem a kerékpárt, odarohantam és láttam, hogy a hátsó ülésen ülő idős bácsi falfehér és láthatóan nagyon rossz állapotban van. Lefektettük az aszfaltra, ekkor észleltem, hogy nincs légzése, sem vérkeringése, a szeme pedig nyitva volt. Azonnal újra kellett éleszteni. Szívmasszázst alkalmaztam, hiszen ilyen esetben a legfontosabb, hogy a vérkeringést biztosítsuk. Szerencsére sikerült, az oxigén eljutott az agyig, a bácsi életben maradt. A mentősök is hamar megérkeztek és stabilizálták az állapotát – mesélte szinte szemrebbenés nélkül a fiatal fiú, aki arról gyakorlatilag hallani sem akar, hogy akkor ő most sztár, netán hős lett.
– Szó nincs arról, hogy én valami különlegeset csináltam volna, és hogy ezért bármit is várnék cserébe! Hiszem, hogy ilyen helyzetben minden embernek így kellene cselekednie. Szebb lenne ez a világ, ha segítenénk egymásnak, figyelnénk a másikra. Engem csak az érdekel, hogy a bácsi jól van, és remélem, még sokáig fog élni. Eleinte nem tudtam, hova vitték a mentősök, de már tudom, úgyhogy egészen biztosan meglátogatom. Nem vagyok büszke magamra, tettem a dolgom. Nem illet köszönet – mondta határozottan Dávid, akit – reméljük, nem haragszik meg érte – de mi hősnek tartunk. Mellesleg az élményfürdőt üzemeltető cég és a Diákszövetkezet is roppant büszke Dávidra, és tetszik, vagy sem, igazi sztárként kezelik.
