Magyarországon az ingatlanok közel hetven százalékára kötöttek biztosítást. Ezek részben régebbi keletűek, és a tulajdonosok vagy bérlők az értéknövekedést, a felújítások, átalakítások utáni változásokat nem jelentik a biztosítóknak. Így egy csapást követően a valós kárnak csak bizonyos részét térítik meg számukra.
Mire figyeljünk a lakásbiztosítás megkötésekor?
Részletesen tanulmányozzuk, hogy mire fizet a biztosító!
A legtöbb lakásbiztosítás fizet az elemi károkra, amelyeket az árvíz, jégeső, villámcsapás okoz. Ám akadnak olyan biztosítók, ahol ezekre kiegészítő biztosítást kell kötni. Az ingatlan és az ingóságok értékének meghatározásakor nem a forgalmi érték számít, hanem, hogy ha mindent újra meg kellene vásárolni, illetve építeni, az mennyibe kerülne. Lakásbiztosításunk évenkénti megújításakor célszerű végiggondolni, hogy ingóságaink értéke mennyivel növekedett, illetve hogy az épületet bővítettük-e. Ha a változás mértéke több mint tíz százalék, mindenképpen változtatni kell a biztosítási szolgáltatás maximumán.
Környezeti kockázatok
Eltérőek a kockázatok egy nagyvárosban és egy kisebb településen. Városokban hasznos lehet például a rongálásbiztosítási kiegészítő, amely a betörés vagy annak kísérlete során keletkezett károkat téríti.
Ha hitel van az ingatlanon…
Hitelfelvételkor a bankok legtöbbször előírják lakásbiztosítási szerződés megkötését. A hitelfolyósító ezt kizárólag a fedezetül szolgáló ingatlanra kéri. Ha tehát szeretnénk az ingóságokra, vagyontárgyakra is kiterjeszteni a biztosítási fedezetet, azt külön kell igényelni.
Társasházban
A ház közös részeit illetően felelősségünk a tulajdoni hányadunkkal arányos. Erre megoldás a társasház-biztosítás, amelynek egyik fajtája csak a közös tulajdonban lévő részeket (lépcsőház, padlás) veszi a szerződésbe. A másik módszer egy szerződésbe foglalja a teljes társasházat, a lakásokkal együtt. A lakástulajdonosok a saját lakásuk és vagyontárgyaik értékének megfelelő biztosítási összeget választhatnak.
Építkezéskor
A hagyományos lakásbiztosításoknál a társaságok többsége kizárja az építés alatt álló épületeket, a beépítésre váró vagy beépített anyagokat. Az építés idejére úgynevezett építési-szerelési biztosítást lehet kötni, illetve létezik a felújítás időtartamára szóló kiegészítő biztosítás is.
Teendők kár esetén
A keletkezett kárt két napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak. Ők, amilyen gyorsan tudják, felveszik a kapcsolatot a károsulttal, és a helyszínen megvizsgálják a történteket. A szemléig csak annyit változtathatunk a helyszínen, amennyi az életveszély elhárítása, a további károk megelőzése vagy a lakhatás biztosítása érdekében szükséges! Ha lehet, készítsünk fényképeket közvetlenül a kár utáni állapotról, akár mobiltelefonnal is.
Gyakran felmerülő probléma kárrendezéskor, hogy a kárszakértő a megrongálódott vagyontárgyakról számlát kér. Számlák hiányában az átlagos beszerzési árat téríti meg a biztosító.
Mikor nem fizet a biztosító?
* Nem terjed ki a fedezet a háború, polgárháború, sztrájk, zavargás, terrorista cselekmény miatt bekövetkező károkra.
* Ha a biztosított a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ha a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, és ezért lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. Ha nem tett eleget a kármegelőzési kötelezettségeinek.
* Az épületkárok esetén megvizsgálja a biztosító, hogy azok az épület avultságával, a karbantartás elmulasztásával vagy az építési szabályok be nem tartásával függnek-e össze.
* Az a kár, amely nemcsak a természeti katasztrófa, hanem más személy cselekedete vagy hanyagsága miatt történik, a károkozó felelősségbiztosítása alapján térülhet meg.
Kármegelőzés
1. Viharos időjárás esetén a nyílászárókat zárva kell tartani! Rendszeresen ellenőrizzük a tetőt! Erős széllel járó időjárást követően nézzük át a tetőburkolat állapotát!
2. Zivatar idején az elektromos készülékek csatlakozóit ki kell húzni a konnektorból, így megelőzhetjük a villámlás okozta túlfeszültségből eredő károkat.
3. A talajszint alatti helyiségben (pince, szuterén) a holmikat minél magasabban célszerű tárolni.
Hogyan védjük az autót?
1. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nem vonatkozik az olyan elemi károkra, mint a villámcsapás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, talajszint alatti építmény beomlása, szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés. A casco azonban igen.
2. Felhőszakadás idején csak olyan mélységű vízen hajtsunk át, amely a jármű szerkezeti elemeit nem károsítja! Ha a felhőszakadásban megállni kényszerülünk, s a vízszint emelkedik, állítsuk le a motort!
3. Működési elvük miatt nagyobb kárveszélynek vannak kitéve a dízelüzemű gépjárművek. Vízzel elöntött területen áthaladva ajánlatos a lehető legkisebb sebességet választani, mert a felfröccsenő víz tönkreteheti a motort.
|
Segítség az árvízkárosultaknak A Magyar Vöröskereszt a 06-80-911-070-os zöldszámon, illetve az arviz@voroskereszt.hu e-mail címen várja a károsultak és a rászoruló családokon segíteni szándékozók jelentkezését. Támogatásukat a K&H Bank 10405004-00026547-00000000 számlára utalhatják, de segíthetnek a 1749 (minden hálózatból hívható) és a 1752 (30-as és vezetékes hálózatból hívható) segélyvonalakon keresztül is. |
