„Egy nőtől nem a küzdelmet várja el a társadalom, hanem hogy belesimuljon a meglévő rendbe, ne akarjon önálló döntéseket hozni és önálló életet élni, hanem áldozza fel magát a családjáért” – mondja Joó Zsuzsanna karriertanácsadó.
A sikeres önmenedzselés fontos
A sikeres önmenedzselés tehát az alapja mindennek és ez független attól, hogy vezető beosztásra, vagy alkalmazotti munkakörre vágyunk. Sikeres bármelyikben lehet az ember, de meg kell dolgozni érte, vagyis meg kell tanulnunk, hogyan adjuk el magunkat a munkaerőpiacon, hogyan használjuk ki a kedvező lehetőségeket, mikor kell munkahelyet váltani stb. Mi, magyarok általában hosszú távra tervezünk, vagyis amikor munkahelyet választunk, igyekszünk úgy tenni ezt, hogy az több évre, akár évtizedre szóljon.
„A mai munkavállalótól a megújulást, a folyamatos tanulást, a rugalmasságot várják el” – mondja Joó Zsuzsanna. „Mi azonban egy életre szeretnénk tervezni, munkát, szakmát, munkahelyet. Aki azonban nem veszi figyelembe az elvárásokat, arra csalódás és keserűség várhat.”
Munkahelyváltás
Aki szerencsés, és jól érzi magát a munkahelyén, kedveli a munkatársait, szereti a munkáját, amit végez és elégedett a munkájáért járó fizetéssel is, annak természetesen nem kell törnie a fejét azon, hogy váltson-e vagy sem. Ha azonban akárcsak néhány hiányzik ezekből, annak érdemes elgondolkodnia a váltáson. Már csak azért is, mert a munka hatékonyságára kihathat, ha nem jó kedvvel megyünk dolgozni, a stressz egészségügyi problémákat okozhat és ezek a magánéletünkre is hatással vannak.
„Általában azt mondják, hogy 5-7 év után minden munkát rutinnal végzünk, nem hajt már semmi, tehát akinek kellenek a kihívások, a változatosság, az ilyenkor nézzen körbe, mivel lehetne kiváltani az eddigi munkát”– osztja meg lapunkkal a karriertanácsadó.
Érzelmi alapú döntés
A másik probléma általában ott adódik, hogy elhatározzuk, hogy mi az amit tanulni szeretnénk, de nem figyeljük azt, hogy a munkaerőpiaci igények hogyan alakulnak. Sokszor döntünk érzelmi alapon: a szüleink pályáját választjuk, vagy olyan személyét, aki közel áll hozzánk. Az is előfordul, hogy látunk a tévében egy filmet, ahol például egy ügyvéd sikeres és sok pénzt keres, majd elhatározzuk, hogy mi is ezen a pályán szeretnénk elhelyezkedni. Tesszük ezt úgy, hogy nem nézzük meg, hogy erre a szakmára van-e egyáltalán kereslet. Aztán az egyetem elvégzése után derül ki, hogy nem lehet vele elhelyezkedni,vagyis beköszönt az első csalódás és ehhez társul az az érzés is, hogy az elmúlt évek tanulmányai feleslegesek voltak.
„Sokszor a gyermekeknek a szülők mondják meg, hogy mit válasszanak. Bár minden szülő a legjobbat szeretné a gyermekének, nem tudnak a fiatal fejével gondolkodni. A legjobb, amit ilyenkor tehetnek, hogy segítik őket az információszerzésben, de a döntést a gyermekre bízzák” – véli a szakértő.
Sajnos az a tapasztalat, hogy hazánkban a fiatalokat kevésbé érdekli, hogy hosszú távon mit hoz az élet. Igyekeznek túljutni az érettségin és az sem érdekli őket, hogy mit tanulnak, csak bekerüljenek egy-egy felsőoktatási intézménybe – aztán majd csak lesz valahogy. Nem néznek körbe, hogy amikor végeznek, akkor mit kezdenek majd a megszerzett „papírral” és jobb esetben tudással.
„A világ sokkal gyorsabban változik körülöttünk, mint szeretnénk”– mondja Joó Zsuzsanna. „Aki nem tanul meg alkalmazkodni és nem sajátítja el az önmenedzselés képességét, azt sokszor érheti csalódás.”
Néhány jó tanács a sikeres önmenedzseléshez:
– Bármilyen szakmát választunk, tájékozódjunk a jövő lehetőségeiről, ne érzelmi alapon döntsünk.
– Kérjük ki karrier-tanácsadók véleményét, ők sokoldalú információkkal rendelkeznek a munkaerőpiacról.
– Ne keseredjünk el, ha nem megfelelő szakmát választottunk, nem kizárt, hogy az ott tanultakat más területen is tudjuk hasznosítani.
– Legyünk rugalmasak és tudjunk mindig megújulni, folyamatosan tanulni.
– Merjünk dönteni, vállalni annak következményeit, mert siker csak így érhető el.
