Franciaországban közel ötmillió muszlim él, a becslések szerint alig kétezren lehetnek, akik a teljes arcot fedő ruházatot hordanak. Egy tavaszi felmérés azt mutatta, hogy nemcsak a politikusok, de a megkérdezett franciák 82%-a is egyetértett a törvénnyel. S nemcsak a gallok, hanem a belga képviselőház is elfogadta már a törvényt, de a közelmúltban Barcelona közintézményeiből is kitiltották az egész arcot eltakaró ruhadarab viselését.
A tilalommal szimpatizálók szerint épp itt az ideje, hogy végre az európai normáktól oly idegen ruházat – az iszlám nők elnyomásának jelképe – eltűnjön az európai utcákról. Az ellenzők viszont azzal érvelnek, hogy a törvény életbelépése az emberi szabadságjogok súlyos megsértése lenne.
A törvény szerint a burka vagy a teljes arcot takaró egyéb ruházat viselése ezentúl százötven eurós büntetést vonna maga után, aki pedig burka vagy nikáb viselésére kényszerít egy nőt, akár egy év börtönt vagy harmincezer eurós büntetést is kaphat.
A törvény a hajat takaró hidzsáb és a testet igen, de az arcot nem fedő csador viselését nem tiltaná.
Európa – bár nem értett egyet vele, és nem szívesen látta – eddig tolerálta a burkát, a muszlim világ fokozatos európai térnyerése azonban tettekre sarkallta a politikusokat. Sok európai még életében nem látott burkát viselő nőt az utcán, s nyilván a franciákat sem az a kétezer teljesen elfedett asszony aggasztja; ahogy a svájciak a minaretekre, úgy a franciák is az iszlám terjedésének jelképeként tekintenek a burkára.
Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke semleges álláspontra helyezkedik a burkatilalommal kapcsolatban: szerinte ugyanis a burka nemzeti viselet, amelynek nincs sok köze a valláshoz. A kezdet kezdetén sem volt burka, a nők hosszú ruhában és kendőben jártak, ahogy a vallás ezt ma is megkívánja.
A fejkendő azonban már más kérdés – mondja. Azzal, hogy több ország is betiltotta az iskolákban a kendő viselését, nagyon nem ért egyet, mert szerinte a törvényhozók nem törődnek azzal, hogy a hit és az ehhez kapcsolódó kendőviselés belső meggyőződésből fakad. A magyarországi muszlim nők között is vannak olyanok, akik az utcán vagy munkában nem hordják a kendőt, mert kellemetlenségeik származnak ebből, de imádkozni csak kendőben lehet, ebben az elnök nem ismer kompromisszumot. Persze – teszi hozzá – hiába a burka, a nikáb vagy a kendő, ha a belső tisztaság hiányzik. Márpedig a lényeg itt van.
| A burkatilalom mellett a Nők Lapja Cafe fórumozói sem mentek el szó nélkül. Az egyik fórumozó szerint nem véletlen, hogy a burka sivatagi vidékeken alakult ki. Hisz az öltözék kiváló védelmet biztosított a sivatagi körülmények között, így például nem fújta az ember szemébe a homokot a szél. Ezeken a tájakon egyébként a férfiak is hosszú leplekben járnak. Egy másik vélemény szerint az intézkedésnek leginkább biztonsági okai lehetnek, mert a burka viselése sok visszaélésre adhat okot, akár a bűnözők számára is. Egy fórumozó így ír: „Az európai kultúrákban azt tartják egyenes embernek, aki nem takarja el az arcát, bátran a szemébe néz mindenkinek, aki félrenéz, gyakran lesüti a szemét, azt hamisnak, hazudósnak látják. Pici koruktól arra neveljük a gyerekeinket, hogy »ha velem beszélsz, nézz rám, nézz a szemembe«, nekünk ez a természetes, ez a helyes. Úgy érezzük, aki eltakarja az arcát annak »takargatnivalója« van, tehát szinte automatikus a negatív megítélés.” Egy másik fórumozó egészen más véleményen van: „Érdekes, ha egy nő úgy megy végig az utcán, mint egy pornósztár (kilóg majdnem a melle), akkor nem büntetik meg, ha meg úgy, hogy nem látszik ki semmi, akkor meg igen?” Van, aki szerint azonban a burka viselése csak a férfiaknak köszönhető: „A mai világban ez nem a nőért van, hanem egyfajta büntetés a férfi részéről. Én úgy gondolom, Isten a testünket nem azért teremtette, hogy eltakarjuk.” |
Mit ír elő a Korán?
Egy európai nő számára az sem érthető, miért kell kendő alá kényszeríteni a nőket, pláne érthetetlen és felfoghatatlan, miért ragaszkodik valaki ahhoz, hogy tetőtől talpig, homloktól állig elfedje magát.
A BBC-nek nyilatkozó szíriai egyetemista, Huda azt mondja, számára a fejkendő és a nikáb viselése Allah iránti odaadásának kifejezése, Salwa, a kairói lány viszont leginkább társadalmi nyomásra kezdte a fejkendőjét hordani. Szerinte nem tisztelik azokat a nőket, akik nem viselik a hidzsábot, sőt számtalan inzultusnak is ki vannak téve. Egy iráni lány pedig így indokolta konzervatív viseletét: „Azt akarjuk, hogy a férfiak végre ne csupán szexuális tárgyként tekintsenek ránk. Azt akarjuk, hogy ne csak a külsőnket vegyék észre, hanem végre arra is figyeljenek, kik vagyunk valójában. Azt akarjuk, hogy végre kezeljenek bennünket egyenlőként.”
A Koránban szó esik arról, hogy a nőknek és a férfiaknak is visszafogottan, szerényen kell öltözködniük. A nők ne legyenek kirívóak, ne mutogassák szépségüket.
A Koránt magyarázók máig vitáznak rajta, vajon mi a muszlim nők helyes viselete: elegendő-e a hidzsáb, vagy kötelező a teljes arcot is elfedő nikáb, vagy csak ajánlott viselet? A mérsékelt muszlimok viszont azt mondják, a fejkendő szükségtelen, hisz a Korán csak azt mondja, a ruha és annak szabása ne legyen merész.
Saïda Keller-Messahli, a svájci mérsékelt muszlimok elnöke sem tartja fontosnak a fejkendő viselését egy hívő muszlim nő számára. Ez – mint mondja – nincs megírva a Koránban. „A hagyomány már az iszlám megszületése előtt is létezett, és később sem csak a muszlim követőire volt jellemző. Az persze más kérdés, hogy az évszázadok alatt végül itt nyert szimbolikus jelentőséget.” Azt, hogy sok muszlim nő mégis ragaszkodik hozzá, Saïda megérti, hisz sokkal nagyobb biztonságot jelent számukra, ha elrejtőznek; de szerinte fejkendő nélkül sokkal nyitottabb lehet az ember mások iránt.
Azzal sem ért egyet, hogy az európai országokban sok muszlim nő nem hajlandó egyetemre járni fejkendő nélkül. Úgy véli, az iskola semleges terület kell hogy maradjon, ahol mindenki egyenlő, és nem érzi kirekesztve magát a vallása miatt. Ezért nem ért egyet azokkal a szülőkkel sem, akik nem engedik lányukat úszásoktatásra vagy iskolai kirándulásra. „Minden gyereknek – vallásától függetlenül – joga van az oktatáshoz.”
 |
| Bérengère Lefranc Forrás: Nordlittoral.fr |
Burka – egy művész szemével
Egy francia művész, Bérengère Lefranc nemrég különös kísérletre vállalkozott: bár nem muszlim, úgy döntött, egy hónapig burkában fog járni. Ez idő alatt számtalan provokatív megjegyzésben volt része, állandóan megbámulták, és volt, hogy még egy szupermarketbe sem engedték be. „Féltem, izzadtam, úgy éreztem magam, mint egy homár a forró vízben. A burka alatt legalább öt fokkal van melegebb, az esős napokon pedig még rosszabb volt, mert a ruha szivacsként magába szívta a vizet, s egyre nehezebbé vált.” Egy hónap alatt a művész hat kilóval lett könnyebb, anélkül, hogy egyáltalán észrevette volna.
Mikor letelt az egy hónap, és végre kibújt a burka alól, s az emberek ismét láthatták a testét, azt mondja, legszívesebben sikított volna.
„Azoknak, akik a saját akaratukból viselik a burkát, jó okuk kell hogy legyen erre, de azokkal, akikre rákényszerítik ezt, a legmélyebben együtt érzek” – mondta a művész egy hónapos, önkéntes börtönéből szabadulva.
