Mi lesz az adományok sorsa?

A Vöröskereszt Budapesti Szervezeténél éppen összerakták a borsodi térségbe szánt és pénzadományokból kipótolt csomagokat.

– Kapcsolatban vagyunk az önkormányzatokkal, a polgári védelemmel, illetve a Vöröskereszt helyi szervezetével – mondja a szóvivő, Sáfár Brigitta. – Ők mérik fel a károkat és az igényeket, figyelembe véve a családtagok, a betegek, az idősek számát. Az önkormányzatok listáján szereplők az osztóhelyen lakcímkártyával vehetik át a csomagokat. Így tudjuk követni, hogy azokhoz kerüljenek, akik a legrászorultabbak.

A kormány a szerényebbre és takarékosabbra tervezett augusztus 20-ai tűzijátékon kb. 100-150 millió forintot spórol meg.

– Ezt a pénzt a kormány az árvízben megsérült közintézmények újraépítésére fordítja, és külön programot is indít a helyreállításukra – mondja Nagy Anna kormányszóvivő, aki azt is elmondta, hogy a kormány az augusztus 20-ai ünnepi tűzijátékkal kapcsolatban felmerült civil és szakmai (fővárosi szállodák, idegenforgalmi szakértők) véleményeket együtt vette figyelembe. Alapos mérlegelés után döntött úgy, mégis megtartja a tűzijátékot.

A Nemzeti Összefogás Alapítvány (Hozzájuk csatlakozott a Magyar Televízió is.) a befolyt kb. 90 millió forint sorsáról még nem döntött.

– A biztosítás kérdése megosztotta a kuratóriumot, senkit sem szeretnénk arra buzdítani, hogy majdani adományok reményében ne biztosítsa be a házát. Vita alakult ki arról is, hogy gyors vagy inkább alapos segítséget nyújtsunk. Végül az MTV-vel együtt úgy döntöttünk, egy települést választunk, ahol a rászorultak teljes körén tudunk segíteni – mindenkinek a rászorultság mértékében. Olyan helységet keresünk, amely az állami segélyből, a biztosító, illetve az önkormányzat által nyújtott támogatásból is kimaradt. Nem vagyunk járatosak a segélyezésben, nem ismerjük ennek buktatóit, ezért az Ökumenikus Segélyszervezettel együttműködve dolgozunk – ők pedig helyi vállalkozók bevonásával ellenőrzik majd a kivitelezés menetét – mondja Vitézy Tamás, a kuratórium elnöke.

A Duna Televízió mindenkinél többet, eddig 328 millió forintot gyűjtött az öt kontinensen élő magyaroktól. A pénzt a napokban adományozási szerződés keretében ők is a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetre bízták.

– Sok idős ember, és sok diák adakozott, az ausztráliai magyarok több millió forintot adtak… Ezzel a szerződéssel még nem ért véget sem az akció, sem a segélyekről történő gondolkodás. A Duna Tv saját műsoraiban folyamatosan beszámol az adományok felhasználásáról, hogy a nézők biztosak lehessenek: jó helyre kerül a pénzük – mondta Herczeg Dóra sajtószóvivő.

Az adományok eljuttatása a helyszínre az a feladat, amihez megfelelő háttérbázis szükséges

Magyar Ökumenikus Segélyszervezet

– Az anyagi támogatás most praktikusabb, hiszen ezzel tudunk célzottan, egységesen és hatékonyan segíteni – mondja Fekete Dániel sajtóreferens. – Ruhából, bútorból jelentős mennyiség gyűlt össze, ezek szállítása komoly feladat. Közvetlenül a katasztrófa után tizennyolc településen több ezer embernek tudtunk segíteni élelmiszercsomagokkal, tisztítószerekkel, ivóvízzel, takarókkal, hálózsákokkal. A szervezetünk részt vesz házak felújításában, ingóságok pótlásában is, a részleteket munkatársaink a helyszínen mérik fel. Az adományozók a folyamatosan frissített www.segelyszervezet.hu internetes honlapon, illetve a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Facebook oldalán követhetik nyomon a segélyek útját.

Nagy Ákos, a segélyszervezet egyik munkatársa éppen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Onga és Felsőzsolca környékét járta.

– Már az újjáépítésre koncentrálunk – mondta. – Az ingatlankárok vizsgálata a biztosítók és az önkormányzatok hatásköre, de a bútorok, ruhák, tűzhely és elektromos berendezések pótlására sokszor nincs fedezet, ezért a tíz éve bevezetett utalvány-rendszerrel próbálunk segíteni. A károk felmérése után a tulajdonosok utalványokat kapnak, ezekkel a közeli boltokban tudnak venni mosógépet, hűtőt, tűzhelyet, kádat. Általában azt kérjük, hogy energiatakarékos termékeket válasszanak, luxuscikkeket nem vásárolhatnak.

A nem romlandó élelmiszereket dobozolják a segélyszervezet munkatársai

Nemzeti Segélyvonalon (1752) hívásonként 250 forintot juttathatunk az árvízkárosultaknak. (Ebből pár forint a kapcsolási díj csupán.)

– A banki átutalásokból és a telefonhívásokból származó pénzt az ország öt legnagyobb és legmegbízhatóbb karitatív szervezetén keresztül juttatjuk a károsultakhoz – mondja Iklódi András, a segélyvonal alapítója. – Ezek: a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Katolikus Karitász, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, és a Magyar Baptista Szeretetszolgálat. Ők felkészültek, segítőkkel rendelkeznek, és vezetőik tagjai az alapítványunk kuratóriumának. Ráadásul egymással együtt tudnak működni, ami az eredményesség egyik kulcsa.

Akik kapják:

Szendrő a médiában kevesebbet szereplő, de súlyos árvízkárokat elszenvedett települések közé tartozik. Szaniszló János polgármester összességében elégedett a segítséggel.

– Az adományozók és az önkéntesek mindig megkérdezték, mire lenne szükségünk. Kezdetben jöttek a tartós élelmiszerek és az ivóvíz, majd a fertőtlenítő- és tisztítószerek, most pedig a használati eszközök, bútorok, ruhanemű. Nagy számban kaptunk adományt magánemberektől és cégektől, ezek közül néhányan közvetlenül egy-egy családot támogattak, a mi javaslataink alapján. Volt olyan budapesti kerület is, akik négy millió forintot ajánlottak fel. Szentendre árvízi testvérvárosának fogadta Szendrőt, ők pénzadományt és egy egész kamionnyi bútort, használati eszközt küldtek, ezen kívül jótékonysági koncertet szerveznek a javunkra augusztusban. Sok önkormányzat segített táborozási lehetőséggel, jelenleg 12 helyen kapnak teljes ellátást az érintett szendrői gyerekek. A csopaki önkormányzat felajánlotta, hogy három évig biztosítja ezt a lehetőséget. A kereskedelmi cégek elsősorban saját termékeiket, például tisztítószereket, építőanyagokat adtak. Mivel a lakhatatlanná vált házak tulajdonosai kormányzati segítséget kapnak, az építőanyagokat a rászorultság elve alapján a többiek között osztjuk szét. A sérült ingatlanok fele éppen a tulajdonosok anyagi helyzete miatt nem volt biztosítva, szerintünk nem lehet az amúgy is nehéz helyzetű – munkanélküli vagy idős – embereket még tovább sújtani! A legnagyobb gondot a tárolóhely hiánya és az adományosztás megszervezése okozta. Az előbbiben helyi vállalkozások segítettek, az utóbbiban viszont egyedül a Vöröskereszt vett részt, egyetlen alkalommal – a többit saját szervezésben és önkéntes munkával magunk oldottuk meg.