A magyar honanyák szégyenlősebbek, mint cseh kollégáik

Szerepelne hasonló kiadványban?

Bartos Mónika

B. M.: Az ilyesminek több a kára, mint a haszna. A fényképek megjelenése után egy képviselőnő többé nem hiteles politikus, ezentúl nem arra figyelnek, amit mond – évek múltán is a róla készült fotóról beszél majd mindenki.

L. K.: Nem találok kivetnivalót a dologban, feltéve, hogy a fényképek nem közhelyesek, és a nők nincsenek rajta tipikus, női szerepkörökbe szorítva. A nőiesség hangsúlyozása fontos – a parlamenten belül és kívül is.

SZ. T.: Mérhetetlenül károsnak tartom a kezdeményezést, ugyanis pontosan azokat a sztereotípiákat erősíti a nőkkel, a női közszereplőkkel szemben, amelyek ellen mi az LMP képviselőcsoportjában küzdünk. A nőknek nem a nőiség külső jegyeivel kell kitűnniük munkájuk során, hanem azzal, hogy hitelesen képviselik azokat az ügyeket, amelyek a nőket, gyerekeket, családokat alapvetően érintik.

Fontos-e a képviselők neme?

B. M.: A politikában is fontos a női szem. A világot két pillérre – férfi és nő – teremtették, ha nincs meg az összhang, a rendszer nem működik. Ezért fontos, hogy minél több hölgy vállaljon közéleti szerepet Magyarországon is.

L. K.: Az Európai Parlamentben sokkal több a nő – az arány sosem süllyed 30 százalék alá, itthon ez a 10-et verdesi. Talán azért, mert a nők kint „kevesebb vizet zavarnak”; aki karriert akar csinálni, itthon marad.

SZ. T.: A svéd parlamentben jó ideje közel 50% a nők aránya, és lám: szociális kérdésekben Svédország messze megelőzi a többi európai országot. Sajnos Magyarországon ez az arány kevesebb mint 10 százalék, ráadásul a női képviselők száma csökkent az előző ciklushoz képest.

Lenka Andrysova cseh politikus is szerepel a naptárban

Milyen nőnek lenni a politikában?

B. M.: Tetszik, nem tetszik, a politika a férfiak világa. A férfiak más eszközrendszert használnak, másként oldanak meg feladatokat, mint a nők, ez természetes. Ha egy nő a politikában „férfiként” akar érvényesülni, eleve kudarcra van ítélve. Nőként kell részt vennünk a közéletben.

L. K.: Ebben a férfiasnak tartott – és sok szempontból valóban férfias – szakmában ne adjuk fel a nőiességünket! A versengésre, hierarchiára épülő, férfiak által meghatározott szabályrendszerben fontos a nő szerepe. Épp e témában írom Brüsszelben játszódó új regényemet, a Mandarinok magányát.

SZ. T.: Nem kell megtagadni, hogy nők vagyunk, de nem erre apellálva kell kivívni bárki figyelmét, tiszteletét.

Hogy működnek a nemi szerepek a Parlamentben?

B. M.: Férfi képviselőtársaink nagyon udvariasak és előzékenyek velünk. Persze egy vita során ki kell mondani az eltérő véleményeket is, és néha nem lehet árnyaltan fogalmazni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy személyében meg kell sérteni a másikat, legyen az nő vagy férfi.

L. K.: Az Európai Parlamentben a viták igen kulturáltan zajlanak, egyedül a szakmaiság számít. Ugyanakkor nem mondanám, hogy finomabbak lennénk: a nők legalább olyan harciasak, mint a férfiak. Az udvariasság és a kulturáltság Brüsszelben alapkövetelmény.

SZ. T.: Találkoztam már túlzottan előzékeny képviselővel, de olyannal is, aki ki akarta tiltani a nőket a parlamentből. Ez igaz mind a folyosói, mind az ülésteremben zajló beszélgetésekre, vitákra. Egyébként a férfi képviselők többsége politikusként, szakpolitikusként bánik velünk.

Lendvai Katalin

Szabó Tímea

Mit vehet föl egy képviselő?

B. M.: Szerintem nagyon fontos, hogy egy hölgy nőiesen öltözködjön a Parlamentben. Én néhány hónapja vagyok országgyűlési képviselő, azóta egyszer sem vettem fel nadrágot az ülésnapokon. Nem akarok férfiasodni, és ezt az öltözködésemmel is ki akarom fejezni. A Parlamenten kívül persze egészen másképp öltözöm: elég mozgékony vagyok, általában kerékpárral járok munkába. Így előnyben részesítem a kényelmes nadrágot, a pólót és a sportcipőt.

L. K.: Fontosnak tartom, hogy öltözetünk tükrözze személyiségünket, akár munkában vagyunk, akár otthon. A külső a „public image”, a nyilvános kép része, hiába tagadják sokan. A határozottabb megjelenésű, magasabb férfi gyorsabban jut felfelé a ranglétrán. Nekem tetszett az EP fekete-fehér eleganciája, de az „egyentől” elütő, színes, vidám ruháimban mindig is kakukktojás maradtam Brüsszelben.

SZ. T.: Ha egy férfi öltözködhet férfiasan, és az nem sportszerűtlen, akkor miért lenne az, ha mi nem tagadjuk meg női mivoltunkat? A Parlamentben nyilván elegánsabban öltözöm, mint a magánéletben, bár ez inkább a magas sarkú cipőkre vonatkozik. A Parlamentben is csak olyan ruhát veszek fel, amelyben jól érzem magam. A hétköznapokban szeretem a lezser, de nőies öltözéket, a sokszínűséget. Alkalmazkodom az alkalomhoz, legyen az játszótéri homokozás a kisfiammal, biciklizés vagy éppen kávézás a barátokkal.