Ajándékozási herecehurca, hova lett az illeték?

A köznapi és a jogi értelemben vett ajándékozás között talán úgy a legegyszerűbb meghatározni a különbséget, hogy előbbinél a címzettnek meglepetés, hogy mit kap, utóbbinál viszont egyáltalán nem. A kérdés nyilván nem a karácsonyi ajándékozásra vonatkozik, essünk túl tehát a jogi formulán: egy ajándékozási szerződés keretében az egyik fél saját vagyona terhére juttat a másiknak vagyoni előnyt. Leggyakrabban családon belüli vagyonjutattásról van szó, az ajándékozás tárgya ingóság, ingatlan, vagy egyéb vagyoni értékű jog (például haszonélvezet) lehet. Amint aláírták a szerződést az ajándékozásról, az ajándékozó köteles teljesíteni a vagyonelem átadását, és csak kevés, pontosan szabályzott esetben hátrálhat ki a teljesítésből.

Ajándékért nem szokás fizetni

Az ajándékozás alapesetben illetékfizetési kötelezettséget von maga után, idén július elsejétől azonban kedvező változás állt be, már ami a szülő-gyermek viszonylatban történő ajándékozást illeti. Az egyenes ági rokonok közti vagyonmozgás esetére teljesen eltörölték az illetékfizetési kötelezettséget, vagyis mostantól egy autót, vagy egy lakást is plusz kiadás nélkül ajándékozhat egy anyuka, vagy egy nagymama a gyerekének, vagy unokájának. Az egyenes ági kifejezést azonban nem szabad összekeverni a vér szerintivel, mivel az tágabb jelentésű. Az illetékmentesség tehát rögtön nem vonatkozik már a testvérnek történő ajándékozásra sem. Nekik kedvezményes mértékű az illeték. Érdemes megnézni az erről szóló táblázatot, az illeték nagysága ugyanis függ az ajándék tárgyától, az ajándékozó és az ajándékozott közötti rokoni kapcsolattól, valamint az ajándékozott vagyontárgy értékétől is.