A hír: Száz euróval bírságolja a köztéren elhangzó csúnya beszédet a piemonti Varallo Sesia polgármestere
A Vercelli melletti hét és fél ezres kisváros első embere azt még nem hozta az itt élők tudomására, hogy milyen kifejezés számít büntethető káromkodásnak, és milyen fokozatok szerint szabják majd ki a bírságot. Az Északi Liga politikusa, Gianluca Buonanno csak annyit szögezett le rendeletében, hogy maximum száz eurót szab ki a csúnyán beszélőkre. Az erről szóló jegyzőkönyvet a városi rendőrök veszik majd fel.
„Intézkednem kellett, túl gyakorivá vált az utcai káromkodás. Varallo lakosai nem felejthetik, hogy a felettük magasodó hegyet szentnek nevezik!” – magyarázta az erkölcsi szigort a polgármester. Olaszországban egyelőre nincsen hír arról, miként fogadták Varallóban azt, hogy mostantól kezdve a lakásból kilépve féken kell tartaniuk indulataikat.
Buonanno nem először hívja fel magára a figyelmet inkább vitát kiváltó, mint elismerést arató döntéseivel. Például önkormányzatának egészségügyi fejlesztése érdekében Piemonte tartományi székháza előtt úgy tiltakozott, hogy egy kórházi ágyon feszíttette magát keresztre. Saját városában tömeges diétát indított a szerinte túlsúlyos lakosok fogyasztására. Nyereménnyel buzdította a diétázó varallóiakat. Aki egy kilogrammnál többet tudott fogyni, háztartási gépet kapott ajándékba. Tavaly nyáron Buonanno a muzulmán vallású nőknek megtiltotta az arcot és testet elfedő burka, burkini és nikáb viseletét. Varallóban táblák hirdették, hogy a város iszlámmentes. Buonanno ötlete volt az életnagyságú, keménypapírból kivágott rendőrök felállítása Varallo utcáin a KRESZ betartatására. Az a járművezető, aki Varallóban szabálysértést követ el, és itt fizeti ki a bírságot, egy csésze kávét és egy kaparós sorsjegyet kap ajándékba. A polgármester Benito Mussoliniről, az autóversenyző Ayrton Sennáról és egy olasz televíziós műsorról nevezett el utcát. Mosdócsapreklámban szerepelt, és városát a világrekordok közé is beírta: Buonanno találta ki, hogy Varallóban készítsék el a világ legnagyobb szalámiját.
Különvélemény Winkler Nórától
Tulajdonképpen mikor elkezdtem olvasni a hírt, annyira tetszett. Mert lehet, hogy konzervatív, antiliberális stb., de nekem semmi bajom azzal, ha nemcsak azt büntetik, aki az utcán hagyja a kutyája után a barna kis tekervényeket, hanem ugyanilyen szennyezőnek tartja, ha valami agresszív, bántó szöveggel feleslegesen teleordítja a közteret. És ha a hasonlatnál maradunk kicsit – az egyiknél világos, hogy miért nem szeretjük, mert rossz szaga van, nem akarnánk belelépni, se azt, hogy a gyerekeink belemásszanak, a másiknál nem ennyire egyértelmű, hogy mennyire pusztító. Pedig szerintem nagyon az.
Ha az utcán elsétálok egy csapat ember mellett, akik – valami frusztrációt oldva – fröcsögve, káromkodva sztoriznak, de már rutinszerűen, nem első dühükben, hanem megszokásból, akkor mindig azt érzem, hogy ez lehúzza azt az egész szakaszt, valahogy bekoszolja, elrontja, lerántja. Szóval eddig olvasva a polgármestert, még tetszett, bár ott gyanús lett, hogy a szent hegyre hivatkozik, mert nem kell ehhez szent hegy, elég egy sima járda, unalmas domb, béna gödör, hogy ne legyen már annyi agresszió.
 Katt ide, ha Winkler Nóra korábbi különvéleményeit is elolvasnád! |
A diéta megint bejött, meg az, hogy ösztönzésképpen ajándékokat osztogat, mert szólhatna pusztán az egészségről, az embereiért felelős vezetőről, aki tudja, jót tesz mindenkivel, akinek kedvet csinál, hogy normál testsúlyát visszanyerje. Az iszlámmentes táblák elhelyezése civilizálatlan, a keresztre feszített tiltakozás az egészségügyért pedig öncélúnak tűnik, meg mire ideértem, sok is kezdett lenne Gianluca Buonannóból, aki inkább tűnik egy divatblog flash mob aktivistájának, mint megfontolt politikusnak. De aztán eszembe jutott egy film, amit Bázelban láttam júniusban.
Ide eredetileg egy művészeti vásár miatt utaztam, de négy nap után már nem tudtam több kortárs művet befogadni, így hát elmentünk moziba, és megnéztük a Videocracy című, dokumentum jellegű filmet, ami párhuzamosan és összefüggéseiben mutatja Berlusconi hatalomra jutását, hatalomgyakorlatát, és azt, milyen szerepet szán az olasz televíziózás a nőknek. Sokat értettem meg ebből az olasz néplélekről, és ez arra is magyarázatot ad, miért nevez el egy politikus utcát egy autóversenyzőről, de ami még abszurdabb, egy televíziós műsorról.
Nem mintha összeférhetetlenségből ne látnánk idehaza is sokat, durvákat is, de – még ha játékosabb is – vérfagyasztó, hogy politikai pozícióban valaki hideg és meleg vizes csapokat, zuhanyrózsákat, illetőleg gégecsöveket mutogasson reklámfilmekben. A Guinness-rekord teszi igazán kerekké a történetet és a jellemrajzot. A legbárgyúbb dolognak tartom a medence méretű üstökben kifőzött gulyáslevest, a város főterén végigtekergő óriásszendvicset, az egyszerre csókolózó hatezer párt, illetve a legtöbb egymásra rakott létrán álló valaha volt legtöbb mosolygó embert.
Megnéztem Gianlucát a Facebookon, alig háromezren kedvelik. Pedig a nevében a buon, szókapcsolatokban mint jelző jó dolgokat jelent, úriszobát, ínyencséget, jókor érkezést. Egy van köztük, ami nem pozitív, vicces módon, ez a buon, ha a lana mellé kerül, csirkefogó, gazfickó lesz belőle.
