Domborodjon vagy ne – bankkártyák előnyei és hátrányai

Nem. Jókora kavarodás van bankkártya-ügyben, már csak azért is, mert külföldön sok helyen valóban az összes bankkártyát hitelkártyának hívják. A lényeg, hogy a bankkártya a legtágabb fogalom. Azon belül vannak a betéti kártyák és a hitelkártyák. Előbbieknél a saját pénzünket költjük, és addig nyújtózkodhatunk, amíg a kártya mögött álló folyószámlánk egyenlege elér.

A takarón túl

A hitelkártyák mögött nincs folyószámla, itt a bank által biztosított hitelkeret terhére költünk, aztán ha határidőre visszatöltjük egyenlegünket, akkor kamatmentesen használtuk a bank pénzét, ha pedig nem, akkor fizethetjük a nem is csekély kamatot. Egy másik, felhasználhatósággal összefüggő csoportosítás az, hogy dombornyomott, vagy elektronikus egy kártya. (A hitelkártyák szinte kizárólag domborok.) Korábban komoly különbség volt e tekintetben, mivel a kőkorszaki, vasalónak is becézett kártyalehúzókkal csak a dombornyomott kártyákat lehetett használni. Ma már az elfogadóhelyek döntő többsége online összeköttetésben áll a bankkal (még azok is, melyekkel asztalunknál fizetünk egy étteremben), így szinte mindenhol tudunk fizetni a nem dombor, csak elektronikus környezetben használható kártyákkal.

Ahol a „dombor” fontos

Viszont van néhány terület, ahol továbbra is ragaszkodnak a domborokhoz, például autóbérlésnél, vagy szállodai kaucióknál. Online fizetni is csak a domborok egy részével lehet, de van olyan kereskedő, aki egyáltalán nem fogadja el őket. A domborokhoz egyéb szolgáltatások is kapcsolódhatnak (például utasbiztosítás) és pótlásuk is elvesztésük esetén könnyebb „mentőkészpénzhez” jutni. Nem könnyű tehát eldönteni, hogy az olcsóbb elektronikus, vagy a drágább dombor kártyát igényeljük – ez elsősorban a várható használati szokásoktól függ.