Az 5 legrosszabb sztármunkahely

J. K. Rowling: Titkárnő volt egy civil szervezetnél

Harry Potter szülőanyja az írásban is ugyanazt élvezi mint a tanításban: hogy játszhat az angol nyelvvel.

Sokféle történet kering arról, hogy a Harry Potter regényfolyam megírása előtt milyen szegény volt Anglia jelenleg leggazdagabb asszonya. Az igazság azonban az, hogy bár Rowling valóban nem kedvelte munkahelyeit, csak sereghajtó lehet a legrosszabb sztármunkahelyek listáján. Rowling két helyen dolgozott a sikerei előtt: volt titkárnő egy civil szervezetnél Londonban.

„Unalmas, monoton munka volt. Nem kaptam túl nagy fizetést, de értékeltem, hogy szabadidőmben azt gépeltem az irodai írógépemen, amit csak akartam.” – mesélte Rowling egy interjúban, ahol azt is elárulta, akkoriban már a Harry Potter vázlatait írogatta szabadidejében.

Nem sokkal ezután Portugáliába költözött angolt tanítani. Itt sem vetette föl a pénz, de azért nem is volt annyira rossz sora. „Szerettem tanítani. Lenyűgöz az angol nyelv szépsége, és élveztem ezt megmutatni a tanítványaimnak. Ők nem élvezhették olyan nagyon, mert a hátam mögött csúfoltak. Ezt leszámítva jó korszak volt. Csak a regénnyel nem haladtam.”

S hogy miért gondoljuk azt, hogy J. K. Rowling éhezett, amikor megírta a Harry Pottert? Mert valóban éhezett, igaz akkor épp munkanélküli segélyen élt, így jutott ideje az írásra…

Jennifer Aniston: Borravalóból élt pincérnőként

Emlékeznek még? A Jóbarátokban állandó humorforrás volt, hogy Rachel mennyire alkalmatlan pincérnőnek. Pedig az őt alakító Jennifer Aniston valójában a világ egyik legjobb pincérnője volt, mielőtt felfedezte a szórakoztató ipar. „Ha Hollywoodba költözöl ismeretlen színésznőként, és nem akarsz éhen halni, nem sok lehetőséged van. Pincérnőnek kell állnod” – emlékezett nemrég Jennifer. Persze a vendéglátói pari karriert sem adják könnyen, a színésznő évekig volt mosogatólány egy étteremben, mire megkaphatta a sokkal jobban fizető pincérnői munkát.

“Számomra vonzó egy férfiban, ha bőkezű borravalót ad.”

„Nem lehettem olyan ügyetlen, mint Rachel a sorozatban. Hiszen ott, ahol dolgoztam annyira alacsony fizetésünk volt, hogy a borravalóból kellett megélni. Sok színésznő garasoskodik az éttermekben, én nem ilyen vagyok. Tudom, milyen kemény munka a vendéglátózás. Nemcsak én adok mindig vaskos borravalót, de nem is randizom olyan férfival, aki filléreskedik, vagy tiszteletlenül bánik a pincérekkel!”

Cindy Crawford: mezőgazdasági kisegítő munkát végzett

A szupermodell ma is gyakran jár Illioisban, bár már nem kell mezőgaz- dasági munkát végeznie

A világ legszebb asszonyai között tartják számon a negyvennégy évesen is gyönyörű Cindy Crawfordot. Ma már dollármilliókat keres pár órás fotózásokkal, saját cipőkollekciója nálunk is kapható, ráadásul elérhető áron. Hogy miért nem méregdrága topánokat tervez a szupermodell?

Nagyon egyszerű. Sohasem felejtette el, honnan indult: egy illinois-i kukoricaföldről. A szépasszony első munkája még kamaszkorában, mezőgazdasági kisegítő feladatok ellátása volt. „Ne szépítsük, kukoricát szedtem a déli hőségben” – mondta nevetve egy tévéműsorban.

„Tudom, ma már minden sztárnak kötelező az életrajzába egy mondat arról, hogy milyen szegény volt a családja.

De higgyék el, én nem azért mesélem ezt el, hogy az amerikai álom mítoszát erősítsem, mi tényleg rettenetesen szegények voltunk. Nekem és a nővéremnek el kellett mennünk kukoricát bugázni.

Azaz letörni a csöveket, amiket a kombájn fennhagyott a száron. Hőség volt és por. Ekkor határoztam el, hogy egyszer egyetemi tanár leszek, mert az egy szép, tiszta munka.” S ha a sztárnak ez a vágya nem is teljesülhetett, az igen, hogy ne csak egy farmere legyen, hanem kettő. Gardróbjában legalább 200 különböző farmernadrág várja, hogy rájuk kerüljön a sor.

Sting: a rossz munkahelyek halmozója

Gordon Matthew Summer, azaz Sting szerencsére nem lett se jegyellenőr, se adóellenőr

Az angol zenész három olyan helyen is dolgozott, ahova ellenségeit sem küldené el. Az érettségi után a fiatal Sting még Gordon Matthew Sumnerként nem rock koncertetekkel, hanem jegyellenőrként kereste a pénzt. Jellegzetes érces hangjával a newcastle-i helyi járatok utasait szólította fel jegyük, bérletük bemutatására. „Hogy büntettem-e? Nem is emlékszem, csak arra, hogy borzalmas volt az a munka. Untam, és szégyelltem magam” – emlékezett Sting egy interjúban. Úgy érezte, alkalmatlan mások ellenőrzésére, így hát felmondott és kubikos lett építkezéseken. „Sajnos a legrosszabb időben váltottam. Télen a fagyos földben kellett ásnunk.

De ennél is rosszabb volt, hogy senkivel sem lehetett beszélgetni. Engem akkoriban már csak a zene foglalkoztatott, az új együttesek, a többieket meg csak a csajok és a pia.” Végül Sting harmadik polgári próbálkozása a helyi adóhivatalban volt, ahol kifutófiúként alkalmazták. „Itt akár a karrierem is elindulhatott volna, ha érdekel a papírmunka. Lehettem volna könyvelő, de az az igazság, hogy irtózom a számoktól és a bürokráciától. Ma is.

Emiatt csak olyan jótékonysági alapítványt támogatok, ahol tudom, hogy kevés irodistát alkalmaznak.” Stingnek az adóhivatal után már nemigen kellett rendszeres polgári foglalkozás, mert beszállt a Police nevű zenekarba. A többi rocktörténelem…