Kis mellű nőktől gyűjt kampánypénzt a politikus

A hír: Gustavo Rojas – aki egy jelenleg ellenzékben lévő párt embere – megnyugtatta a tombola résztvevőit, hogy a műtétet nem ő fogja végezni – adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap. A politikus magát a tombolát teljesen szokványos finanszírozási módnak minősítette.
Venezuelában a lakosság nagy része fontosnak tartja a vonzó külsőt, emiatt széles körben elterjedtek a szépészeti műtétek, élükön a mellnagyobbítással. A latin-amerikai ország hajadonjai jól szerepelnek a nemzetközi szépségversenyeken is. A parlamenti választást szeptember 26-án rendezik.

Különvélemény Winkler Nórától
Panem et circenses! A rómaiak óta tudjuk, sikeres politikusnak a kenyérre és a cirkuszi játékokra érdemes koncentrálnia. Ha e kettőt biztosítja a népének, akkor az jóllakva és szórakoztatva bámészkodik, nem fog a politika visszásságain moralizálni, elégedetten elvan. Gustavo Rojas politikusként még nem ért célba, de ismerve a közeget, akihez szól, és akikre épít, ő is olyan akar adni a népnek, amire az vevő. Női támogatói köre a kenyeret lehet, hogy már rég kiűzte az étrendjéből, a cirkuszt mint szórakozást pedig kiváltja, ha ő maga feltűnő domborulatokkal és ruhákban korzózhat, szóval az ötlete működik. Ez még csak a pénzszerzés fázisa, a választási kampányhoz kellő keret összeszedése. Mindössze 1500 forint a tombolajegy, a fődíj vonzó kell hogy legyen. Olyasmi, amire sokan vágyakoznak.

A 28 millió lakosú Venezuelában rengeteg szépészeti műtétet végeznek, ezen belül is évente 30 000 mellnagyobbítót. A nemzetközi szépségversenyeken Venezuela feltűnően jól teljesít, egymás után kétszer is ő adott királynőt a világnak. Ez persze nem csak szerencse: komoly ipar dolgozik jó adottságú lányok megkeresésén, kinevelésén, tökéletesítésén. Osmel Sousa, a félig kubai származású egykori reklámügynökségi illusztrátor a nagy mágus a szépségversenyek mögött. Munkaköri ártalomnak nevezi a tökéletes szépség mániáját, megszokta, hogy az apróbb hibákat Photoshoppal javítja, így a lányokat is ráveszi a többhetes betanítótábor végén, feküdjenek kés alá. Ezek a gyönyörű nők később nemzeti hősökké válnak: reklámkampányokban szerepelnek, tévéműsorokban nézik millióan őket; olyan is volt, aki politikusként elindult, de Hugo Chávez végül jobban szerepelt. Legutóbb egy tévéműsorban a felsorakozott lányokat bélszínfalatkáknak nevezte az elbűvölt férfi műsorvezető, és mikor rákérdeztek, szerinte jó-e, hogy egy darab húshoz hasonlítja őket, az őszintén kérdezett vissza: minek is nevezhetné őket?

Winkler Nóra összes korábbi különvéleménye itt olvasható!

Rojas ötlete tehát abszolút ül – egyrészt, mert hasonló tombolajátékokon tévéket, háztartási gépeket sorsolnak, van, akinek ez teszik, másnak nem, hát ez pont ugyanilyen. Annyiban persze más – és Rojas ismertté tétele szempontjából sokkal jobb is –, hogy egy elöltöltős mosógéppel vagy egy négyfázisú húsdarálóval fődíjazott tombola híre nem megy körbe a világon. Másfelől azért ül, mert Venezuela nagyon macsó ország, a fenti történetekből kirajzolódó értékrenddel, ahol két zacskó szilikon pont olyan természetes szükséglet, mint egy mosógép. Kár, hogy nincs női induló a választáson, aki – mondjuk – péniszimplantátummal kampányolna, vagy lenne egy nagyobb akciója sörhasműtétekre, s követhetnénk tetszési indexének alakulását.