Az élet az új Corsával olcsóbb, mint nélküle. Tényleg. Csak azt a pár milliós beruházási küszöböt kell megugrani.
Az új Opel Corsa Ecoflex 3,8 l/100 km fogyasztással hirdeti magát. Ezt ugyan nem sikerült elérnem, de egy kevésbé előkelő, ám még mindig menő 4,8-ast produkáltam a négy nap végére. Ebben volt minden: belvárosi dugó, haladós M7, bedugult M7, balatoni dombocskák, hegyi kaptató, bevásárlókörút.
MÁV vs. Ecoflex
Egy Budapest-Siófok táv a Magyar Államvasutak szolgáltatásainak igénybevételével, IC pótjeggyel együtt 2520 Ft. Még hozzájön néhány, mondjuk kettő BKV jegy, és a siófoki állomástól egy kis séta, vagy taxi a szállásig, vagy a partig. De az utóbbit nagyvonalúan felejtsük is el.
Így ez összesen 3260 Forint. De mégis, ki utazik le egyedül a Balatonra? Így ez két felnőtt személy esetén pont a duplája, azaz 6520 Ft.
Az új Opel Astra Ecoflex-szel, 1.3-as dízelmotorral mindez persze kevesebb. Tényleg. És amint látszik, nem is dobtam be az öteniselférnekakocsiban kártyát a biztos siker érdekében. Az autó oldalán meghirdetett 3,8-as fogyasztással eleve nem mertem számolni. Így az előkalkulációhoz belőttem egy 4,5 literes fogyasztást, mely 120 kilométerre éppen 5,4 liter. (És négy és fél literből tényleg kényelmesen eljár a dízel Corsa.)
Ennek ára 314 Forintos literenkénti árral számolva 1696 Forint, amihez a négynapos autópálya matrica 1530 Ft, tehát a kis kiruccanás ára 1-5 fő esetén 3326 pénz. Ha mégis egyedül utazik a delikvens, ugyan majdnem egy százassal drágább a vasútnál a kocsis móka, de itt legalább felszabadultan lehet üvölteni, hogy “Nekem már nem kell semmi!!!
És a gurulós bőröndöt sem kell a vonat lépcsőjén lecibálni, miközben a röplabdával egyensúlyozol a fejeden. Na, megéri. (A szintén nem olcsó IDŐ tényezővel is számolni kell, hiszen kocsival a Balaton M7-től függően 1-1.5 óra, vonattal sztrájktól, felsővezeték szakadástól, nemzetközi állapotoktól függően 1óra 45 perc-fektetett nyolcas. )
Mosoly minden tankoláskor
Az első napon volt egy kis swiftes érzés bennem a sok kuplungolástól, de a hét végére teljesen elvarázsolt a Corsa. Egy tele tank tízezerből szinte megvan, és ez több mint 700 kilométerre elég. Ez szerintem már önmagában elég a szerelemre. De van még.
Minden kihasználható helyen praktikus tárolórekesz található, így végre kényelmes helyet találtam a telefonomnak is. A kisautóban 5 pohártartó is van, bár ebből 4 elöl, hátulra csak egy jutott, középen. Ez okozhat egy kis feszültséget, de számít az?
Elbénázták a kalaptartót
A parkolást a tesztautóban hátsó radar is segítette, bár a kamera és a kistévé kimaradt, így csak a kamionos pittyegés után tud menni az ember, ha már a tükörből feladta. Az autó egyébként nem túl nagy, de ez nem jár együtt azzal, hogy kényelmetlen is volna. Sőt, magam mögött is pompásan elfértem, még ha ez a szituáció ebben a mi 3+1 dimenziós univerzumunkban mostanában nem fog előfordulni.
A csomagtartóban a látszat ellenére három kabinbőrönd is elfér, és ezek fölé is lehet tömködni mindenféle szemetet. Egy gond viszont mégiscsak van. A kalaptartót nem gondolták végig.
Az ugyanis totál üres állapotában is képes bármikor, indoklás nélkül kiugrani a helyéből és utazás közben édesen himbálózni a hátsó ablak előtt.
MINTHA HANGOS LENNE!
És ha már a meggondolatlanság került szóba: nem mehetek el csendben a motor mellett. Ez például azért sem lehetséges, mert akkora hangja van, mint egy traktornak, vagy egy falusi nagyapák-féle prüttyögőnek. Nehéz túlkiabálni.
Az 1.3-as dízelmotor igyekszik mindenkinek a tudtára adni, hogy ott van. Ezt természetesen belül is tisztán hallani, és igen mókás, amikor felmordul a pirosnál és te méltóságteljesen megindulsz és felgyorsulsz egészen 15-ig az első váltásig.
Tehát egy pöppet nagyobb a hangja, mint bárminek.
Természetesen ennek ellenére az autó megy rendesen, nem kell a külső sávba száműznöd magad, csak számolni kell az esetleges határértéken felüli hanghatásokkal is.
Talán ennek kompenzálására kaptam tempomatot is, bár nem túl kényelmes bekapcsolni. Az indexkar végét kell tekergetni, teljesen kitekeredett kézzel.
