Ha valami definíció-szerűséget keresünk az adósságspirálra, akkor a lényeg talán úgy foglalható össze, hogy a meglevő hitelek újabb és újabb, és egyre nagyobb összegű hitelekkel történő „kiváltásáról” van szó. A lényeg az, hogy az adós nem tudja fizetni a hitelét, és a törlesztéshez egy másik hitelt vesz fel. De a tartozás ezzel egyre csak nő, ami a kamatterhet is tovább emeli, és ha a jövedelemben nem következik be érdemleges pozitív változás, az adós képtelen arra, hogy hitelterhét csökkenteni kezdje.
A legegyszerűbb példa, hogy valaki felvesz egy kis hitelt például lakásfelújításra. Közben megbetegszik, esetleg kényszerszabira küldik. Tök mindegy, lényeg, hogy a jövedelem hirtelen nem teszi lehetővé azt, hogy a megélhetési költségek mellett a hitelt is törlessze. Ilyenkor célszerű visszafogni a havi kiadásokat, de valahol érthető, ha valaki úgy gondolja: nem éhezhet a gyerek, ez biztos csak egy ideiglenes állapot, vegyünk fel egy másik hitelt, s majd abból törlesszük a régit. Ha később tényleg nőnek a bevételek, lehet, hogy mindkét hitel szépen kipörög, de sajnos gyakoribb, hogy csak az adóssághegy kezd el nőni, a következő hónapban a törlesztés összege jóval nagyobb lesz. A hitelspirálból nagyon nehéz a kitörés. Az viszont egyértelmű, hogy mi a legfontosabb alapfeltétele a kimászásnak: az akarat. Hinni kell benne, hogy sikerülhet, sőt tenni is kell érte. A létező legrosszabb döntés sodródni az árral, s beletörődni a sorsunkba.
A bank senkit sem ment meg
Arra semmiképp sem érdemes várni, hogy a bank jókedvében megkegyelmez, de az joggal remélhető, hogy ha időben jelezzük problémánkat, akkor könnyítést ad például futamidő kitolás, vagy néhány hónapos törlesztési szünet formájában. Ez a lélegzetvételnyi idő lehetőséget adhat arra, hogy rendezzük sorainkat, átgondoljuk, hogy mennyire lehet „éhezés nélkül” leszorítani a havi kiadásokat, s bevételi-kiadási tervet tudunk csinálni a következő időszakra. Akár ad a bank lélegzetvételnyi szünetet, akár nem, mindenképp érdemes egy kört futni hitelcsere ügyben. Elképzelhető, hogy van olyan ajánlat a piacon, mellyel kedvezőbb kondíciójúra válthatjuk tartozásunkat. Az óvatosság azonban nagyon fontos, a hitelügynökök a saját jutalékukra hajtva hajlamosak akkor is váltásra rábeszélni az embereket, ha az az adósoknak alapvetően nem éri meg. A pontos törlesztés érdekében érdemes lehet eladni is bizonyos ingóságokat – persze sok ilyentől nagyon nehéz megválni, de ha ez segíti a kimászást a csapdából, akkor megéri. Minden pillanatban abból kell kiindulni, hogy aki kijut a csapdából, az hamarosan normális életet élhet, aki viszont beletörődőn sodródni kezd az árral, annak lehet, hogy semmije se marad, és egy élet munkája vész kárba.
