A magyar nyugdíjrendszer kialakulását és működését sokáig lehetne taglalni, de a lényeg az, hogy senki nem tőzsdézte el senkinek a pénzét. A magánnyugdíjpénztárak sokáig döntően a tuti biztonságos állampapírokban fialtatták a befizetők pénzét, de három éve született egy olyan módosítás, hogy életkortól függően 3 különböző portfóliót kell erre a célra létrehozni. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatták, hogy hosszú távon növeli a hozamot, vagyis a majdani nyugdíj értékét az, ha több részvény kerül a portfólióba, mint korábban. Ezért a nyugdíjtól távol levők pénzének a korábbinál jóval nagyobb részét kezdték el a pénztárak részvényekbe fektetni. Szerencsétlen módon épp a részvényarány emelése után ütött be a válság, a részvények nagyot estek, ez pedig hazavágta a pénztárak 2008-as hozamát.
Gyászos jövő?
Tavaly azonban ennek nagy részét visszahozták és úgy tűnik, az idei hozamok is jók lesznek. A pénztárak hozamait nem is szabad 10 éves időtáv alatt értékelni, ha pedig ezt vizsgáljuk, nagyjából azt látjuk, hogy átlagosan nem sokkal tudták túlteljesíteni az inflációt, sőt sok pénztár nem is érte azt el. Ez valóban gyászos, hiszen könnyű kiszámolni, hogy az egyszeri előtakarékoskodó jobban járt volna, ha mezei bankbetétbe hordja a pénzét. A magánkasszák igen magas költségekkel dolgoznak, ezért aztán rájuk fér a komoly kritika. Arról azonban szó sincs, hogy ide elhelyezett pénzük elveszhet a leendő nyugdíjasoknak. Tevékenységüket a pénzügyi felügyelet figyeli, szigorú szabályok vonatkoznak rájuk és garancia alap is van az esetleges nemfizetésekre. Most azonban nem az eddigieknél jobb magánkasszákat akar a kormány, hanem lényegében el akarja sorvasztani őket. Jelen állás szerint úgy tűnik, hogy nem lesz kérdés, hogy érdemes-e visszalépni. Ha sokan ezt teszik, a kevesebb maradó taggal csak tovább nőnek a pénztárak költségei, csökkentve az elérhető hozamot. Noha azt nem lehet tudni, hogy az állami rendszer milyen hozamot produkál majd, a kormány tud olyan intézkedéseket hozni, hogy csak a visszalépés legyen az egyetlen jó döntés. Persze sokan nem bíznak az államban – helyesen -, nekik valószínűleg maradnak az önkéntes nyugdíjpénztárak, vagy az egyéni döntéseken alapuló nyugdíjcélú befektetések nyudgíj előtakarékossági számla, esetleg befektetési életbiztosítások segítségével. De a részletek még tisztázatlanok, pár hét múlva okosabbakat lehet majd mondani.
