A hír: Lady Gaga világhírű énekesnő sikerének elemzése lesz egy szeminárium tárgya a dél-karolinai Egyetemen.
 Az énekesnő különc kérései a vasárnapi budapesti koncertre. |
A Lady Gaga és a hírnév szociológiája című kurzust Nathieu Deflem, az egyetem szociológiai tanszékének professzora jegyzi, és azzal foglalkozik, hogy mi tehet híressé valakit napjaink társadalmában. Az ihletet – mint azt az óra címe is mutatja – a 24 éves énekesnő példája szolgáltatta.
Az előadások során különösen azokra a társadalmi szempontból fontos elemekre összpontosítanak, amelyek lehetővé tették Lady Gaga számára, hogy a popzene virágzó ikonjává váljon – magyarázta Deflem. Az oktató számos területen – így a populáris kultúra és az internet, a nemzetközi politika, vagy éppen a terrorizmus elleni harc témájában – jártas, legújabb kurzusán azonban Lady Gaga hírnevének különböző dimenzióit akarja feltérképezni az énekesnő zenéjén, videoklipjein, öltözködésén és művészi erőfeszítésein keresztül. „Különös figyelem hárul a vele kapcsolatos vállalati stratégiákra, a nyilvánosságra, a média hagyományos és modern eszközeire, rajongóira, a meleg kultúrára gyakorolt hatására, a vallási, politikai, nemi és szexuális szerepeire” – ismertette januárban kezdődő kurzusát Deflem. (MTI)
Különvélemény Peller Marianntól
Elnézve a két nagy kereskedelmi csatorna fő attrakcióit, a tehetségkutató műsorokat, elgondolkodtam, vajon mi teszi valódi, hamisítatlan csillaggá a műsorok ifjú (vagy már nem is annyira ifjú) reménységeit? Mitől lesz valaki több, jobb, különleges, „az a bizonyos valaki”? Mi adja azt a megfogalmazhatatlan, nüansznyi pluszt, ami miatt éppen rá vagyunk kíváncsiak, és nem a több száz tehetséges, de kevésbé érdekes vagy izgalmas személyiségű karakterre? Mert azt kijelenthetjük, hogy akik a döntőben vannak, mind tehetségesek és tudnak énekelni. (Az más kérdés, hogy tetszik-e nekünk vagy sem.)
Számtalan újságcikk foglalkozott az utóbbi időben azzal, hogy hogyan is működik a sztárgyártó gépezet. Kezdetnek ki kell találni a külsőségeket: ruha, haj, smink, megjelenés. Legyen minden a helyén, szinte tökéletes, vagy pont ellenkezőleg, legyen meghökkentő, váratlan, de legfőképpen jellegzetes. Mindehhez kell a érdeklődést felkeltő (és lehetőleg meg is tartó) személyiség, valamint egy történet, lehetőleg tele meglepő fordulattal, ami ilyenné formálta a személyiséget, és ezáltal sokkal eladhatóbbá teszi a sztárjelöltet.
Számomra erre a legjobb példa Király L. Norbi. Bevallom, elfogult vagyok. Bár nem első látásra, inkább első produkcióra, de beleszerettem Norbiba. Tudom, hallom én, hogy nem neki van a legjobb vagy legbársonyosabb hangja, de nem érdekel. Elképesztő módon sugárzik az a fiú, és olyan mértékben képes megbolondulni a színpadon, ami csak igen keveseknek állna annyira jól, mint neki. Ő jól eladható, a közönség zabálja ezt a különös jelenséget.
Szabó Zsófi, a Jóban Rosszban szereplője azt nyilatkozta nemrég, hogy a siker érdekében gond nélkül levetkőzik, ha az kell. Pár napja a Nyári lányokról is hasonlót olvastam (az más kérdés, hogy az édesapjuk nem engedélyezi a pucérkodást). Távol álljon tőlem, hogy bíráljam őket, de kétlem, hogy ezzel a módszerrel bárki be tudná bizonyítani, hogy milyen tehetséges színésznő, énekesnő vagy izgalmas személyiség, és a népszerűségüket sem valószínű, hogy növelnék.
Lady Gaga látszólag a semmiből lett világsztár. Valójában régóta foglalkozott a zenével, és nem is énekel (és nem mellesleg zongorázik) rosszul. Minden vágya az volt, hogy mindenki megismerje a nevét és a zenéjét. Akkor vált világszerte ismertté és elismertté, amikor különc módon, furcsán kezdett öltözködni, jellegzetes, transzvesztiket is megszégyenítő sminkjeivel és elmebeteg hajkreálmányaival mindig felhívja magára a figyelmet. Azaz kitalálta magát, vagy segítenek neki – a lényegen nem változtat. Egy biztos, a nő nem teljesen ép: láttam vele egy interjút a CNN-en, nagyon furcsa. És ez a furcsaság kell az embereknek, mert lehet utálni vagy lehet imádni; lehet szidni vagy magasztalni, de képtelenség elmenni a jelenség mellett szó nélkül. A dél-karolinai Egyetem szociológiaprofesszorának sem sikerült.
