De, abban a pillanatban, ha több millió forintunk van a bankban és jelezzük, hogy mindent elutalnánk, és a számlánkat is megszüntetnénk. Zsíros ügyfelet egyik bank sem akar veszíteni, ilyen esetben bevillanhatnak a magasabb számok. Kis összegnél, „fapados” ügyfélnél azonban ez nem működik. Az ország pénzügyi helyzete finoman szólva is necces volt 2008 végén, 2009 elején, de betétesi szempontból az volt a kánaán.
A bankoknak szinte bármi áron forrásra volt szükségük, igen magas kamatokkal csábították magukhoz a lakossági pénzeket.
Noha a két számjegyű kamat mindenhol jellemző volt, a bankok már akkoriban is többet fizettek a frissen érkezett pénzekre, az új ügyfeleknek. Az ügyesek és ráérősök körbejáratták a pénzt a bankok között, mindig új ügyfélként érkeztek, és így értek el kiemelkedően jó kamatot. Ma más világot élünk: nagyjából
5 százalékos éves kamatot kínálnak csak a bankok alapból, az ennél magasabb kamatot feltételekhez kötik.
A frissen érkező pénzekre ma is magasabb kamat jár, de egyre gyakoribb, hogy a számlán tartott vagy oda beérkező összeg nagysága alapján ajánlanak kamatprémiumot.
Az is terjedőben van, hogy a bank egyéb banki szolgáltatásainak igénybevétele nyomán lehet magasabb kamathoz jutni: például aki átutal, többször használja a bankkártyáját fizetésre, illetve megbízást ad közüzemi számláinak csoportos beszedés alapján történő kiegyenlítésére, az is jobb kamathoz juthat.
A termékmixes régi trükk is működik viszont, vagyis ha a betéthez hasonló összegű más terméket (általában tőkevédett alapot) vesz az ügyfél, akkor a betét kiemelt kamatozású. A probléma ezzel csak az, hogy ez a csúcskamat pár hónapra szól csak, a többéves futamidejű tőkevédett alapok többségéből pedig igen nehéz a lejárat előtti kiszállás.