Sokan fellélegezhetnének, ha sok Mitsubishi i-MiEV lenne az utakon. Viszont az elterjedéséhez olcsóbbá kellene válnia és kiterjedt töltőhálózatra lenne szükség. Jelenleg még az utóbbi a kisebbik gond.
Kettő kellene
Ha megtehetném, két autót tartanék. A nagyobbikkal bejárnék országot-világot, meglátogatnám a vidéken elő családot, amihez nem árt a hatalmas csomagtartó. A kisebbikkel közlekednék Budapesten.
Ha megtehetném, a második autó elektromos lenne.
Mert hiába vallom azt, hogy egy autóba belsőégésű motor kell, a városi araszolás közben nem sokat érzékelni a pozitívumaiból. A sűrűn lakott helyekre nem élvezeti cikk, hanem egy célszerszám szükségeltetik. Kicsi, mozgékony, de ugyanakkor olyan, hogy valódi autónak érezze az ember. Az sem baj, ha benzinből nem fogyaszt semmit. Mint a Mitsubishi i-MiEV – ami a Peugeot iON és a Citroën C-Zero alapja –, amit Párizsban próbálhattam ki.
Gyorsabban vezetünk
Az autó formája igazából már nem okoz meglepetést, olyan átlagos városi autó kinézetű, sarkokba helyezett kerekekkel. Viszont az eleje játékos, vidám, amit különösen a kétszínű fényezés emel ki. Kicsit más, mint a japán modell, mert az európai piacra számos módosítást kellett elvégeznie a gyárnak. Kívül ez a nagyobb első és hátsó lökhárítókon, új csomagtérajtón, nagyobb visszapillantó tükrökön, új könnyűfém keréktárcsákon, hátsó ködzárófényen és nappali helyzetjelző fényen érhető tetten.
A lemezek alatt viszont sokkal lényegesebb változások találhatóak. Szériafelszereltség az indításgátló, az ISOFIX gyerekülés-rögzítési pontok, az oldal- és függönylégzsákok, a be nem kötött övre figyelmeztető fényjelzés, valamint az aktív stabilitáskontroll (ASC).
Mivel a felmérések szerint Európában gyorsabban vezetünk, mint a szabályokat oly nagy tiszteletben tartó Japánban, a mérnökök nagyobb főfékhengert raktak az autóba, hogy biztosan meg tudjunk állni nagy száguldozásunk közepette.
Akár négyen is
Az autó belsejében csak a műszeregyüttesben folytatódik a külső vidámsága. De erre is, mint az egész utastérre, az egyszerűség jellemző. A fekete színű műszerfalat és kárpitokat ezüst betétekkel próbálták feldobni, de az anyagok olcsóságát még így sem tudták feledtetni.
A 3,5 méteres hosszúságba a farmotoros építésnek köszönhetően sikerült akkora utasteret belegyömöszölni, hogy négy ember egészen kényelmesen elfér. Hiába van a 88 cellából álló akkumulátor a padló alá építve, nem kell felhúzott lábakkal ülnünk, és hála a magas építésnek, fejtér is bőven van.
Annak ellenére, hogy hátra nemcsak a motort, hanem a váltóművet is beépítették, a csomagtartó sem elhanyagolható méretű. Egy kisebb bevásárlást teletömött szatyrait ülésdöntögetés nélkül bepakolhatjuk a 227 literes térbe.
