Vannak kérdések, melyekre a pénzügyi újságíró csípőből vágja a választ. Vannak olyan gazdasági összefüggések, melyek teljesen egyértelműek, és vannak olyanok, melyeknek megítélése erősen szubjektív. A zsebpénzes kérdés megválaszolása már csak azért sem könnyű, mert legalább annyira a pszichológusok szakterülete, mint a pénzügyeseké. Ráadásul a szülők nagy részének igencsak határozott véleménye van a kérdésről. A következők tehát egy igencsak szubjektív véleményt jelentenek egy pénzügyi újságíró tollából.
Háromévesen bankkártya?
A pénzügyi kultúra Magyarországon igen alacsony, ezért nagyon fontos, hogy a legifjabb generáció hamar megismerkedjen a modern pénzügyekkel. Ez persze nem azt jelenti, hogy háromévesen bankkártyát kell a kölkök kezébe adni, de azt igen, hogy korán meg kell tanulniuk a pénz rendeltetését, a gazdaság alapvető működését. Ma sajnos még az a helyzet, hogy a minimális pénzügyi ismereteknek is híján levő emberek a politikusok hadoválása és pofátlan csúsztatásai alapján kénytelenek véleményt alkotni bizonyos kérdésekben. Ez persze már jókora ugrás a zsebpénztől, inkább távlati cél, hogy ne így legyen. A zsebpénz alapvető funkciója az önállóságra nevelés, lényege, hogy a lurkók megtanuljanak a pénzzel bánni, azt maguk beosztani. A zsebpénz nem lehet jutalom vagy prémium, nem szabad az elvételével sem büntetni. Az az ideális, ha rendszeresen kapja a gyerek ugyanazt az összeget, így számíthat rá, tervezgetheti, hogy mire költi. És ebbe a szülőnek semmi beleszólása, el kell viselni azt is, ha értéktelennek vagy feleslegesnek tűnő dolgot vesz belőle.
Kétezertől nyolcezerig
Az összeg függ a család anyagi helyzetétől meg attól is, hogy ha a gyerek szeretne valamit, azt mérlegelés után külön szívesen megvesszük-e neki, vagy az a családi rendszer, hogy az ünnepi ajándékozáson túl nem kap mást, mindent magának dönt el, illetve vesz meg a zsebpénzből. Valamilyen szinten célszerű figyelembe venni azt is, hogy a barátok mennyit kapnak: nem szerencsés, ha a mi gyerekünk sokkal kevesebbet, vagy épp nagyságrendekkel többet kap. Én nagyjából 8–10 éves kortól tartom jónak a zsebpénz adását, összeg tekintetében pedig a havi 2–8 ezer forint közötti sáv tűnik jónak. Sokan esküsznek a kézbe adott készpénzre, én nem. Támogatom, ha a gyereknek már korán van bankszámlája, illetve kártyája. Erre pedig lehet állandó átutalással zsebpénzt küldeni. Főleg azóta vagyok a gyerekszámlák mellett, amióta többnyire ingyenesek, s vannak olyanok, melyek kifejezetten ösztönzik a megtakarítást, például később ajándékra váltható matricák gyűjtésével. A megtakarítási hajlandóságot pedig nem lehet elég korán megtanulni, hiszen a világ éppen látványosan belebukott a hitelhegyekbe, és azt is lehet tudni, hogy aki nem takarékoskodik magának idős korára, annak igen sanyarú lesz anyagilag a nyugdíjas időszak.
