2010. november 19-én dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet főigazgatója, dr. Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora, dr. Anton Attila, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet igazgatója, dr. Faragó Sándor, a Nyugat-Magyarországi Egyetem rektora, és dr. Solti László, a Szent István Egyetem rektora szakmai konzorciumot hoztak létre, hogy elősegítsék a vörösiszap-katasztrófa által sújtott területek rehabilitációját és a termőterület revitalizációját.
Megállapították, hogy a vörösiszap által sújtott szántóterületek élelmiszer- és takarmány-alapanyag előállítására néhány évig alkalmatlanok lesznek, viszont – különösen a Kolontár és Devecser közötti szántóterületek – energetikai célú növények termesztésére alkalmassá tehetők. Ehhez azonban elengedhetetlen a teljes szántóterület földhasználati módjának megváltoztatása. A vörösiszap eltávolítása után a felső, legfeljebb 10 cm talajréteg eltávolítása szükséges, majd ezt követően kezdődhet az érintett terület rekultiválása és betelepítése energianövényekkel. A szakértők szerint a Kolontár és Devecser közötti terület ideális gyors növésű fás szárú energianövények (elsősorban fűz és nyár) termesztésére.
Ezek a növények kiválóan alkalmasak a talaj nehézfémtartalmának csökkentésére, ugyanis nagy mennyiségben veszik fel ezeket, miáltal jelentős biológiai talajtisztító hatást fejtenek ki. A konzorcium által javasolt projekt megvalósítása biztosíthatja a károsodott termőterületek hasznosítását, a nehézfémterhelés csökkentését vagy megszüntetését biológiai úton, ugyanakkor hosszú távon olcsó energiaforrást teremthet.
|
A Szent István Egyetemen 2003 óta folynak kutatások, amelyek a kedvezőtlen adottságú termőhelyek energianövényekkel történő hasznosítására irányulnak. A kutatások eredményei az egyetem és a konzorciumi társintézmények együttműködésével most közvetlenül átültethetők a gyakorlatba, ezáltal a vörösiszap-katasztrófa által érintett területek helyreállíthatók. |
