Aktuális

Tízezrek kerülhetnek utcára

Becslések szerint 2011 elején drámai módon növekedhet a hajléktalanok száma hazánkban. Míg a Magyar Vöröskereszt átmeneti lakhatást biztosító szállásokkal segítené a bajba jutottakat, addig mások akár büntetnék is a közterületre kényszerülőket.
Tízezrek kerülhetnek utcára Mi legyen a 72 ezer üresen álló fővárosi lakással? Soma Mamagésa különvéleménye

Abban mindenki egyetért, hogy valamit tenni kell.  Az eszközökről azonban már másképp gondolkodnak; van aki városképi szempontból közelít a kérdéshez, mások szerint csakis szociális problémaként lehet a hajléktalanságot kezelni.

A Város Mindenkié hajléktalan-jogvédő csoport embertelennek és etikátlannak tartja a Belügyminisztérium azon javaslatát, amely kitiltaná a hajléktalanokat a közterekről; a jogvédők korábban a Belügyminisztérium épülete elé, a Deák Ferenc-szobor körüli füves területre hirdettek demonstrációt a törvénytervezet ellen, s egy petíciót is átadtak a minisztérium egyik vezetőjének.

Tízezrek kerülhetnek utcára

Szokatlan módon, az építési törvény keretein belül szabályozná a hajléktalankérdést a Belügyminisztérium, és adna több jogot az önkormányzatoknak arra, hogy kitiltsák azokat, akik nem rendeltetésszerűen használják a közterületet; vagyis alszanak, esznek, isznak, egyszóval élnek ott. Mindezért a tervek szerint kitiltás és büntetés járna. Hogy a szemünk elől ily módon eltüntetett hajléktalanok hová menjenek, arra egyelőre nincsenek javaslatok. Pedig nekik ezután is élniük kell majd valahol; talán a városszéli kis erdőben,  a külvárosi út mellett, ahol már nem láthatjuk őket, ahol nem zavarják majd a városképet, de ettől ők még ott lesznek, ugyanúgy fedél és emberhez méltó körülmények nélkül.

Becslések szerint körülbelül 30 ezer hajléktalan él Magyarországon, Budapesten 8–10 ezren lehetnek, de a hajléktalanok száma az utóbbi időben jelentősen megnőtt a vidéki nagyvárosokban is, ahol jóval kevesebb a hajléktalanszálló, ezért a legtöbben az utcán kell hogy éjszakázzanak.

A közlemény szerint a  Belügyminisztérium eltökélt szándéka, hogy rendet teremt.

„Jogos állampolgári elvárás, hogy például az aluljárók kulturált állapotúak, szabadon átjárhatóak legyenek. A szociálisan nehéz helyzetbe került embereken nem azzal lehet segíteni, hogy megengedjük számukra a közterületek elfoglalását. A szociális gondok ilyen irányú kezelése a probléma szőnyeg alá söprését jelentette idáig, amelyen mi változtatunk.”

Csak látszatmegoldás vagy valódi problémakezelés?
A civilek felháborodtak, és közös állásfoglalásban kérték a tervek visszavonását, mert szerintük a tervezett lépés alkotmányellenes és csupán látszatmegoldás, mely a problémát rendészeti eszközökkel kezelné, ahelyett hogy segítő kezet nyújtana ezeknek az embereknek, akiket az élet már egyébként is a szakadék szélére sodort.
Matlári Ferenc, a Menhely Alapítvány szóvivője szerint a tervezet több szempontból is kivitelezhetetlen.

Tízezrek kerülhetnek utcára „A legnagyobb probléma, hogy a közterületen élő emberek többen vannak, mint amennyi szálláshely rendelkezésre áll. Így egyszerűen nincs hova menniük. Az ismételt szabálysértések miatt előbb-utóbb elzárás lenne a történet vége. Persze az eljárás lefolytatásához nagyon komoly rendőri fellépés kell, hiszen a közterületen élők jelentős részének nincs értesíthetősége, tehát előbb-utóbb körözés alá kerülnének, és olyankor a rendőrnek kellene őket előállítani. Azt gondolom, hogy az ilyen intézményi elhelyezés és a rendőri, kerületőri fellépés költségei elérnék vagy nagyobbak lennének, mint az elfogadható lakhatás biztosításának költségei.”

Csurika Mária a Város Mindenkiért csoport tagja, és egykor maga is az utcán élt. A jelenlegi szociális intézményrendszer szerinte sem tud ennyi embert befogadni, arról nem beszélve, hogy szerinte a szállók egy jelentős részében embertelen körülmények uralkodnak.
„A bírságolás réme rejtőzködésre kényszeríti majd az utcán élő embereket, és a segítőknek így nehezebb lesz őket megtalálniuk. És mi lesz azokkal, akiknek az van a lakcímkártyájukon, hogy pl. »10. kerület, lakcím nélküli« vagy »10. kerület, köztér«? Nekik hivatalosan is az utca az otthonuk, ahonnan most kitiltanák őket.”

Tud jól is működni….
A hajléktalanok helyzete nem csupán magyar probléma. Londonban – 2009-es adatok szerint – több mint 3600 ember él az utcán. A metropolisz extravagáns polgármestere, Boris Johnson szeretné elérni, hogy 2012-re már senkinek ne kelljen az utcán éjszakáznia. Az ennek érdekében létrehozott bizottság nemcsak a mentőkkel és a rendőrökkel, de a civilekkel is együttműködik. Legfőbb céljuk, hogy mindazokat, akik az utcán töltik éjszakáikat, megfelelő fedélhez juttassák, de emellett utcai orvosszolgálatot indítottak és munkakeresésben is segítenek nekik, hogy az utcán töltött évek után végre normális életük lehessen.

Boris Johnson London polgármestere
Boris Johnson, London polgármestere
Hajléktalanok fekszenek London utcáin
Hajléktalanok fekszenek London utcáin

Matlári Ferenc is az angol és az ír példát tartaná követendőnek. „A Dublinban, illetve Londonban megvalósuló rendszer több szempontból is iránymutató lehet. Az alapvető különbségek már abból is látszanak, hogy ott a kormány is kötelezettségeket vállal, pl. Írországban 2010 után a kórház vagy börtön elhagyása után senki sem válhat hajléktalanná.”
Londonban az ASBO (Anti-Social Behaviour Order: Az Antiszociális Viselkedés Szabályozása) szabályozza a hétköznapi együttélés normáit, amely kiterjed a közterületi viselkedésre is. „A szabályozás  szankcionálja pl.:  hangoskodást, részeg randalírozást, köpködést, szemetelést, vandalizmust, lopást stb… Míg azonban a magyar jogszabálytervezet a hajléktalanok kiszorítását célozza, addig a londoni példában szó sincs hajléktalanról, ugyanúgy szankcionálja az elfogadhatatlan viselkedést, függetlenül az elkövető vagyoni helyzetétől.”

Tízezrek kerülhetnek utcára Létezik egy európai szervezet is, a HABITACT, amely a hajléktalanság (nem hajléktalanok) elleni harcban szerzett tapasztalatok, jól rosszul sikerült próbálkozások megosztására szerveződött, kifejezetten az önkormányzatok számára és azok részvételével. Ennek azonban egyetlen magyar önkormányzat sem tagja.

A Menhely Alapítvány szóvivője szerint át kell gondolni és szervezni az egész szociális rendszert, de a lakáspolitikát és a hajléktalanellátást mindenképpen. A szakma évekkel ezelőtt benyújtott egy tervezetet, már több  változatban is, erre azonban a döntéshozóktól érdemi reagálás eddig nem született. „Alapvetően az a probléma, hogy a kialakult ellátórendszer a tűzoltásra jött létre, szabályozásán és  finanszírozásán is ez látszik, és ez sajnos konzerválja ezt az állapotot. Szociálisbérlakás-programra lenne szükség, és olyan új formák bevezetésére, mint a tőlünk nyugatabbra már több helyütt jól működő szociális lakásotthonok, lakástársaságok és támogatott lakásbérletek. Matlári Ferenc szerint az is fontos lenne, hogy a legtöbb hajléktalan számára tényleg reális alternatívát jelentsenek a szállók, és a különféle problémákkal küzdő emberek a nekik megfelelő szálláshelyet vehessék igénybe. Legyen például szálló pároknak, szálló alkoholbetegeknek, szálló kutyával rendelkezőknek.

Mit szólnak a Belügyminisztérium terveihez maguk az érintettek?
Csurika Mária több olyan hajléktalannal beszélt, akik az ország elhagyásában látják a megoldást.  „Nem akarnak börtönbe menni, és bíznak abban, hogy külföldön menedékjogot tudnak majd kérni.”
Matlári Ferenc szerint a hajléktalan emberek egy részét felzaklatja ez a hír, másik része nem tud mit szólni rá. „Sokan haragosak, indulatosak lesznek, ha a kitiltás kerül szóba. Nem csoda, ez a tervezet ki nem mondva azt az üzenetet sugallja, hogy hajléktalanokat kell kivágni a társadalom testéből.”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése